Képviselőházi napló, 1906. XXIV. kötet • 1909. február 13–márczius 9.
Ülésnapok - 1906-424
208 h%k-. országos ülés 1909 február 20-án, szombaton. zésnek, vonatkésésnek és a nagy kocsihiánynak igazi oka tulaj donképen abban rejlik, hogy a vasúti személyzet a Népszavát olvassa, s a Népszava fegyelmetlenségre és elégedetlenségre izgatja a vasúti személyzetet. Simkó József: A társadalmi rend ellen. Pető Sándor: E felett tulajdonképen komolyan vitatkozni sem lehet, mert igen komikus dolog az, mikor ilyen nagy tökéletlenséget és fogyatkozást, a melyben az államvasutak évek óta szenvednek, erre az okra szeretnének áthárítani, és azért is a Népszavát és az olvasóit akarnák felelősségre vonni, mert évek óta ezekben a tökéletlenségekben és betegségekben szenved a magyar királyi államvasút. En figyelemmel kisérem és olvasom a Népszavát, s meg kell állapitanom egész objektive — bárkinek elbirálására bizom ezt a kérdést — hogy a mikor az államvasuti igazgatóság azt állapit] a meg, hogy a Népszava folytonosan és rendszeresen a fegyelem megszegésére és elégedetlenségre izgatja a vasúti személyzetet, akkor valótlan tényt állit. Mert a Népszava hónapok óta és az én emlékezetem szerint egyáltalában sohasem rendszeresen és folytonosan, sem rendszeresség és folytonosság nélkül nem foglalkozott azzal, hogy a vasúti személyzetet a fegyelem megszegésére és elégedetlenségre izgassa. És annál kevésbbé állja meg helyét e hamis és valótlan indokolás, mert mindenki tudja, hogy a pályaudvarokon a hírlapokat nem a vasúti személyzet, nem a portások, bakterek és vonatvezetők számára árulják, hanem az utazó közönség részére, igy tehát ahhoz még talán van joga a kereskedelemügyi kormánynak, hogy atyailag gondoskodjék saját személyzetéről, és megkönnyítse, vagy megnehezitse valamely lap olvasását, de ahhoz semmi, joga nincs, hogy beavatkozzék abba a kérdésbe, hogy az utazóközönség milyen lapot olvas, milyen lapot Idván. Burgyán Aladár: Vegye meg otthon és vigye magával! Pető Sándor : Nagyon természetes, hogy mikor azt állítom, hogy a Népszavára fogott azon vád valótlan, hogy rendszeresen és folytonosan izgatja a vasúti személyzetet elégületlenségre és a fegyelem megsértésére, (Zaj.) ez természetesen a rendeletet megelőző időre vonatkozik, mert ha a sajtószabadság, a sajtó szabad terjesztésének megsértésével egy lapot eg3 r enesen kipéczéznek és üldöznek a kereskedelmi kormány részéről, akkor a kereskedelmi kormány, a mely a legrosszabb tanácsadótól, a haragtól indíttatva tette ezt az intézkedést, kezdeményezte, vagy jóváhagyta az államvasút rendeletét, akkor el lehet készülve, hogy az ily ütésre a Népszava visszavágni is próbál. (Mozgás.) így tehát azt, hogy a rendelkezés után mit ir a Népszava, érvnek a kereskedelmi kormány nem hozhatja fel annak indokolására, hogy miért adta ki a rendeletet. Burgyán Aladár: Elég az is, a mit azelőtt irt! Pető Sándor,: A kereskedelmi kormány, szerény nézetem szerint, súlyosan vétett épen az általa megalkotott vasúti szolgálati szabályzat ellen már akkor is, a mikor a vasúti munkások szervezetének feloszlatásával megtiltotta a munkásoknak, hogy bármiféle összeköttetésbe lépjenek a szocziáldemokrata párttal, vagy a Népszavával. (Mozgás.) A szankcziót, tudom, hogy megkapja itt a házban a kereskedelemügyi kormány. Simkó József: Minden jó hazafitól! Pető Sándor : Megkapná, és ha még szigorúbb intézkedéseket tenne, annál nagyobb lelkesedéssel kapná meg, (Zaj.) de a törvényes szabály mégis törvényes szabály marad, és ha az azt mondja, hogy a kereskedelemügyi kormánynak nincs joga beavatkozni abba, kinek mi a politikai álláspontja és pártállása, akkor akármilyen helyeslést kap e házban, vagy a házon kivül a kereskedelemügyi kormány, mégis megsértette a törvényes szabályt, mert beavatkozik abba, hogy a rendelkezése alatt álló személyzet milyen politikai véleményt, pártállást követ. Molnár Jenő: Csak kormánypárti lehet! Markos Gyula: Csak Jakab-diktaturának szabad lennie ? (Mozgás.) Pető Sándor : A Népszava elleni eljárást nem lehet menteni. Ez oly törvénytelenség, a melylyel a t. kormány preczedenst csak a Fejérváry-kormány idejéből talál, a mikor a lapok utczai árusitását megtiltották. Szterényi József államtitkár: Baross ! Pető Sándor : Barossra méltóztatik hivatkozni ? Igaz. hogy 16—18 évvel ezelőtt megtörtént, hogy nagyemlékű Baross . . . Hédervári Lehel: Pap Dávid irta azokat a czikkeket. (Zaj. Elnök csenget.) Pető Sándor: Megtörtént, hogy nagyemlékű Baross Gábor, a ki szintén ember volt és volt emberi gyarlósága, nem tudta elviselni a Magyar Hirlap rendszeres és igen éles támadásait, és egy szép napon beleesett ilyen emberi gyarlóságba, mert nagy embernek is vannak hibái, és megtette, hogy a vasúti pályaudvarokból a Magyar Hirlapot kitiltotta. (Mozgás.) Megtörtént, de rövid egynéhány nap múlva visszavonta ezt, mert belátta, hogy haragjában helytelenül cselekedett, emberi dolog tévedni, és a ki maga hozza helyre a tévedését és javítja ki a cselekedetét, az ellen azután elnémul a kritika szava. A kereskedelemügyi kormánynál azonban ilyent nem láttunk . . . Hódy Gyula: Akkor a száliitást tiltották el, nem az elárusitást. Hogy lehet ilyet mondani! (Zaj.) Elnök: Kérem Hódy Gyula képviselő urat, szíveskedjék csendben maradni. Pető Sándor: Megállapíthatom, hogy azt a hibát, melyet az államvasutak igazgatósága február 9-iki rendelkezésével elkövetett, akár előzetes
