Képviselőházi napló, 1906. XXIII. kötet • 1909. január 18–február 12.
Ülésnapok - 1906-400
68 Aöö. országos ülés 1909 január 21-én, csütörtökön. adókulcsot le lehet majd szállítani, a mint azt a törvényjavaslat kontemplálja is. (Helyeslések.) A földre vonatkozólag tett intézkedések, t. ház, megnyugtathatják tehát az országnak gazdaközönségét, de megnyugtathatják az ország összlakosságát is. (Helyeslés.) Mert Magyarországnak, mint őstermeléssel foglalkozó országnak, közgazdasági érdekei mind a földhöz fűződnek. Mondhatjuk, hogy közgazdasági életünk a föld körül fordul meg, pénzügyi forrását a föld képezi. Azonkívül az ország vagyonának legtekintélyesebb és legnagyobb részét képezi. Azt is megállapíthatjuk, hogy ha a föld népének jól megy, akkor felvirul az ipar és a kereskedelem. (Igaz ! Ugy van I) Egyáltalában nem tudom tehát a magam részéről megérteni, hogy az országban kialakult merkantilizmus miért látja a földnek adott kedvezmény által a saját érdekeit veszélyeztetve és koczkára téve ? Én, t. képviselőház, nem hiszem, hogy a merkantilizmusnak az volna az érdeke, hogy az ő anyagi boldogulását a föld népe súlyos teherviselésének kihasználásából szerezze meg, hanem igenis, t. képviselőház, a merkantilizmusnak is az az érdeke, hogy a föld népe a terheitől minél jobban szabaduljon, hogy ezáltal, mint tőkeszegény országban, egy lekötött nagy tőke bizonyos mértékig felszabaduljon, a mely felszabadult tőkét az ipar és kereskedelem fejlesztésére lehetne fordítani. (Helyeslés.) T. képviselőház! A házadóra nézve szintén fontos intézkedéseket tartalmaz a törvényjavaslat, különösen azt, hogy beállítja házadókatasztert, és hogy a házbér-jövedelem nem három évenkint, hanem évenkint fog megállapittatni. Ez igen helyes intézkedés, mert a gyakorlatból tudjuk, hogy a háziurak akkor stájgerolnak, a mikor a házbérjövedelmet már megállapították és minthogy ők három évre biztosítva vannak adóemelés ellen, nem a fölemelt házbér után fizetik az adót. (Igaz! Ugy van !) De ha ezután évről-évre állapittatik meg a házbér, akkor ezeknek a visszaéléseknek bizonyos mértékben eleje vétetik. De a mikor a házbérre vonatkozólag ilyen intézkedést tesz a törvény, igen sok olyan saját házában lakó lesz, a ki a jövőre nézve a mostani állapottal szemben, a hol házosztály-adót fizet, házbéradót fog fizetni. Ebben a tekintetben szivesebben vettem volna, ha nem a házosztályadó hozatott volna közelebb a házbéradóhoz, hanem hogy a saját házában lakó házbéradója hozatott volna közelebb a házosztályadóhoz. Mégis ebben a tekintetben én belátom, hogy igen nehéz lett volna ezt az elvet ebben a törvényjavaslatban kifejezésre juttatni, mert annak folytán az állam tekintélyes jövedelemtől esett volna el. (ügy van !) T. képviselőház ! Az általános kereseti adónál ismét az az elv jut kifejezésre, hogy az óriási aránytalanságokat megszüntesse. Igen helyes az, hogy 10%-ról 5, illetőleg 4%-ra fogja a törvény ezt az adót leszállítani, azonban ebben a tekintetben bizonyos mérvű befolyást fog az állam a maga részére biztosítani abban a tekintetben, hogy a leszállított adónak megfelelőleg a valódi jövedelmek vallassanak be. Igen fontos intézkedése á törvénynek ismét, hogy a kereseti adót nem három évről három évre fogják megállapítani, hanem szintén évről-évre, mert nagyon jól tudjuk, hogy az aránytalanságok legfőbb okozója épen az volt, hogy az adók három évre állapíttatván meg, az adózóra nézve vagy előnynyel, vagy hátránynyal járnak. Értem azt, hogy pl. ha valaki három évre van kereseti adóval megadóztatva, azon három esztendő alatt alakulhat a helyzete akként, hogy nem képes azt a jövedelmet a maga részére biztosítani, a mely az adó alapjául szolgál, és mégis kényszerítve van arra, hogy adófizetési kötelezettségének eleget tegyen. Viszont lehetséges, hogy valaki a három év alatt két- vagy háromszoros jövedelemre tesz szert. Ha az adó évről-évre fog megállapittatni, akkor az adózás közelebb jut az igazsághoz, hogy t. i, a valódi keresetnek megfelelő adót fizessék kereseti adó czimén. T. képviselőház ! A jövedelmi adó az általános jövedelmi pótadót lesz hivatva pótolni. Én megvallom őszintén, nagyon szívesen vettem volna, ha ugy tudtuk volna ezt az adótörvényt megalkotni, hogy az általános jövedelmi pótadót egyszerűen töröljük. Azonban, t. képviselőház, az ország pénzügyi helyzete egyáltalában nem engedi, hogy azokat a tekintélyes milliókat, a melyek az általános jövedelmi adóból befolytak, egyszerűen megsemmisítsük, eltöröljük. Ilyen körülmények között az általános pótadó helyett életbelépendő jövedelmi adó mindenesetre az igazságot szolgája, mert ez a jövedelmi adó ezután nemcsak a hozadéki adókat fogja terhelni, — mint az általános jövedelmi pótadó — hanem fog terhelni minden keresetet és minden jövedelmet. (Helyeslés a középen.) Azonkívül, t. képviselőház, épen a jövedelmi adó lesz hivatva arra is, hogy azokat az óriási aránytalanságokat, a melyek az adóztatás terén előfordulnak, kiegyenlítse. (Ugy van !) T. képviselőház ! Ha már most mindezekhez hozzáveszszük, hogy ugy a kataszteri kiigazításnál, mint az adókivetéseknél az autonóm befolyás teljes mértékben érvényesülni fog, s tekintjük azon fontos törvényalkotást, hogy az adókezelést minél egyszerűbbé tegyük, hogy az adózó polgárok áttekintését mentül jobban megkönnyítsük és ezzel az ellenőrzést lehetővé tegyük, akkor egészében megállapíthatjuk azt, hogy ezen törvényjavaslat, a mely jelenleg tárgyalás alatt van, minden tekintetben megfelel az állam adózó j>olgárai érdekeinek. (Ugy van !) T. képviselőház! Ebből a törvényből megállapíthatjuk azt, hogy ez nem azért alkottatik, hogy az állam általa nagyobb jövedelemhez jusson, hanem azért, hogy elavult adózási rendszerünket a modern felfogáshoz, a hazai viszonyokhoz és az élet viszonyaihoz is alkalmazza. (Ugy van !) Különben is, t. képviselőház, az egyenesadó bármily tekintélyes bevételét képezze is az államnak, a mai modern felfogás mellett teljesen elvesz-.
