Képviselőházi napló, 1906. XXIII. kötet • 1909. január 18–február 12.

Ülésnapok - 1906-399

48 3.99. országos ülés 1909 január 2Ö-án, szerdán. tekintetében minálunk a skála sokkal szigorúbban alkalmaztatik és sokkal szigorúbban kezeltetik ezen adójavaslat szerint az adóköteles jövedelem kiszámítása. Nem elég az, hogy a létminimum csekélyebb nálunk, mint Ausztriában, nem elég, hogy a skála magasabb, mint Ausztriában, hanem még az adóköteles jövedelem 'kiszámításánál is és a levonások megengedésénél is szigorúbb az eljárás, mint Ausztriában. Ezen jövedelmi adóról szóló javaslat 12. §-ában kimondja, hogy csakis az üzemet terhelő állami és községi közvetett adók és jövedelmek vehetők levonásba. Ez azt jelenti, hogy azok az egyenesadók. ame lyeket nem jövedelmi adóban fizet az adózó, — föladó, házadó, kereseti adó, tőke-kamat- és járadékadó — ezeket az ő jövedelméből mind le kell vonni. (Az elnöki széket Rakovszky István foglalja él.) A mi javaslatunk felfogása szerint az is szabad és élvezetjövedelem, a mit az ember adóban elfizet. Lássuk, miként gondolkozik erről a tárgyról és kérdésről az osztrák jövedelmi adótörvény. Ez a törvény kimondja, hogy a jövedelem kiszámítása minden állami egyenesadó, kivéve magát a jövedelmi adót, minden tartományi, járási, községi adópótlék és egyéb terhek levonása után történik. Ezekről a mi törvényünk nem is intézkedik, ez teljesen kimaradt a javaslatból. Követi ebben a porosz rendszert, a mely ugyancsak megengedi most már, különösen a novella óta. a helyhatósági adóknak az állami adóknak magasságára való emelését. A míg tehát a magyar jövedelmi adótörvény csakis az üzemet terhelő közvetett adók, illetékek és vámok levonását engedi meg, addig Ausztriában az összes állami egyenesadóknak, a tartományi, helyhatósági és községi adóknak levonása meg van engedve. Ez pedig nem csekély összegre rug, mert, a mint épen a pénzügyminister ur munkálataiban kimutatja, különösen a tartományi és községi adó nagy sulylyal nehezedik az osztrák adózó polgárokra. Már most eszerint a mi adórendszerünk három tekintetben is különbözik az osztráktól: először korábban kezdjük a fizetést, másodszor magasabb skála szerint adózunk, harmadszor nagyobb jövedelem után adózunk, t. i. kevesebb levonás engedtetik meg az adóköteles jövedelem kiszámitásánál, mint a milyen megengedtetik az osztrákoknak, vagyis ezen kedvezmény tekintetében a magyar adózó polgárok számára kevesebbet nyújt ez a javaslat, mint az osztrákoknak az osztrák jövedelmi adótörvény. De nemcsak az adóköteles jövedelem kiszámitásánál, nemcsak a levonásoknál, hanem egyéb kedvezményeknél is sokkal szigorúbb a magyar jövedelmi adójavaslat. A gyermekkedvezmény pl., a mely különösen az uj porosz novella szerint, nagy mértékben kiterjesztetett, minálunk egyszerűen csak a jövedelemből való le^ vonásra... (Zaj.) Elnök (csenget): Csendet kérek. Vázsonyi Vilmos: . . . terjed ki, ellenben Ausztriában nemcsak a jövedelemből való levonásra szorítkozik, hanem a skála leszállítására is kiterjed, tehát nemcsak az mondatik ki, hogy a családos adózó, a kinek több gyermeke van, gyermekeinek eltartása czimén levonást eszközölhet gyermekei után jövedelméből, hanem ez a körülmény még egyszer figyelembe vétetik az által, hogy a családos .adózó alacsonyabb skála alá esik, mint a nem családos. Zakariás János: Ezt meg kell csinálni itt is, Vázsonyi Vilmos: Ezt a kedvezményt még az osztrák törvény is igen gyengén érvényesíti; nagyobb mértékben és a legnagyobb mértékben érvényesiti ezt a porosz jövedelmi adótörvény, mert hiszen az 1906. évi adónovella megalkotásának legfőbb indoka épen ezen családi kedvezménynek, a gyermek-kedvezménynek azokra való kiterjesztése volt, a kik évi 3000 márkánál több jövedelem után vannak megadóztatva, mert a novella előtt a gyermek-kedvezmény csak a 3000 márkán aluli évi jövedelemmel biró adózókra szorítkozott. Azért azt hiszem, hogy erre a gyermek-kedvezményre a lehető legnagyobb mértékben súlyt kell helyezni (Helyeslés.) és hogy nem lesz közöttünk különbség ezen a ponton, a gyermek-kedvezménynek jelentékeny kiterjesztése tekintetében, nevezetesen abban, hogy ez a kedvezmény imperativ alakban biztosittassék és nem ugy, mint ebben a javaslatban van, hogy figyelembe vehető, s ámbár figyelembe vehető, de utólag le nem vonható; hanem imperativ alakban, akként, hogy figyelembe kell venni. Mondom, azt hiszem, a tekintetben nem lesz közöttünk különbség, hogy ezen kedvezménynek kiterjesztése, megalapozása, a valódi kedvezmény jellegével való felruházása nemcsak a levonások, hanem a skála tekintetében is határozottan nemzeti érdek. (Igaz! Ugy van!) Bocsássanak meg, t. ház, én azt hiszem, hogy a plurális választói jogról szóló javaslat azon rendelkezése, hogy a többgyermekes családapa, a kinek legalább három gyermeke van, még egy szavazatot kapjon a gyermekei révén, senkit sem fog arra indítani, hogyne miatt kedvet kapjon a családszaporitásra, (Elénk derültség.) ellenben az adókedvezmény megállapítása azokra a családokra nézve, a melyek, hogy ugy mondjam, több gyermekkel vannak megáldva, oly országban, a melyben az egyke pusztít, határozott nemzeti szükség. Ha tehát Poroszország a gyermekkedvezményt jelentékeny mértékben megcsinálta, azt mondom, hogy e téren nekünk Poroszországot is tul kell haladnunk, (Helyeslés.) bár ez az az ország, a hol a gyermekkedvezmény legnagyobb mértékben van törvényben megállapítva.