Képviselőházi napló, 1906. XXIV. kötet • 1909. február 13–márczius 9.
Ülésnapok - 1906-426
h%G. országos älés 19ü9 február 25-én, csütörtökön. 241 voltam. (Éljenzés bakói.) És még azt is elmond- I hatom, uraim, hogy talán ezt a függetlenségi és é8-as párt nevet is én adtam, nem ugyan a pesti pártnak, a melynek akkor még hire sem volt, hanem a kecskeméti pártnak, a melynek vezetője voltam, (Éljenzés.) s a melynek érdekei mellett irodalmi téren is, mint főszerkesztő és másképen is mindig élénken küzdöttem. (Helyeslés és éljenzés balról.) Én, igen t. honvédelmi minister ur, igen-igen szivesen megszavazom a kért ujonczokat a magyar hadsereg részére. (Helyeslés balról.) Nagy György: A magyar nemzeti hadsereg részére ! Szappanos István: A magyar nemzeti hadsereg részére. De engedje meg, idegen hatalomnak, az osztrák császár hadserege kiegészítő részének nem szavazom meg. Óhajtom, hogy a magyar hadsereg, a magyar tisztek visszatérjenek Magyarországra és erre nézve inditványt is vagyok bátor átnyújtani. De tovább megyek. Az ujoncznak, mihelyt beteszi a lábát abba a laktanyába, pénzre van szüksége. Meg is kapja rögtön a foglalót, a melyből czérnát, gyűszűt és egyéb szükséges dolgokat vásárol. Két nagy eszme lebeg itt előttünk. (Halljuk ! Halljuk!) A katonaságnak, az ujonczoknak, a hadseregnek, a népnek, szóval: mindnyájunknak, a kik itt élünk, egy létfeltételre van szükségünk : a pekuniára, a melyről méltán mondja a latin, hogy »nervus rerum gerendarum«, hogy egyetlen ere az életnek a pénz. Itt lebeg előttünk Magyarország pénzügye. Engedjék meg, t. uraim, hogy egy piczikét eltérhessek a tárgytól. Elnök : A képviselő ur kéri a házat, engedje meg, hogy a tárgytól eltérhessen. (Felkiáltások : Megengedjük 1) A képviselőház megadja a képviselő urnak a jogot, hogy a tárgytól eltérhessen. (A szónok hosszabb szünetet tart.) Kérem, méltóztassék már most folytatni; méltóztassék hát eltérni a tárgytól. (Derültség.) Szappanos István : Röviden akarok élni becses engedelmükkel, de szives elnézésüket kérem, ha nem találom el egyhamar a kellő rövid formát, mert nem is volt szokásom soha a sebes beszéd. Én nem vagyok ugy ezzel, mint a jegyző urak; (Derültség balfelől.) akármerre megyek, nagyon t. képviselőtársaim mindig arról panaszkodnak, hogy nem értik a jegyző urakat, mert olyan gyors nyelvük van, hogy nincsen az a szélsebesen forgó táncz, a mely velük vetekednék. (Derültség. Halljuk ! Halljuk ! balfelől.) Méltóztassék megengedni, hogy két inditványt egy kissé keresztezzek egymással. (Halljuk !) Méltóztassék megengedni, hogy hadd nyújtsak be én a t. házhoz egy olyan inditványt, hogy ezen most tárgyalás alatt levő törvényjavaslat tárgyalását öt perezre függeszszük fel. (Élénk derültség balfelől. Halljuk. 1 ) Ugy-e, nem kérek sokat ? (Ugy van ! balfelöl.) És méltóztassék e helyett az önálló magyar bankról szóló ezt a törvényjavaslatomat, KÉPYH. NAPLÓ. 1906 1911. XXIY. KÖTET. melyet Írásba foglaltam, elfogadni. (Élénk derültség, tetszés és taps balfelől.) Nagy György: Éljen az önálló magyar nemzeti bank ! Azt kellene tárgyalni! Szappanos István : Legyen szabad egy pillanatra ismét ennek az önálló banknak kérdésére kitérnem. (Halljuk !) Méltóztatnak emlékezni arra, hogy a midőn az a nagy paktum, a mely véghetetlen vívmánya volt ennek a kormánynak — igaz, hogy egy időben azt mondtam róla, hogy többet ártott, mintha országunkat egy nagy égi zápor elverte volna (Derültség és mozgás balfelől.) — midőn ez a nagy vívmány előterjesztetett az egész nagy függetlenségi és 48-as pártnak, akkor én egy inditványt tettem. (Halljuk ! Halljuk I) Méltóztatnak emlékezni rá, hogy a pártnak összes ott jelenvolt tagjai lelkesedve járultak hozzá az önálló magyar nemzeti bank felállításához. (Ugy van! Mozgás a baloldalon.) A ministerelnök ur odajött hozzám és megígérte, — azt mondván, hogy milyen szép, milyen jó volna —• hogy meglesz az önálló magyar nemzeti bank. Sümegi Vilmos: Wekerle mondta! Szappanos István : Gr. Apponyi Albert közoktatásügyi minister ur ugyancsak lelépett az emelvényről, hozzám jött, s kezet fogott velem. Ö is azt mondta, hogy »helyeslem, de nem tartom magamat határnapokhoz«. Ezekkel a szavakkal mondta. Akkor azután eleresztettem nagyon tisztelt jobbját a minister urnak, s azt mondottam, hogy hiszen az 1899 : XXXVII. t-.czikk már erről intézkedett, itt tehát nem szükséges több garanczia. (Élénk helyeslés és taps bal felölj Azt hiszem, hogy képviselőtársaim, a kik akkor szép számmal voltak jelen, méltóztatnak híven emlékezni arra, hogy akkor azon az értekezleten egyetlen egy hang ez ellen nem hangzott fel, a jelen voltak mind egy szívvel és lélekkel elfogadták. Nem hihetem tehát, hogy most, a mikor ismét felvetem az önálló magyar bank eszméjét, Magyarország függetlenségének egyik talpkövét, kedves képviselőtársaim azt ne fogadják el. (Felkiáltások balfelől: Dehogy nem! Elfogadjuk I) Schriffert József: Itt elfogadják, csak Bécsben nem ! Szappanos István : A mi nekünk kedves, a magyar királynak is kedvesnek kell lennie. (Élénk helyeslés balfelől.) A magyar királynak ugyebár kedves az is, ha minden tekintetben áldozatot hozunk azért, hogy trónja örök fényben ragyogjon? Nekem nem sérelmem az, hogy a magyar király az osztrákoknak is császárja, de mikor Magyarországról van szó, nem lehet ugy kormányoznia és a magyar király ministerei nem kormányozhatnak olyan fonákul, mint az a gazda, a melyiknek jó kaszáló-, szénatermő földje van és azt felszántja, feltúrja, és később se szénája, se gabonája nem terem. (Igaz! Ugy van! balfelől.) A magyarnak más jogai, más törvényei vannak. A magyar királynak a magyar törvényeket, Magyarország fennállását, dicsőségét, boldogulását, előrehaladását 31
