Képviselőházi napló, 1906. XXIV. kötet • 1909. február 13–márczius 9.

Ülésnapok - 1906-423

160 423. országos ülés 1909 A házszabályok módosított szakaszai közül a 252. §. azt mondja, hogy azok a kérdések, melyek Ausztriával közös egyetértéssel intézendők el, a régi házszabályok szerint tárgyaltatnak le. A bankkérdés, ha a közös bank szabadalmának meghosszabbításáról lesz "szó, feltétlenül, mint Ausztriával közös egyetértéssel elintézendő ügy, a régi házszabályok szerint lesz letárgyalandó, ellenben hogy ha az önálló bank felállítása tárgyában lesz törvényjavaslat benyújtva, a házszabályok szigorú alkalmazása szerint ez a törvényjavaslat, a mennyiben ez nem Ausztriával közös érdekű ügy, hanem kizárólag magyar érdekű ügy, a házszabályoknak a sürgősségre vonatkozó szabályai szerint is letárgyalható, hogy ha ezt megfelelő számú képviselő kéri. Lehet azonban egy harmadik eset is, mikor sem az önálló bank, sem a közös bank nem kerül a ház elé, hanem úgynevezett kartellbankszerű törvényjavaslatot hoz a kormány. Akkor nem lehet tudni, vájjon ezt a régi vagy az uj házszabályok szerint fogja-e a ház tárgyalni. Az pedig egy igen lényeges kérdés a most szőnyegen forgó ujonczjavaslat tárgyalása szempontjából, (Ugy van! balfelöl.) mert mindaddig, míg mi a felől biztosítva nem vagyunk, hogy oly bankjavaslat, mely a nemzetet kielégíti, kerül a ház elé, a mely csak egyes oldalról, mondjuk a nemzetiségiek, vagy a néppárt, vagy a horvátok, szóval azok részéről, kik a nemzet nagyobb többségével nem értenek ebben a kérdésben egyet, obstruálható meg, mindaddig — mondom — mig e felől biztosítva nem vagyunk, ezt az utolsó fegyvert, az ujonczmegajánlás és megállapítás jogát, mely nyilván kivétetik a sürgős tárgyalás alól, kezünkből ki nem adhatjuk. Ezeket kívántam előadni; a törvényjavaslatot nem fogadom el. (Helyeslés bal felöl.) Elnök: Szólásra ki következik? Csizmazia Endre jegyző: Polónyi Géza! Polónyi Géza: T. képviselőház! Előre jelzem, hogy csak nagyon rövid ideig szándékozom szíves türelmüket igénybe venni, azon egyszerű okból, mert a vita fonalán oly kérdések vetődtek fel, melyeknek felvilágosítását helyzetemre való tekintettel kötelességemnek tartom, másrészt indokolni kívánom, miért szavazom meg az ujonczlétszám megállajutására vonatkozó javaslatot. Az ujonczjutalék megállapításának kérdése és az ujonczmegajánlás kérdése is Magyarország történetében különösen 1867 óta mindig eminenter politikai kérdés volt. Ez ma is, a mint a lefolyt vita igazolta, mert tisztán politikai kérdések dominálják a helyzetet, sőt a kedélyeket is ezen javaslatok tárgyalásánál. Én a mai politikai helyzetben ezen javaslatok bírálatába bocsátkozni nem szándékozom, bármennyire háládatos lenne is kitérni a felvetett kérdésekre, minthogy ezekkel a dolgokkal február 19-én, pénteken. a legrövidebb időn belül foglalkozni szándékozom, a mikor is meg fogom keresni és meg is fogom találni az alkalmat, hogy a politikai helyzet tekintetében nézetemet a t. ház előtt elmondhassam. Vannak azonban kérdések, melyeket megjegyzés nélkül hagyni nem szabad és nem lehet, és ezeknek rövid reasszumálására szorítkozom ma kizárólag. Az első dolog az, hogy a vita fonalán nem egy oldalról, hanem több helyről a paktum kérdése in estenso tárgyaltatott. Én csak egyetlen egy felszólalással kívánok e téren foglalkozni és pedig azért kívánom azt honorálni, mert ez nem tiszta egyéni felszólalás volt, illetőleg nem csupán egyéni véleményt nyilvánított, hanem a függetlenségi párt mélyen t. hivatalos szónoka lévén, a párt nézetét magát is tolmácsolta és ennek okából két lényeges dologra, szerintem tévedésre rá kell mutatnom. Az egyik dolog az, hogy itt a paktumnak nevezett megállapodás természete tekintetében lényeges félreértések forognak fenn, mert azon megállapodások jegyzéke, a melyet én voltam bátor a t. képviselőháznak felmutatni és a melynek autentikuma iránt legkisebb kétség sem merült fel, nem is merülhet fel, az a megállapodás minden kétséget kizárólag igazolni fogja a t. képviselőház előtt azt, hogy az u. n. paktum alkalmából csak a szolgálati és vezérled nyelvre vonatkozó kérdések tárgyalása lett kikapcsolva, semmi egyéb. Miután pedig a magyar törvényhozásnak az ujonczok megajánlásának kérdésében az 1867. évi XII. t.-cz. 12. és 13. §-ai szerint jogában, törvényhozási hatalmában áll mindazon feltételek megállajntása, a melyekhez ő az ujonczjutalék megajánlását fűzni akarja, semmi kétség sem lehet aziránt, hogy az u. n. paktum, a mely kizárólag erre a két kérdésre szorítva zárja el időlegessn a többséget attól, hogy ezen kérdéseket feszegesse, semmi akadályt nem gördít abban, hogy a nemzet részéről fennálló bármely egyéb sérelem az ujonczmegajánlási törvénynyel kapcsolatosan felvettessék és annak orvoslása követeltessék. Farkasházy Zsigmond: Ugy van! Helyes! Polónyi Géza: így — hogy egyebet ne mondjak — semmi kétség sem foroghat fenn aziránt, hogy ha a t. képviselőház vagy annak többsége jónak látja — és nézetem szerint helyesen tenné, ha meg is tenné — hogy az eddig helytelenül alkalmazott javaslatokban foglalt czime a törvénynek megfelelőleg megváltoztattassák-és hogy a közös hadsereg részére szóló ujonczok a törvényeink szerint megfelelő »magyar hadsereg« számára ajánltatnának meg, ez elé a paktum abszolúte semmiféle akadályt nem gördít és ez nekünk feltétlenül jogunkban és módunkban áll. Nem is értem, hogy akkor, mikor a védtörvény meghosszabbítva nincs, mikor az lejárt és mikor