Képviselőházi napló, 1906. XXIV. kötet • 1909. február 13–márczius 9.

Ülésnapok - 1906-424

i&k. országos ülés 1900 /< tudomásával történt az a kereskedelemügyi kormánynak, akár utólagos jóváhagyása mellett, máskép helyrehozni nem lehet, mint hogy ezen rendelkezést sürgősen hatályon kivül helyezik. A kereskedelemügyi kormánynak sokkal magasabban kellene állni, semhogy ilyen fegyverekre és eszközökre volna szüksége olyan lap ellen, melynek iránya, tartalma, tendencziája neki nem tetszik. Ugron Gábor: Senkinek sem tetszik. Pető Sándor: Vannak, a kiknek tetszik, de ez most mellékes és nem döntő. (Zaj.) Azért a törvényt velük szemben is respektálni kell. Akármilyen helytelen és igazságtalan legyen is az az irány, melyet a Népszava képvisel, az ellen adminisztratív utón eljárni, a sajtónak ezen működését adminisztratív utón megbüntetni nem lehet, ha csak nem akarunk Magyarországon is oroszországi állapotokat teremteni. (Zajos ellenmondás.) Ugron Gábor : Hogy lehet ilyent mondani ? Nem igaz ! (Zaj.) Pető Sándor: Ha talán nem is ugyanazon hangon, vagy nem is ugyanezen irányban, mint a hogy én kritika tárgyává teszem a kereskedelmi kormány intézkedését, mások hasonlóan vélekednek az államvasutak igazgatóságának — mert hiszen róla van szó — ezen tényéről. Olvastam az Alkotmányban, a Pesti Naplóban, a Magyarországban e rendszabály kritikáját, és mindhárom lapban, melyek elég közel állnak a koaliczióhoz és elég távol állnak a szoczialistáktól és a Népszavától, az Alkotmányban, a Pesti Naplóban, a Magyarországban hasonló irányt és kritikát találtam, ha nem is a szavakban, de a lényegben, és azok is megállapították, hogy egy politikai napilapnak, a Népszavának ilyen adminisztratív üldözése a sajtó szabad terjeszkedésének elvébe, az 1818 : XVIII. t.-cz. intézkedéseibe ütközik. Nem tudom, tetszik-e a kereskedelmi kormánynak vagy sem, de bátor vagyok megnyugtatni őt arról, hogy ez az adminisztratív büntetés, mely azért szabatott ki, mert a Népszava nem jól viseli magát a kereskedelmi kormánynyal szemben,semmikéj) sem árt a Népszavának. Ez egy kitűnő reklám volt a Népszavának. (Zaj.) De árt az elvnek, és épen ezért teszem itt szó tárgyává. (Zaj.) Szterényi József: Szabad izgatni ? (Zaj.) Elnök : Csendet kérek ! Pető Sándor : Hogy izgat-e valaki vagy sem, azt nem a parlament és nem a kormányok, hanem a biróságok döntik el. Ugron Gábor : Virstlit is árulhat mindenki az államvasutak területén ? Pető Sándor : Hogy a t. képviselő ur a virstlit és a lapokat egy kalap alá _ veszi. . . Ugron Gábor : Az egyik lóhus, a másik szamárhus. (Derültség.) Pető Sándor : ... ezt megértem, mert a t. képviselő ur talán oly laphoz áll közel, mely a virstli takarójául szolgál. (Derültség.) Nagyon sajnálom, hogy a kereskedelmi kormány — mert hiszen a felelősség őt terheli, ha az KÉPYH. NAPLÓ. 1906 1911. XXIV. KÖTET. ibruár 20-án, szombaton. 209 államvasutak igazgatósága adta is ki a rendelkezést — az államvasutak igazgatóságának ezen rendelkezését már eddig is hatályon kivül nem helyezte. Simkó József: Jól teszi! Pető Sándor : Különösen azért sajnálom, mert a kereskedelemügyi kormány élén Kossuth Ferencz minister ur áll. (Éljenzés.) Bátor vagyok — mert igen csalogató a példa — emlékezetbe idézni azt, hogy Kossuth Lajos nem a czenzurával, és nem a sajtószabadság megnyirbálásával lett nagygyá és halhatatlanná, hanem az ő nagyságának és halhatatlanságának egyik oszlojDa épen az, hogy szenvedett a czenzura üldözése alatt és hatalmas erővel megteremtette Magyarországon a sajtószabadságot. Mindezek alapján vagyok bátor a következő interpellácziót előterjeszteni (olvassa) : Van-e tudomása a kereskedelemügyi minister urnak arról, hogy a Népszava politikai napilapnak az elárusitását a vasúti pályaudvarokon az államvasutak igazgatósága 1909. február 9-én betiltotta ? 2. Minthogy ezen betiltás a sajtóközlemények szabad terjesztésének és igy a sajtószabadságnak elvébe ütközik, nyilvánvalóan politikai üldözés jellegével bir és politikai állásfoglalásért adminisztratív utón büntet; hajlandó-e a miniszter ur az államvasuti igazgatóság rendelkezését hatályon kivül helyezni és sürgősen intézkedni az iránt, hogy a vasúti pályaudvarokon a Népszava továbbra is zavartalanul elárusítható legyen ?« (Helyeslés a középen.) Elnök: Az interpelláczió kiadatik a kereskedelemügyi minister urnak. Következik % Raisz Aladár jegyző: Popovics Dusán! Popovics Dusán : Kérem, méltóztassék megengedni, hogy interpellácziómat szerdán mondhassam el. (Helyeslés.) Elnök : Hozzájárul a t. ház ? (Igen l) Akkor az interpelláczió szerdára halasztatik. Következik ? Raisz Aladár jegyző: Szentiványi Gábor! (Nincs itt !) Surmin György ! Surmin György (olvassa) : Tekintettel arra, hogy a horvát és sziavon királyság részére az 1867 : II. t.-czikkel, melylyel a királyi eskü is törvénybe iktattatott, a mely a magyar királyságra vonatkozólag 1867 Julius 28-án a horvát és sziavon királyságra vonatkozólag 1868 deczember 10-én nyert szentesítést, garantálva vannak annak jogai és alkotmánya, valamint mindazoknak a szabadalmaknak és törvényeknek szigorú őrzése, melyek addig törvényesen hozattak, s a melyeket a jövőben az országos gyűlések törvényesen hozni és ö felsége szentesíteni fognak ; tekintettel arra, hogy ma a horvát és sziavon királyságban törvényesen megszavazott költség27