Képviselőházi napló, 1906. XXIV. kötet • 1909. február 13–márczius 9.

Ülésnapok - 1906-426

4,26'. országos ülés Í90u február 25-én, csütörtökön. 24: nem beszélhet. (Igaz! TJcjy van! Helyeslés jobbjelől.) Nagy György: T. képviselőház! A gyakorlati életben igazán nem tudom, hogy lehet ezt megvalósítani. (Zaj.) A javaslat czimével szemben egy másik czimet terjesztettem elő, azt tehát nekem meg kell indokolnom. Elnök: Már megindokolta a képviselő ur. (Ugy van!) Bocsánatot kérek, nem engedhetem meg, hogy a képviselő ur itt elcsavarja a dolgokat. Mert most egészen másról akart beszélni. Sem a törvényjavaslatban kontemplált czimről, sem pedig arról a czimről nem akart beszélni, a mit a képviselő ur akar adni a javaslatnak. Nem engedhetem meg, hogy a képviselő ur elcsűrj e-csavarj a a dolgot. (Helyeslés.) Nagy György: Én az általam indítványozott czim megokolásánál kénytelen vagyok érveimet azokból az állításokból is meríteni, a melyek a honvédelmi minister ur beszédében hangzottak el és az elnök ur, a míg be nem fejeztem a mondatot, semmiképen sem tudja megállapítani, hogy egy kezdőmondatban . . . Elnök: Kérem, ne méltóztassék az elnök figyelmeztetését vita tárgyává tenni; mert ezt tiltják a házszabályok. Nagy György : Én egy uj czimet indítványoztam, hogy ez a czim a helyes, hogy ez a törvényes, hogy egyedül ez felel meg alkotmányos rendelkezéseinknek, ezt kötelességemnek tartom bizonyítani. Kötelességemnek tartom ezt azért, mert nekem, a míg az ellenkezőről meg nem győződtem, kötelességem feltételezni nemcsak a függetlenségi és negyvennyolczas pártról, (Felkiáltások jobbról: Ezt már elmondta !) hanem az egész házról is, politikai pártállásra való tekintet nélkül, hogy egy helytelen, törvénytelen czimmel szemben a helyes, törvényes czimet elfogadja. Mivel pedig az elnök ur véleménye szerint, a melyet, sajnos, a házszabályok rendelkezése értelmében vita tárgyává nem tehetek, nekem a czimnél szorosan csak ehhez az öt szóhoz kellene ragaszkodnom, ezt kellene kombinálnom, variálnom, permutálnom, ez pedig lehetetlenség, én egyszerűen hivatkozva arra, hogy az állandó gyakorlat mindig az volt, hogy a czimnél az ilyesmit vita tárgyává lehetett tenni, tisztelettel leülök. Elnök: Engedelmet, de a képviselő ur tévedésben van, mert máskor is csak a ház engedelmével lehetett a czimnél egyébről, mint a czimről szólni. (Helyeslés.) Szólásra senki sincsen feljegyezve. Ha tehát szólni senki sem kíván, a vitát bezárom. Az előadó ur nem kíván szólni. A honvédelmi minister ur fog nyilatkozni. Jekelfalussy Lajos honvédelmi minister: T. képviselőház ! Nagy György képviselő ur indítványához hasonló indítvány már a múltkor letárgyalt törvényjavaslatnál sem fogadtatván el, kérem, méltóztassék az indítványt most is elutasítani. Elnök : A tanácskozást is befejezettnek nyilvánítom. Kérem, méltóztassék Nagy György képviselő inditványát felolvasni. Vertán Endre jegyző (olvassa): »Módositás a czimhez. Az 1052. számú törvényjavaslat cziméül indítványozom : »Törvényj avaslat a magyar hadsereg, mint az összes hadsereg kiegészítő része és a magyar királyi honvédség számára kiállítandó ujonczok megajánlásáról. Beadja Nagy György.« Elnök: Nagy György képviselő ur inditványát szembe fogom állítani a javaslat czimével. Kérdem tehát a t. házat, méltóztatik-e a törvényjavaslat czimet változatlanul elfogadni szemben Nagy György kéjjviselő ur módosításával, igen vagy nem 1 (Igen !) Ha igen, akkor a czimet változatlanul elfogadottnak jelenteni ki és így Nagy György képviselő ur indítványa elesett. Következik az 1. §. Dudits Endre jegyző (olvassa az 1. %.-t). Csizmazia Endre jegyző: Bozóky Árpád! Bozóky Árpád: T. képviselőház! Miután a ház az önálló magyar hadseregre vonatkozó indítványt leszavazta, mi, mint alkotmányos emberek kénytelenek vagyunk a többség felfogásához alkalmazkodni ebben az esetben és csupán hatvanhetes szellemben teszünk az 1. §-hoz módositást. Két módosításom van. Az első az, hogy a szakasz első sorából ez a kifejezés : »közös hadsereg és haditengerészet számára« kihagyassék. A szakasznak e szavak nélkül is megvan a törvényjavaslat által kívánt értelme és a mellett nem használunk egy olyan törvénytelen kifejezést, a mely miatt nemcsak a függetlenségi párt, hanem a hatvanhetes pártok is állandóan panaszkodnak és a mely nincsen benne a hatvanhetes törvényben, mert az nem a közös hadseregről, hanem az egész haderőről és az egész hadsereg kiegészítő részét képező magyar hadseregről beszél. Azt hiszem, hogy mindnyájan belenyugodhatnánk ezen módosításba, a mely odairányul, hogy ezt a kéthárom szót egyszerűen kihagyjuk. Második módosításom az, hogy a szakasz végére a pont helyett vessző tétessék és a vessző után a következő szavak tétessenek (olvassa) .* »Megszavaztatik, de csak azzal a feltétellel, ha a két állam haderejének magyar részénél a feketesárga szín, a kétfejűsasos jelvény, s a német vezényszó még a fősorozás előtt. . . (Élénk derültség a baloldalon és jobbfelől. Felkiáltások a baloldalon: Gyerekes !) Gyerekes 1 (Felkiáltások a jobboldalon : Gyerekes bizony ! Olvassa) : . . . eltörültetnek és helyükbe a magyar nemzeti szín, a magyar nemzeti czimer. . . « Talán ez is gyerekes ? (Olvassa) : »a magyar vezényszó, a magyar szolgálati- és ezrednyelv jön kizárólag használatba*. Hogy ez az indítvány mennyire nem gyerekes, arra nézve hivatkozom az 1867 : XII. t.-czikknek 12. §-ára. Ez a szakasz megállapítja az országgyűlés jogait a katonai felségjogokkal szemben. Világosan benne van ezen szakaszban az, hogy a