Képviselőházi napló, 1906. XXIV. kötet • 1909. február 13–márczius 9.
Ülésnapok - 1906-421
102 V21. országos ülés 1909 február 17-én, szerdán. Länder«. Meg van tehát határozottan irva, hogy a kétfejű sas köré rajzolt országok közt ott van Magyarország is és a hozzá csatolt tartományok. Már most hol a bibi ? A középczimeren és a nagy czimeren rajta van ezen alkotmányellenes dolog, ellenben a kis czimeren nincs rajta. Opportunitásból, politikából Magyarországon leginkább ezt a kis czimert használják és mi épen ezért nem is vesszük észre, micsoda alkotmányellenes dolog az, hogy az osztrák császárság jelvényében benne van a magyar királyság jelvénye is. Nem igaz az, hogy a kétfejű sas az osztrák Habsburg dinasztia jelvénye volna, nem igaz, hogy a fekete-sárga zászló az osztrák Habsburgdinasztia szine volna, mert igaz az, hogy a Habsburg-Lotharingiai ház jelvénye a fehér kereszt által ketté osztott vörös pajzs, szine pedig vörösfehér-vörös, a mit 1804-ben a táborban ünnepélyesen ki is hirdettek. Az 1849 márczius 4-iki alkotmányban világosan benne van, hogy a fekete-sárga szin az osztrák császárság császári hatalmának a szine és benne van világosan az, hogy a kétfejű sas a császári hatalom jelvénye. Ezzel a történelmi igazsággal megdöntöttem azt, hogy ezek a közjogellenes jelvények és szinek nem a császári hatalomnak, hanem az uralkodóháznak volnának szinei és jelvényei. Azt sem szívesen tűrnők, hogy a magyar hadseregben — mert a magyar hadsereget a magyar nemzet adja — az uralkodóháznak szinei és jelvényei alkalmaztassanak, de azt még kevésbbé lehet tűrni magyar embernek, hogy miután Magyarország közjogi függetlensége ezer esztendőn keresztül mindig alkotmányosan és törvényesen biztositva volt, a magyar királyság benne van az osztrák császárságban. (Ugy van ! balfelől.) Ezt nem engedhetjük még annak daczára sem, hogy a koalicziós kormány ministerelnöke, Wekerle Sándor ministerelnök ur igen sokszor kijelentette az utóbbi hónapok alatt, hogy Ő felsége mint magyar király is 1848-ban, deczember 2-án lépett trónra. Mi ezt sem akkor nem ismertük el, sem ma nem ismerjük el és miután ez egészen összefüggésben van azzal az osztrák felfogással, a mely ma még mindig megnyilvánul a közös hadsereg szineiben és jelvényeiben, már ez okból sem szavazhatjuk meg az ujonczjutalékot. (Ugy van I baljdől.) Most pedig kérem a mélyen t. elnök urat, miután már egy óra van és miután még tovább akarok beszélni, legyen szives szünetet adni. Elnök : Az ülést tiz perezre felfüggesztem. (Szünet után.) (Az elnöki széket Návay Lajos foglalja el.) Elnök : Az ülést újból megnyitom. Bozóky képviselő urat illeti a szó. Bozóky Árpád: T. képviselőház ! Az ujonczjutalék megállapításáról szóló törvényjavaslatot azért sem fogadom el, mert a haditengerészetnek még mindig közös lobogója van, és mert e lobogó szine piros-fehér. (Zaj. Elnök csenget.) Elnök," Csendet kérek ! Bozóky Árpád : T. képviselőház ! Méltóztatik tudni, hogy a piros-fehér szin a HabsburgLotharingeni háznak családi szine, és egyszersmind Alsó- és Felső-Ausztriának tartományi szine. Abban, hogy a közös haditengerészet lobogója piros-fehér, vagy az van benne, hogy az az uralkodóház magántulajdona, a minthogy ugy is beszélnek róla, hogy »az én haditengerészetem*, vagy pedig az van benne, hogy tisztán osztrák intézmény. T. ház ! Miután Magyarország közjogi függetlensége alkotmányunkban van biztositva, és miután mi tetemes pénz- és véráldozattal járulunk hozzá a ma még közös haditengerészet fentartásához ; igenis jogunk van követelni, már az átmeneti korszak alatt is, hogy a haditengerészetnél is a színben és a jelvényekben ki legyen fejezve a magyar állam közjogi önállósága. Méltóztatnak tudni, hogy a tengeri szabadhajózásban résztvevő hajók kérdésének tárgyalásakor törvénybe iktattuk, hogy a kereskedelmi hajó háború esetén a közös véderő alkatrésze, és igy a kereskedelmi hajók lobogójáról is, annyiban, a mennyiben azok a hajók is alkatrészei a közös véderőnek, szintén kívánok szólni. (Halljuk! Halljuk!) Nem fogadom el az ujonczjutalék megállapításáról szóló törvényjavaslatot azért sem, mert a közös haderő kiegészítő részét képező kereskedelmi hajók lobogóinak szinei még mindig alkotmányellenesek. Nevezetesen, t. ház, a kereskedelem teljesen különálló ügy, az nem közös ügy, tehát a tengeri kereskedelmi hajóknak közös jelvényüknek, közös zászlójuknak nem volna szabad lenni. Elnök : Tessék szorosabban a tárgyhoz szólni. A kereskedelmi hajók nem tartoznak ide. Farkasházy Zsigmond: Azok felhasználtatnak háború esetén ! Bozóky Árpád: A közös haderő kiegészítő részét képezik. Elnök: Kérem, nem tartoznak ide ! Tessék szorosan a tárgyhoz szólni. Bozóky Árpád: T. képviselőház! Nehogy valami hiba essék, (Derültség.) nem fogok beszélni a közös haderő kiegészítő részét képező kereskedelmi hajók színeiről. Elmondottam már, hogy mi, a függetlenségi és 48-as balpárt támogattuk a kormányt mindaddig, a mig szorosan azon utón haladt, a melyre programmot, mandátumot vállalt, de a mikor a kormány eltért ettől a programmtól, mi nem éreztük magunkat kötelezetteknek arra, hogy a kormányt támogassuk, és ebből kifolyólag most sem érezzük magunkat kötelezve arra, hogy az ujonczjutalékot megszavazzuk. Hogy nem érhet bennünket vád oly irányban^ mintha mi az adott szót, a programmot megszegtük volna, vagyok bátor a t. háznak 1907 február 5-én tartott üléséből a következő beszédemet felolvasni. (Nagy zaj a jobb- és a baloldalon. Elnök csenget.) Majd kitűnik, hogy megszegtük-e a programmot vagy sem, Ez a beszéd, a mit fel fogok olvasni,"