Képviselőházi napló, 1906. XXIII. kötet • 1909. január 18–február 12.
Ülésnapok - 1906-408
MS. országos ülés 1909 január 30-án, szombaton. 275 kérek, én leszek bátor kimutatni, hogy ez az állítás nemcsak'.hogy teves L de a tényekkel is homlokegyenest ellenkező. És mégis a legmesszebbmenő túlzásokkal találkozunk ebben a tekintetben a kormánypárti képviselők részéről. Itt van, t. ház, Baross János t. képviselőtársam felszólalása, a mely.a kisemberek érdekének állitólagos védelme czimén ebben a tekintetben a túlzások Csimboraszszójára emelkedett. Azt mondotta Baross képviselő ur, hogy ő 1500 délvidéki parasztgazdát hozott fel ide Budajjestre azért, (Szabó István, nagyatádi, közbeszól.) — ezt mondotta Baross János képviselőtársam— hogy azok itt sürgessék meg ezeknek az adóreformjavaslatoknak keresztülvitelét. Bocsánatot kérek, én kétségbe vonom, hogy azok a délvidéki sváb parasztok ezeket az adóreformokat akarták volna sürgetni. Igenis, ők sürgetni, akartak egy adóreformot, a melyet a íüggetlenségi párt tagjai akkor, a mikor Baross János képviselőtársam még nem ült ezeken a padokon, évtizedeken keresztül követeltek és a mely reformot hirdette a függetlenségi és 48-as párt éveken keresztül az egész országban. . ..' Elhiszem, hogy sürgetni akarták ezt a reformot, a mely jelenti a földadó és az összes adók terén a létminimum megállapítását, a földadó progresszivitásának megvalósítását, a pótadók viszásságainak megszüntetését, a behajtási krudelitások és embertelenségek megszüntetését. Ilyen adóreformot reméltek és vártak, igenis, azok a délvidéki sváb parasztok. (Mozgás a baloldalon.) De ha ők tudták volna, hogy mi foglaltatik ezekben, .a törvényjavaslatokban, a melyeknek állítólag sürgetésére őket ide felhozták, akkor — még vagyok róla győződve — Baross János t. képviselőtársamnak az ő körükbén nem volna többé helye, a mint hogy nem is lesz többé helye, ha ezen sváb kisgazdák meg fognak győződni arról, hogy miféle adóreformot. segített megvalósítani Baross János t. képviselőtársam az ő felhozatalukkal. Általában, meg vagyok győződve arról, hogy eaekkeL a törvényjavaslatokkal nesszusi boszut fog állni ez a kormány utódán, a ki halála után helyébe fog. jönni, mert azt a kormányt, a mely uralmon lesz abban az időben, midőn ezen törvényjavaslatok életbe lógnak lépni, meg fogja semmisíteni az az eredmény, a melyet a kisbirtokosoknál és a.kisgazdáknál ez á törvényreform elő fog idézni. ; Magától a t. inimsterelnök úrtól is volt alkalmam tegnapelőtt azt hallani, hogy ez a törvényjavaslat elsősorban a kisgazdáknak és a kisembereknek érdekét kívánja szolgálni.. Én egészen objektíve és elfogulatlanul kívánom tisztázni azt a^kérdést, hogy mennyiben szolgálja ez a javaslat a .kisbirtokosok és kisgazdák érdekét. A4 ministerelnök ur előadta azokat a szempontokat, a melyek őt a kis.exisztencziák védelme érdekében vezették, s elsősorban felhozta a földadó-kataszter kiigazitásának szükségét. B tekintetben fölösleges a részletekbe bocsátkoznom, hiszen azok a t. ké}> viselőtársaim is, a kik kormánypárti oldalról támogatták ezeket a javaslatokat, úgyszólván kivétel nélkül megállapították azt, hogy a földadó-kataszter kijavításának az a módja, a melyet itt a t, núnisterelnök ur előterjesztett, egyáltalában nem alkalmas arra, hogy a kisembereket és a kisgazdákat megnyugtassa abban a tekintetben, hogy a létező összes igazságtalanságok meg fognak szűnni. De konstatálom, hogy a nagybirtokosoknak, a kik különben, eltekintve a házban levő expozituráiktól, odakünn az országban igen lojálisán fogadták ezen reformot és a kik — meg vagyok róla győződve — az igazán arányos közteherviselést szívesen vették volna, az az előny jutott ezen földadó-kataszter kiigazítása tekintetében, hogy ők ezen adóreformot meghozzák azon veszedelem nélkül, a mely őket fenyegette, hogy t. i. ott, a hol nagy kárukra volna ez a kataszter-kiigazítás, ez az ő akaratuk ellenére is keresztülvihető legyen, mert az ő akaratuk nélkül ez meg nem történhetik. Először azért, mert a javaslatnak a pénzügyi bizottsági korrektúrája után is a községi képviselőtestületre bizatik a kiigazítás kérése elsősorban, mely könnyen befolyásolható, azonkívül megakadályozhatják azt az által, hogy a törvényjavaslatban az időt olyan rövidre szabták, a mely alatt a község maga nem tud elhatározáshoz jutni. Ne méltóztassék felejteni, t. ministerelnök ur, hogy itt tulaj donképen nagy áldozatról van szó, a melyet a községeknek hozmok kell. Hiszen a községnek is pénzébe kerül a kiigazítás ; azonkívül nemcsak a nagybirtokosnak fogják kiigazítani a minősítési fokozatát, hanem a kisgazdáknak is. Képzelje él, t. núnisterelnök ur, minő agitácziók folynak majd azon három hónap alatt a községben a végből, hogy elriaszszák azokat a lakosokat a kataszter kiigazításának kérésétől, biztositékául annak a nagybirtokosnak, a kinek igen nagy hátránya lenne a kiigazításból. Azonkívül helyesen említette Nagy György t. képviselőtársam, de a t. felszólalók is minden oldalon, hogy a földadóbizottságok összeállításában oly gondosan járt el a t. ministerelnök ur, hogy a legfőbb hatalmat részint a pénzügyminister, részint azon osztályok kezében tartotta fenn, a melyek a legkisebb ember érdeke iránt abszolúte érzékkel nem birnak. Wekerle Sándor ministerelnök és pénzügyminister: Hát a képviselőház ? Farkasházy Zsigmond: A képviselőháznak, igen tisztelt ministerelnök ur, igen kis része lesz ebben a dologban, mert, ha jól emlékszem, hat tagot vagy nyolcz tagot fog kiküldeni; de ezzel szemben a ministerelnök ur tizenkettőt fog kijelölni és ott lesz ő maga is és ezek a kijelöltek bizonyosan meg fognak jelenni azokon a gyűléseken és gondoskodni fognak arról, hogy a ministerelnök urnak — nem épen Wekerle Sándor pénzügyminister urnak, hanem esetleg lesz valamikor utóda is (Derültség.) — annak a ministernek az intenczióit kövessék. Buza Barna : Hátha te leszel az utódja % ! :>5*
