Képviselőházi napló, 1906. XXIV. kötet • 1909. február 13–márczius 9.

Ülésnapok - 1906-421

118 í21. országos ülés 1909 február 17-én, szerdán. szoruló kérdéseket, a melyek még elíntózendők, és remélem, hogy ennek megtörténte után a legrövidebb idő alatt abban a helyzetben leszek, hogy a tárgyalások befejezését jelenthetem és a katonai büntető perrendtartást előterjeszthetem. Kérem válaszom tudomásul vételét (Helyeslés.) Nagy György: Én a minister ur válaszát tudomásul veszem. Ez iránt intéztem kérdésemet. Nem értem azonban a minister ur türelmetlenségét. (Zaj.) Méltóztassék interpellácziómat elolvasni; egyetlen szó sincs abban, a mely nem a tárgyra vonatkozik ós akár tetszik a minister urnak,, akár nem, én a bűnvádi perrendtartásra vonatkozólag a magam véleményét a minister ur tetszése ellen is meg fogom mondani. (Zaj. Elnök csenget.) Én a minister urak eljárását kritika tárgyává nem tettem; tisztán a magam véleményét fejtettem ki a most fennálló katonai bűnvádi perrendtartással szemben. Hogy ezért az igazságügyminister urnak miért kell türelmetlennek lenni, ezt valóban nem értem. Miért kívánja az igazságügyminister ur, hogy csak azt kérdeztem volna, hogy mi van a perrendtartással, mikor a ház iránti tisztelet is azt hozza magával, hogy az ember egy intcrpellácziót ugy fogalmazzon meg, hogy az ne csupán ezen pusztán, szárazon kiszakított kérdésből álljon, hanem igyekezzék megindokolni az interpelláló álláspontját is. Én tehát a ház iránti tiszteletnek tettem eleget, a mikor ugy terjesztettem elő interpellácziómat, a mint parlamentarizmus szellemének megfelel, Elnök: Kérdem a t, házat, hogy tudomásul veszi-e a minister ur válaszát, igen, vagy nem ? (Igen!) Kimondom tehát, hogy a ház a választ tudomásul veszi. Következik ? Raisz Aladár jegyző : Farkasbázy Zsigmond ! (Felkiáltások: Nincs itt!) Pop Cs. István! László Mihály: Halljuk a nagy rómait! Pop Cs. István: T. ház! Nagyrabecsült képviselőtársunk, Brediceanu elhalálozásával az oraviczai kerület üresedésbe jött. Még el sem földelték drága halottunkat, már is megkezdődött a nagy agitáczió és az alkotmánypárt Siegescu tanárt állította fel jelöltül. (Éljenzés a jobboldalon.) Mindezek nagyon természetes dolgok. Csupán mint tényeket szögeztem le ezeket, és nem szemrehányásként mondom. Nagy meglepetésünkre a tegnapi és tegnapelőtti lapokban, és pedig ugy a budapesti mint a vidéki lapokban, sőt a bécsi lapokban is, egy levelet olvastunk, a melyet gróf Andrássy Gyula belügyminister ur irt. (Éljenzés.) László Mihály: Nagyon helyes volt! Pop Cs. István: Minket ez a levél nagyon meglepett, mert a parlamentáris államok életében talán ez az első eset, hogy egy belügyminister intézzen korteslevelet, (Nagy zaj a jobboldalon.) László Mihály : Nem korteslevél, csak figyelmeztetés az izgatók ellen! Hódy Gyula: Nagyon jól tette! Még az sem lett volna baj, ha olyat irt volna! (Zaj.) Elnök: Csendet kérek! Pop Cs. István : A hol ugy értelmezik a törvényt, a mint itt közbeszólásokban minden oldalról értelmezni akarják, ott igazán nem lehet beszélni a törvényről. László Mihály: Az igazságról könnyű beszélni, csak a hamisságról nem! Elnök: Kérem László képviselő urat! Pop Cs. István: A levél tartalmát, ha irója nem a belügyminister volna, szépnek mondanám én is. (Derültség.) Azt irja, hogyha az ottani magyar és román választóközönség — a minister urnak ipsissimis verbis tett kijelentései, — Siegescu-ra szavazna, akkor mérhetetlen haszon volna ebből, a hazára, vagyis a haza meg lenne mentve, ha Siegescut megválasztanák. Hogy kiket jelöltek, kiket léptetnek fel, kik akarnak a nép bizalma után szaladgálni, az nem tartozik ide, ezt bírálat tárgyává nem teszem, és nem is tehetem. Azt sem teszem bírálat tárgyává, hogy az alkotmánypártnak igen nagynevű elnöke, a ki óriási sulylyal bir az országban, szintén irt levelet és ránehezedett a kerületre, (Halljuk! Ralijuk!) ámde miként magyarázható az, hogy a belügyminiszter, a ki a törvények értelmében hivatva van arra, hogy a választások legnagyobb tisztaságáról gondoskodjék, ekképen jár el? László Mihály: Az izgatók ellen! Pop Cs. István : Akárki ellen. Az igazság csak egy lehet, és a mint a mélyen t. igazságügyminiszter ur mondotta (Zajos derültség.) az igazságnak nincsenek fokozatai. Minden párt egyenlő jogosultsággal megy a harczba, minden párttal szemben ugyanazokat az eszközöket kell alkalmazni. A hazafiságot nagyon sok ember ajkaira veszi, a nélkül, hogy hazafi volna. (Igaz! Ugy van! a jobboldalon.) és igen sokan űznek belőle mesterséget és üzletet csinálnak. László Mihály: A te életrajzod! Pop Cs. István : Egyetlen egy parlamentáris államban sem fordul elő, hogy az a hatóság, a mely, hivatva van •— ha a jelen esetben nem is, de általános választások alkalmával, mert a belügyminister az, a ki megindítja a választásokat, a ki a határidőt megállapító rendeletet közzé teszi; ő az, a ki minden momentumban közbelép, a ki minden egyes ténykedésnél, ha panasz merül fel, kell, hogy orvoslást nyújtson — mondom, sehol sem fordul elő, hogy egy ilyen hatóság befolyásolja a választás eredményét. (Zaj.) Kérdem, t. képviselőház, hogy ha elfogadjuk az 1899. évi XV., a kúriai bíráskodásról szóló törvényczikket, ha megtiltjuk abban, hogy a hatóságok vagy a közhivatalnok bármilyen irányban utasítást . adhassanak alárendeltjeik-.