Képviselőházi napló, 1906. XXIV. kötet • 1909. február 13–márczius 9.

Ülésnapok - 1906-422

í'22. országos ülés 1909 / sittassanak azok az intézmények, melyek erre szükségesek. Hát a függetlenségi és 48-as párt ezzel feladta programraját? Nem adta. fel, (Ugy van ! balról.) és mi balpártiak is csak a taktikája ellen tettünk kifogásokat. Kifogásokat tettünk a gazdasági kérdésben, hol nekünk lett igazunk, és hasonlókép kifogást teszünk az ujonczj avas­latoknál, de óhajtjuk, hogy itt ne legyen igazunk. (Helyeslés balról.) Ne méltóztassék a mi politikai akcziónkat itt okvetetlenkedésnek feltüntetni, vagy pedig olyan­nak, mely a koaliczióban levő függetlenségi és 48-as párt politikája ellen irányul. (Helyeslés.) Barss János : Ellenzékre szükség van! Molnár Jenő: Sőt ellenkezőleg, mi támogatni akarjuk az önök politikáját, ha önök olyan politi­kát követnek a béke, a paktum érdekében, az ország érdekében, mint önök mondják, mely erőt ad a függetlenségi pártnak, hogy megvalósíthassa azo­kat a feladatokat, melyeket meg akar valósítani, a mely elveknek jóhiszeműségét senkinek kétségbe vonni joga nincs. Mert hiszen azokról az emberek­ről, a kik a függetlenségi és 48-as pártban vannak, pl. csak a kiket itten látok, itt van Rátkay László, itt van Okolicsányi László a régiekből, itt van Lovászy Marczi, (Derültség.) itt van Nagy Emil az ujakból, nem lehet feltételezni ezekről az urak­ról, hogy nem jóhiszemüleg csinálják ezt a poli­tikát és nem meggyőződésből követik azt a takti­kát, melyet követnek. De a ki közel van, nem mindent lát olyan jól, mint a ki néztávolságból nézi a dolgokat. A ki közel van, annak egy kicsit káprázik a szeme, a ki pedig távolabb van, jobban meg tudj a ügyelni a dolgokat, és a kik sem gyakor­latilag, sem politikailag ezen rendszer szolgálatá­ban nem állanak, higgadtabban és jobban látják az eseményeket, mint önök. Ez a katonai kérdésekben követett politi­kája a 48-as pártnak. Ám legyen igazuk önök­nek. Ez a törvényjavaslat, a mely itt most beterjesztve van, kétségkívül törvényerőre fog emelkedni. Nem azért fog törvényerőre emel­kedni, mert nem tudjuk megakadályozni, hanem mert mi érezzük az önök nagy politikai felelős­ségének súlyát, és semmiféle felelősséget erre vonatkozólag magunkra vállalni nem akarunk. Igenis, emelkedjék törvényerőre, ám lássak meg, hogy az önök politikája fog-e beválni. Adja az Isten, hogy ugy legyen, de még abban az eset­ben is, ha nem válik be, ez a küzdelem, melyet mi most folytatunk, ezen sérelmeknek ismét­lése — mert hiszen ezek ismétlések — soha­sem árt. Kérdezem az itt jelenlevőket, vájjon tör­tént-e valami előrehaladás a katonai téren? Azokból a sérelmekből, melyek itt fel lettek hozva, a legcsekélyebb is orvosolva lett- e ? Nem történt-e visszafejlődés minden téren ? Talán' á katonai brutalitások csökkentek? Talán a hon­védségnek nemzeti irányban való fejlődése előbbre ment? >ruár 18-án, csütörtökön. 143 Talán a vezérkari tisztek beosztása a kö­zös vezérkarba haladás az önálló magyar nem­zeti hadsereg felé? Nem, hanem visszafejlődés, a melyet nem passzív reszisztencziával lehet orvosolni, hanem ugy, ha folyton sarkaljuk, szorítjuk a hadvezetőséget, mindenféle parla­menti és más eszközökkel, hogy lássa be végre, hogy az obstrukczió nem a magyar parlament részéről, hanem a bécsi körök részéről történik. Mi a czélja annak, hogy a bécsi katonai körök abban a hamis, mert másnak nem ne­vezhetem, feltevésben élnek, hogy csak az egy­séges hadsereg tudja az ország jövő fejlődését és nagyhatalmi állását biztosítani, s csak az erős hadsereg tudja a trón biztonságát meg­őrizni s csak az erős, egységes hadsereg tud arra erős fényt és dicsőséget árasztani? — ez az ő mániájuk! Azok a nagy harczok, melyeket a múlt században Napóleon megvívott, azután a nagy német szövetség felbomlása idejében egy­séges nyelvű hadseregek harczoltak-e? (Igaz! Ugy van! balról.) Az a szövetséges hadsereg hány nyelvű hadsereg volt ? Német, franczia, az oroszok szövetkeztek francziák ellen osztrákkal, némettel. Hát ahhoz egy nyelv kell, hogy egy hadsereg dicsőséget és győzelmet arasson? Farkasházy Zsigmond : Napóleonnak magá­nak hányféle nyelvű hadserege volt! Molnár Jenő: És most Magyarország és Ausztria hadserege talán egynyelvű? Ha be­hozzuk a magyar ezrednyelveket, már akkor három törvényes nyelv lesz; hiszen a horvát nyelv megvan a horvát honvédségnél. (Zaj.) Attól függ-e egy hadsereg harczképessége. fe­gyelmezettsége, hogy milyen nyelven komman­dirozzák? Hogy csak azon a nyelven ne, a melyiket érti, a melyik szivéhez legközelebb van ? (Ugy van! balról.) Ez vezet talán a győzelem­hez? Az osztrák császárság dicsőségének és trónjának fényét csak ez tudja megerősíteni? A mint látjuk, minél forszirozottabbak a törekvések Ausztria részéről a czentralizáczió iránt, annál rosszabb, mert addig, mig minket folyton féder álnak Magyarországon, addig Ausz­tria tizenegy felé hullott. Akkor, a mikor ők maguk nem tudják a czentralizácziőt kivinni, látják, hogy ez a túlságos forszírozott czentra­lizácziós politika odavezetett, hogy gyengíti a császári hatalmat. (Igaz! Ugy van! balfelöl.) Vagy az általános választói jogot az osztrák császár azért hozta be, mert szereti a szoczialis­tákat? Nem azért, hanem mert belátta, hogy a nagyurakra és a papságra s az összes konzer­vatív elemekre már nem lehet támaszkodnia, elejtette őket és rátámaszkodik a milliók ere­jére. Magyarországon ezt megint megfordítva akarják; Magyarországon azt akarják, hogy itt ne egységes Magyarország legyen, itt nem olyan választói jogot kell behozni, mely Magyarország nemzeti érzelmeihez, a nemzeti államnak fentar­tásához vezet, hanem olyan választási törvényt

Next

/
Oldalképek
Tartalom