Képviselőházi napló, 1906. XXIV. kötet • 1909. február 13–márczius 9.

Ülésnapok - 1906-421

114 i-21. országos ülés 1909 február 17-én, szerdán. ket az adatokat azoktól kapta, a kik agent provocateur gyanánt Szerbiába küldték? Van-e tudomása a ministerelnök urnak, hogy Nasztics ezt a könyvét nem adta ki a monarchiában, holott bárhol is kiadhatta volna, mert egyedül Stadler foghatta volna pörbe becsületsértés miatt és van-e tudomása, hogy Nasztics e könyv kéziratát Szerbiába vitte kinyomatás végett, hogy a belgrádi politikusoknál minél nagyobb bizalmat ébreszszen? Van-e tudomása a ministerelnök urnak arról, hogy Nasztics Sarajevóban sztrájkokat és verekedéseket rendezett »Éljen Karagyorgyevics Péter « kiáltások mellett csakis azért, hogy félrevezesse a szerbeket, hogy benne holmi hazafit lássanak ? Van-e tudomása a ministerelnök urnak, hogy Nasztics György miután Sarajevóban nyugtalanságot idézett eló' és miután az » Éljen Karagyorgyevics Péter« miatt rendőrileg elitéltetett, 1906. végén Szerbiába indult, . . . Supilo Ferencz: Ez az osztrák-magyar Azew! Popovics Dusán (olvassa): ». . . van-e tudomása arról, hogy akkor engedély mellett mindenki minden időben átkelhetett Zimonyból Szerbiáb hogy azt százezrek tették és hogy Nasztics holmi forradalmár álarcza alatt és azt tettetve, hogy a bosnyák kormány üldözi, jött Mitroviczába, a hol a mellénye alatt mutogatta első irodalmi művének a »Jezsuiták Boszniában« cziműnek a kéziratát, kijelentve, hogy Petrovics Bosko theologus álnév alatt volt kénytelen menekülni a boszniai hatóságok elől, mintha Boszniában nem ismerte volna minden rendőr, és van-e tudomása a ministerelnök urnak, hogy Nasztics csónakon kelt át a Száván Szerbiába szerbiai czertirlkátum mellett, melyet ugyanattól a dr. Dimitrievics Lázártól kapott volt, a ki az annexió után a bosnyák szerbek küldöttségét vezette a király elé, és a ki az ismert »Dan« lapot adja ki, a ki mögött a bosnyák kormány áll, és a kinek egy bizonyos személyhez intézett levelét Nasztics Boszniából magával vitte ajánlásképen ? Van-e tudomása mindennek alapján a ministerelnök urnak, hogy Nasztics Györgye Szarajevóban zavargásokat idézett fel, hogy azt kiáltotta, hogy »Éljen Karagyorgyevics Péter«, hogy rendőrileg megbüntettetett, hogy ezután megkapta a »Jezsuiták Boszniában« czimű pamflethez szükséges anyagot . . . Egy hang (a középen): Hát ez magyar dolog ? Popovics Dusán: Sajnos, ez magyar dolog! (Olvassa) : ». , . hogy holmi forradalmár hazug álarcza alatt színleg titokban átkelt Szerbiába, hogy e könyvében csak azért leplezte le a katholikus propagandát, hogy megnyerje a szerbiai politikusok bizalmát, s hogy később kieszelhesse az állitólagos nagy szerb propagandát ? Van-e tudomása a ministerelnök urnak, hogy Nasztics ily módon már 1906 elejétől részese az akcziónak, mely mesterségesen készült, és a mely arra czéloz, hogy egy csúnya és távolról készült intrikával fontos politikai változások készíttessenek elő, s különösen, hogy megdöntessók a fiumei rezoluczió. azaz a magyar politika uj iránya, valamint a szerbeknek és horvátoknak a magyarok, horvátok és szerbek egyetértésén alapuló uj politikai iránya? Van-e tudomása a ministerelnök urnak, hogy Nasztics a »Finale« 13. oldalán maga mondja, hogy Mitroviczából nagy kínnal kelt át Szerbiába okmányok nélkül, holott mint minden más utas, ő is kaphatott volna czertifikátumot a zimonyi rendőrségtől, a melylyel átkelhetett volna? Van-e tudomása a ministerelnök urnak, hogy Nasztics a »Finale« 12. oldalán Szerbiába való átkelése okául szórói-szóra ezt mondja: »Ekkor üldözve a boszniai, hatóságok, a bírói és politikai hatóságok által, a legszigorúbb rendőri felügyelet alá helyezve alig vártam, hogy kiragadhassam magamat a dühös hatalmasok torkából, mig a valóságban Nasztics ugyanennek a rendőrségnek a szolgálatában járt el, a mit bizonyít először az a tény, hogy a 200 K-s birságon kívül semmiféle büntetéssel sem sújtatott, másodszor, hogy az állitólagos szerbiai forradalom után mint tízszer nagyobb forradalmár igen szépen visszatért a dühös hatalmasok torkába Szarajevóba, s hogy semm baja sem történt, sőt hogy kényelmesen sétál Szarajevóból Budapestre, innen Bécsbe és vissza ? Supilo Ferencz: Ez a valódi Azew! Popovics Dusán: T. ház! Mara befejezem interpellácziómat e kérdésekkel és bátor leszek legközelebb még néhány kérdést intézni a ministerelnök úrhoz, hogy így teljes képet nyerjünk arról a nagy intrikáról, mely az állitólagos nagyszerb propaganda palástja alatt játszódott le, és a melynek nem pusztán annyi ember szabadsága esett áldozatul, hanem — a mi még borzasztóbb — az igazságba és a törvénybe vetett hit. De miután lehetséges, hogy a ministerelnök ur az »iró« név alatt, melyet Naszticsot illetőleg használt, nem azt értette, hogy az költő, drámaíró, novellista, társadalmi essayk vagy irodalmi tanulmányok irója, mely esetben számos kérdésem feleslegessé válnék, bátor vagyok kérdést intézni a ministerelnök úrhoz: Van-e tudomása, hogy a külügyministeriumban van egy kitűnően szervezett irodalmi társaság, literatische Abteilung, a mely arról gondoskodik, hogy a közönség mindig informálva legyen a lapok utján a külügyministerium gondolkozásáról és munkájáról, de hasonló módon, hogy a külügyministerium is jól legyen informálva a közönség gondolkozásáról és munkájáról, és ha van tudomása erről, nem gondolja-e,