Képviselőházi napló, 1906. XXIV. kötet • 1909. február 13–márczius 9.

Ülésnapok - 1906-421

kM. országos ütés 1909 Van-e tudomása a ministerelnök urnak, hogy Nasztics felhozta azt is, hogy Stadler a boszniai katholikus propagandához szükséges pénzt Rómából, Parisból, Lyonból, Salzburgból, Münchenből és Berlinből kapja, s hogy ezen első művében a következő leveleket hozta: A 16. oldalon Ottó Max von Wallpast salzburgi domkapituláriusnak 1902 november 12-én kelt levelét, melylyel 800 koronát küld Stadlernek a párisi központi tanács által Bosznia részére engedélyezett hitelből a Jézus szent gyermekei müvéből, s a melyben Wallpast szószerint még a következőket is mondja: »Ha szabad még megjegyeznem, jó lesz, ha ön külön is köszönetét fejezi Parisban tett fáradozásáért egyenesen b. Gudenusz József ő exeellencziájának Wien, I. Hoher Markt« és azzal a reményivel fejezi be, hogy abban az évben jelentékenyen nagyobb összeget fog küldeni? Mellesleg kérdezem, a ministerelnök urnak van-e tudomása arról, hogy Nasztics első irodalmi müvének 17. és 19. oldalán ezt mondja: »B. Grudenusz titkos tanácsos és udvari kamarás stb.. stb. olyan személy, a ki igen szoros és igen közeli összeköttetésben áll az ausztriai udvarral«, továbbá, hogy »Gudenusznak nem volna szabad a mérvadó felsőbb tényezők tudta nélkül ily nyaktörő vállalatokba bocsátkozni, a melyen a pénznek egy idegen államból való beszerzése olyan ügyekben, melyek, ha nyilvánosságra hozatnak, egy egész államot kompromittálnak« és arra a következtetésre jut, hogy » Gudenusz mögött egy sokkal erősebb és tekintélyesebb valakinek kell állania«, arra a kérdésre pedig, hogy a pénzt miért nem küldték Gudenusz utján, Nasztics azt feleli, hogy azért volt ott Max von Wallpost domkapitulárius, mert b. Gudenusz nem maga miatt fakarta elrejteni a maga ujjait. Supilo Ferencz: Ez a propaganda! Popovics Dusán: A 21-iki oldalon van Brückl Georg müncheni dom-kapitulárius 1905. január 5-én kelt levele, melyben 2400 márkát küld a müncheni Ludwig-misszióból, majd ugyanennek a Brücklnek 1906. január 3-án kelt levele, melyben 4656 korona 86 fillérről szóló csekket küld; a 27-ik oldalon Rosiere, az idegen missziók czéljaira szolgáló vallási propaganda központi tanácsának, titkárának 1905. január 10-én Lyonból Rue Sala 12. kelt levele, melylyel 4000 frankot küld, a 36-ik oldalon pedig a következő levél: »Bécs, 1906. január 15. Érseki Kegyelmességed! Mellékelve küldök a Leopoldiánus-alapból ismét 4000 koronát a boszniai egyházi szükségletekre. Miután a császári kormány Albániában is használja a Leopoldiánus-alapot, nemsokára semmi sem fog maradni az alapnak a szabályok értelmében elvállalt kötelezettségeire. Az utolsó év folyamán specziális kérvények is érkeztek hozzám Boszniából, melyeket szives rendelkezésére bocsátok KÉPVH. NAPLÓ. 1906 1911. XXIV. KÖTET. február 17-én, szerdán. Íl3 kegyelmességednek. Legőszintébb tiszteletem kifejezése mellett maradok Érseki Kegyelmességednek legodaadóbb szolgája, Kornhajzl Ferencz irodaigazgató.« Van-e tudomása a ministerelnök urnak, hogy Nasztics emiitett első irodalmi művében ezen levélről azt mondja, hogy a monarchia ezzel a pénzzel kedvező talajt készit elő magának Albániában és hogy ezt jegyzi meg: »hogy a császári kormány ezzel a pénzzel útját egyengeti a maga hódi tó politikájának a Balkánon,« s hogy ezt következteti ebből: »a dolog ilyen állása mellett Goluchowski gróf és utódja Aehrenthal báró még azt merték állítani és hangoztatni a delegácziókban, hogy az osztrák politika nem foglalkozik hóditó tervekkel'?« Supilo Ferencz: Nem! Nem! Popovics Dusán : Van-e tudomása a ministerelnök urnak, hegy ebben az első irodalmi munkájában az országos bank könyveiből való másolatokat hoz fel, még pedig a 33-ik oldalon a lyoni csekk beváltásának a másolatát a 35-ik oldalon a 16.000 frankos csekk beváltásának a másolatát, mely 1906. június 28-án fizettetett ki Stadler érseknek »Guerin et fils Lyon« számlájára, a 39-ik oldalon a 2448 frank és 40 centimes csekk beváltását, a mely 1906. január 12-iki dátummal fizettetett ki Stadler doktornak valami »Societé General« számlájára; a 44-ik oldalon pedig azt az állítást koczkáztatja meg, hogy 1906. november 27-én Poszilovics zágrábi érsek 6000 koronát küldött Stadler doktornak politikai czélokra? Van-e tudomása a ministerelnök urnak arról, hogy Nasztics mindezeken kivül ezen első művében spekulánsnak nevezte Stadler érseket, hogy azt vetette a szemére, hogy spekulácziót űzött szent Filoména mezejével, a »Zsarkovina« szénbányával, a »Kobily-doli fürésztelep «-pel és szeszgyárral, a Blazsuj melletti erdőkkel, a »Boszanka« és »Maria immakulata« gőzhajók részvényeivel, a peraszti szanatóriummal, a hírlapokkal, munkásokkal, Holcz épitészszel, a kobily-doli tejgazdasággal, Spahics pékkel és Leszis Grga titkárral ? Ha nem ismeri a ministerelnök ur Nasztics első irodalmi művét, megmarad-e azon kijelentése mellett, hogy Nasztics »iró« és ebben az esetben hajlandó-e megmondani, hogy Nasztics első irodalmi műve, a »Jezsuiták Boszniában* az irodalmi munkák mely fajához tartozik? Van-e tudomása a ministerelnök urnak, hogy Nasztics György ugyanennek a könyvnek 32-ik oldalán azt mondja, hogy Stadler doktor senkinek, de még a legközelebbi környezetének sem mondja meg, hogy mennyi pénzt kap és hogy kitől kapja azt a propaganda czéljaira; hogy Nasztics a mai napig sem állítja, hogy miként jutott a fenti adatok birtokába és van-e tudomása a ministerelnök urnak, hogy a közvélemény bizonyosnak tartja, hogy Nasztics eze15