Képviselőházi napló, 1906. XXIV. kötet • 1909. február 13–márczius 9.

Ülésnapok - 1906-421

43í. országos ülés 1909 február 17-én, szerdán. 117 az illető felek nem éltek. Van azután a panaszoknak egy harmadik része, a melyek, ka alaposak, a melyek ha valók, akkor azok az új birtokállapot hitelesítése és a feleknek a birtokba való birói bevezetése, alkalmával orvosolhatók lesznek. (Helyeslés.) Én a magam részéről is, és azt hiszem, t. kollégám, a földmivelésügyi minister úrral is egyetértőleg ugy kivánunk ebben a kérdésben eljárni és bár nem beszélhettem vele, de azt hiszem, hogy az ő nevében is megadhatom azt a megnyugtatást, hogy mindent el fogunk követni arra nézve, hogy ebben a tekintetben nemcsak a tényállás tisztáztassék, hanem, hogy a felek kellő felvilágosításokkal el is láttassanak. (Élénk helyeslés.) A t. képviselő úrhoz azonban az a kérésem van, hogy méltóztassék a panaszkodókat azután figyelmeztetni arra is, hogy ezen jóakaratú tanácsokat meg is fogadják. (Helyeslés.) Kérem a t. házat, hogy válaszomat tudomásul venni méltóztassék. (Helyeslés.) Elnök: Az interpelláló képviselő urat illeti a szó. Kecskeméthy István: T. ház! Csak félreértések kikerülése végett jegyzem meg azt, hogy én a nagyobb igazságot csak olyformán értettem, hogy a jogászok azt mondják, hogy nem igazságosztásról van szó, hanem csak jogszolgáltatásról és mert itt is látszik egyes esetekben, hogy a becslés ellen jogorvoslattal élni az illetők elmulasztották, most ennek áldozata kell, hogy legyenek. Én ezt igy értettem, különben a t. minister ur megnyugtató válaszát tudomásul veszem azzal az Ígérettel, hogy a mire kért, azt eddig is megtettem és tényleg meg fogom tenni a jövőben is. (Helyeslés.) Günther Antal igazságügyminister: Csak foganatja is legyen! Kecskeméthy István: Azt hiszem lesz! Elnök: Azt hiszem, hogy a t. képviselőház a minister ur válaszát tudomásul veszi. (Helyeslés.) Ki következik? Raisz Aladár jegyző: Rojc Milán! Rojc Milán (horvátul beszél). Hódy Gyula: Nem muszáj máma! (Zaj.) Elnök (csenget): Csendet kérek. Rojc Milán (horvátul folytatja beszédét). Elnök." Az interpelláczió kiadatik a földmivelésügyi minister urnak. Raisz Aladár jegyző: Nagy György! Nagy György: T. ház! Figyelemmel leszek arra, hogy a kéj>viselőház figyelme kifáradt és azért jóformán csak interpellácziém felolvasására szorítkozom. (Halljuk/ Halljuk!) 1908 januárjában a honvédelmi minister ur a házban bejelentette, hogy a katonai büntető eljárás reformja készen van és csak az utolsó simítást kell elvégezni. Azóta tudomásomra jutott, hogy báró Rauch horvát bánhoz is átküldötték, honnan visszaérkezett és hogy ma az igazságügyi ministeriumban van. Mindnyájunknak régi óhaja, hogy ez a perrendtartási reform minél hamarabb megvalósuljon, és ezért erre vonatkozólag az igazságügyi és a honvédelmi minister urakhoz a következő interpellácziót intézem, (olvassa) : »Interpelláczió a katonai bűnvádi perrendtartás törvényjavaslatának előterjesztése érdekében az igazságügyi és honvédelmi minister urakhoz: 1. Helyesnek, jogállam fogalmával összeegyeztethetőnek tartják-e a minister urak, hogy a fegyveres erőhöz tartozó állampolgárokra egy középkori kegyetlen rendeletekből összetákolt bűnvádi perrendtartás kötelező, mely a vádlottat elzárja a védelemtől, mely nem ismeri a nyilvánosság ellenőrzését, s mely a vádlónak, a védőnek és az itélőbirónak hatáskörét egybeolvasztva valósággal paródiája az igazságszolgáltatásnak ? 2. Hajlandók-e évtizedesjmulasztás után a bűnvádi eljárás reformjára vonatkozó törvényjavaslatot sürgősen a ház elé terjeszteni, hogy végre a katonai személyek megszabaduljanak egy inkvizicziós szellemű, sötét, igazságtalan bűnvádi perrendtartás súlya alól ? 3. Miután a honvédelmi minister ur már 1908. év január havában a házban bejelentette volt, hogy a bűnvádi eljárás reformja készen van, s csak az »utolsó vasalás« van még hátra, mi az oka a késedelemnek, mivel menti a ház előtt a mulasztást ?« Hódy Gyula : Nem szabó! Nagy György: Látszik, hogy Hódy Gyula t. képviselőtársam egyáltalában nincs tájékozva az ügyben. A minister ur használta az »utolsó vasalás* szavakat, ij)sissíma verba, 1908 január 17-én mondott beszédében. Elnök: Az interpelláczió kiadatik az igazságügyi és honvédelmi minister uraknak. Az igazságügyminister ur kivan szólani, Günther Anial igazságügyminister: T. ház! Teljesen felesleges volt, hogy a képviselő ur azon indokolással terjeszsze elő interpelláczióját, a mely abban olvasható. (Helyeslés.) Ha a képviselő ur reálisan akart volna eljárni, akkor egyszerűen azt a kérdést intézi hozzám, hogy miben áll a büntető perrendtartás dolga? és megkapta volna rá azzal a készséggel a. feleletet, a melylyel az interpellácziókra mindig válaszolni szoktam. (Helyeslés.) Mellőzve azokat az, ismétlem szokatlan és minden tekintetben felesleges floskulusokat és körülírásokat, a melyek az interpelláczióban foglaltatnak, arra a kérdésre, a mely egyedül bír értelemmel a t. képviselő ur interpellácziójában, válaszom a következő: (Halljuk! Haltjuk !) Nagy György: Ez a lényeg! Günther Antal igazságügyminister: A legközelebbi ministertanácsok egyikén fogom előadni azon még függőben levő, igen kis körre-