Képviselőházi napló, 1906. XXIV. kötet • 1909. február 13–márczius 9.
Ülésnapok - 1906-426
426'. országos ülés 1909 február 25-én, csütörtökön. 261 midőn a lakó a háztulajdonos helyett teljesít átalakításokat s a lakó ezen átalakítások költségeit akbérrel törleszti: ilyen esetben volna ennek a beszámításnak helye. Ha azonban ez így van, akkor egyik konstitutív elemnek mégis annak kellene lennie a negyedik pontban, hegy ez csak olyan átalakításra vonatkozik, a melyet a lakó a háztulajdonos helyett teljesít. Nem látom valami nagy fontosságát a dolognak, nem is alkalmatlankodom stiláris módosításokkal, de azt hiszem, hogy félreérthetlenül ez az intenczió, a szöveg azonban e tekintetben nem egészen precziz, nem egészen világos. Egyebet mondani nem szándékozom. Ellenben arra súlyt fektetek, s ezt különösen a függetlenségi párttól is kérem, hogy a városi lakosságnak legalább azt a jogos kérelmét, hogy adóalapot ne képezzen Magyarországon sem a házadónál az, a mi Ausztriában nem képez adóalapot, teljesíteni méltóztassék, máskülönben lehetetlen elzárkózni annak a szemrehán3'"ásnak a jogosultságától, hogy tényleg mostohán bánt el a törvényhozás az arányosság és igazságosság szempontjából a városi lakossággal szemben, a mely pedig erre rá nem szolgált. Nem is kételkedem, hogy az a kormány, a mely joggal is dicsekszik az iparfejlesztés terén sok üdvös és eredményes munkálkodásával, ezen a téren is teljesíteni fogja a ráháramló kötelezettséget és maga is kérni fogja a képviselőházat, hogy ez a határozottan aránytalan teherviselés megszüntettessék, és a vízvezeték stb. mellékszolgáltatások után járó kötelezettségek, a melyek különben sem képeznének bérjövedelmet, bér jövedelmi adó alá ne essenek. A 13. §-hoz az a módosításom, hogy a harmadik pont hagyassék ki. Ajánlom módosításomat elfogadásra. Elnök : Szólásra senki sincs feljegyezve. Ha tehát szólni senki sem kíván, a vitát bezárom. Az előadó ur nem kíván nyilatkozni. A minister urat illeti a szó. Wekerle Sándor ministerelnök és pénzügyin inister : Csak röviden kívánok a t. képviselő urnak végső összehasonlítására reflektálni, a melyet már harmadízben hozott elő. Polónyi Géza : Csak másodízben ! Wekerle Sándor ministerelnök és pénzügymi nister," Legalább már harmadízben hangoztatta azt a fenyegetését, (Zaj.) hogy be fogja bizonyítani álláspontjának igazságát. (Zaj.) En csak annyit kívánok erről a helyről konstatálni, hogy azt a tételt állítottam fel, hogy az uj bécsi házadóreform szerint, ha ez ugy vitetik keresztül, a mint én itt ajánlom, Budapesten a házbéradó mérsékeltebb lesz, mint Bécsben. E tételt állitottam fel. E tételt fenn is tartom, (Helyeslés.) mindig ugy számítva az összehasonlítást, hogy a községi pótlékot és Ausztriában a községi pótlékot és a Landeszuschlagot is teherként számítom. így állitottam fel a tételt. Polónyi Géza,: Az más dolog! Wekerle Sándor ministerelnök és pénzügyminister : Bocsánatot kérek, az nem más dolog. Ha a t. képviselő ur jónak látja a terheket számba venni, akkor az összes terheket kell figyelembe vennie. (Mozgás és közbeszólások.) Hiszen az állami adó ellen sincs asszekurálva. Polónyi Géza : De a törvény asszekurálhat ! Wekerle Sándor ministerelnök és pénzügyminister: Ha összehasonlítom a megterheltetést, akkor azon az alapon kell összehasonlítanom, mit fizetek itt, és mit fizetek ott. Ismétlem, hogy tételemet fentartom, hogy ugyanis az összmegter-, helés kisebb lesz nálunk, mint Bécsben. Ezt a t. képviselő ur önmaga is ehsmeri, csak ő a Landeszuschlagot szereti mellőzni. Polónyi Géza : Mindennap leszállíthatják. (Derültség.) Az nem állami adó ! Wekerle Sándor ministerelnök és pénzügyminister: Azt nem vehetem fel, hogy mit szállíthatnak le ! Polónyi Géza: A községi adót nem szállíthatom le, mint állam. Ezt sem érti 1 (Mozgás.) Wekerle Sándor ministerelnök és pénzügymi nister: Szívesen elfogadom az összehasonlítást, de annak legyen pozitív alapja. A t. képviselő ur indítványának lényege az, hogy a szemétkihordás, világítás, vízvezeték stb. költsége számittassék le a fizetett házbérből. Ehhez hozzá nem járulhatok és megindokolom, hogy miért nem. E törvényjavaslatnak az a czélja, és az egész adóreformé az, hogy arányosságot és egyszerűséget hozzon be a közadók kezelésében. Figyelmébe vagyok bátor ajánlani, hogy 1883-at megelőzőleg nálunk a házbérbevallások akként történtek, hogy a vízvezetéki, világítási és szemétkihordási költségek le voltak vonhatók a nyers házbérből, viszont épületfentartási költségek fejében csak 15% volt levonható. Az 1883 : XLVI. t.-cz. azért, hogy egyszerűsítést hozzon be, a 15%-ot felemelte 20%-ra, és azt. mondta, nem számítjuk le az ilyen aprólékos költségeket, de felemeljük a 15%-ot 20%-ra, és nem számítjuk a világítási, szemétkihordási, vízvezetéki költségeket, a melyek ä peu prés ennek az 5%-nak felelnek meg. Ezt az egyszerűsítést tartom fenn annyiban, hogy az épületfentartási költségek fejében .sem számíttatok le semmit, kamera a helyett azt mondom, hogy leszámítok az épület fentartására 20%-ot és a fenmaradó összegből fizetek 22%-ot, mondom, mathematikailag ez megfelel 17'6%-nak és ezt a 17 '6 %-ot, mint voltam bátor korábban felemlíteni, ajánlom, szállítsuk le 16%-ra, tehát 1'6% mérséklést hozok javsalatba a házadónál. Nagyon ajánlom a t. háznak, hogy miután ez az egyszerűsítés egyszer keresztülvitetett, az ilyen apró számításokkal ne terheljük továbbra különben is nehézkes adókezelésünket és maradjunk az egyszerű számitásnál. Polónyi Géza: Azt akarom, hogy egyszerű legyen és ne számítsuk. Wekerle Sándor ministerelnök és pénzügymi nister : Ha leszámítjuk egyszerűbb lesz ? . .