Képviselőházi napló, 1906. XXIII. kötet • 1909. január 18–február 12.

Ülésnapok - 1906-399

399. országos ülés 1909 január 20-án, szerdán. 47 kielégítő módon, mert pusztán a fővárosról gondoskodott, de az ország többi városairól nem gondoskodott. Igenis azt látjuk, hogy a jövedelmi pótadőnál a jelenleg érvényben álló törvény Budapestre nézve 4000 koronás létminimumot állapit meg, a mennyiben ezen határig a törzsfizetést jövedelmi pótadómentesnek jelenti ki, másutt pedig a jövedelmi pótadótól való mentességet 3000 koronányi határon alul állapítja meg. A jövedelmi pótadóra nézve tehát igenis megtaláljuk a Budapest és a vidék közti megkülönböztetést és ennek nagyon egyszerű alapja és indokolása volt, mert hogyha egy kormány a saját alkalmazottainak lakbérét is a városok különböző kategóriái szerint különbözőképen méri ki, akkor hogyan lehet és szabad arról beszélni, hogy a megélhetés föltételei mindenütt ugyanazok? De nemcsak az alkalmazottak IV. osztályú kereseti adójánál látjuk meg az ezen jövedelmi pótadóra nézve megállapított létminimumban a megkülönböztetést a főváros és a vidék között, hanem ennek a megkülönböztetésnek nyomait látjuk a III. osztályú kereseti adó jövedelmi pótadójánál is. (Ugy van!) A jövedelmi pótadóról szóló törvény ugyanis Budapesten 400 forintban, másutt pedig 300 forintban állapította meg azt az adóköteles keresetet, mely után nem a jövedelmi pótadó 35%-a, hanem csak 10°/o-a fizetendő. A Budapest és a vidék közti különbséget tehát az általános jövedelmi pótadőról szóló törvény — erre bátor voltam rámutatni — két esetben is ismerte és ismeri most, mert érvényben van. Nem kielégitőnek neveztem ezen rendelkezést azért, mert nemcsak Budapest, hanem a 15.000 lakosnál több lakost számláló városok is igényt tarthatnak arra, hogy a létminimum megállapításánál figyelembe vétessenek. (Helyedén.) Egyebekben én ezt a megkülönböztetést Budapest, a városok, a kisebb községek és az egész kis falvak közt, a melyet nem kivan ismerni a j^énzügyminister ur a létminimum megállapításánál, javaslataiban egyéb helyeken feltalálom, (Ugy van!) mert akkor, midőn a házbéradó megállapításáról van szó, akkor tud különbséget tenni Budapest és a 15.000 lakosnál népesebb vagy csekélyebb népességű városok közt; akkor tud Budapest számára megállapítani egy 17°/

0-os, a többi városok számára pedig egy 15%-os házbéradót, a kisebbek számára egy ll°/Vosat és végül megáll a 9%-nál. Ha tehát a házbéradő magasságának megállapításánál tudunk különbséget találni városok és falvak közt és a mikor bizonyos az, hogy a házbéradó magassága egyenes arányban, kapcsolatban és összeköttetésben van a megélhetés feltételei nehezítésével, mert a házbéradót nem a háztulajdonosok, hanem a lakók viselik, a kikre az általhárittatik, akkor a létminimumot ilyen törvényjavaslatban, a mely ezt a megkülömböztetést a házbéradónál ismeri, az egész országban egységesen megállapítani: nem az egyenlőség elve, hanem az egyenlőség formasága, a valódi egyenlőségnek és arányosságnak a kigunyolása. (Elénk helyeslés a középen.) T. ház! Nemcsak a létminimuma alacsonyabb a mi jövedelmi adótörvényünknek, mint az osztrákénak, hanem a skála alkalmazásában is általában a tervezett törvény súlyosabb teher alá vonja Magyarország egész adózó közönségét, mint az osztrák törvény. Az osztrák jövedelmi adónak maximális kulcsa sohasem éri el az 5%-ot, hanem az előtt megáll. (Mozgás.) Nem éri azt el. Magasabb létminimummal kezdődik, 1200 koronával és a maximális kulcsa alacsonyabb, mint a mienk. Igen egyszerűen elvégezheti bárki az összehasonlítást, ha egymás mellé rakja az osztrák jövedelmi adótörvény skáláját és a pénzügyi bizottság által most már kiegészített magyar tervezet skáláját. Azt kell találnia, hogy 800—900 korona jövedelem mellett a szegény osztrák nem fizet semmit, a gazdag magyar fizet 5 koronát, 900 koronán túl 1000 koronáig a szegény osztrák nem fizet semmit, a magyar fizet 6 koronát, 1000 koronától 1100 koronáig a szegény osztrák nem fizet semmit, a magyar pedig fizet 7 koronát. íme, a iétminimumbeli különbség a legszegényebb osztályoknál. Már most a skála további részeiben is mindenütt található differenczia, még pedig koronákban kiszámithatóan mindig a magyar adózó hátrányára. Mindenütt magasabb a magyar adózó jövedelmi adóterhe, a mi azután nemcsak a városi lakosságot, hanem az egész ország lakosságát érinti. Az alsó fokoknál mutatkozik ez a különbség 3 koronákban, 8 koronákban, a középfokokon mutatkozik 36 — 52 — 60 — 92 koronákban, a legmagasabb fokokon pedig 500 — 550 — 750 korona differencziát is tesz ki. Unalmas munka volna az egész skála felolva Sasa. de elvégezheti ezt a munkát bárki, ha egyszerűen egymás mellé rakja a két skálát. Azt fogja tapasztalni, hogy nincsen egyetlenegy tétel sem, a melyben a magyar adózó ne fizetne többet, mint az osztrák. Hogy ennek mi az indokolása, azt nem tudom. Lehet, hogy az a büszke öntudat, hogy többet ér magyarnak lenni, mint osztráknak, tehát fizessünk többet. Ezt én belátni nem tudom, hogy egy szegényebb ország lakossága miért birjon ki nagyobb terheket, mint egy gazdagabb ország lakossága. (Zaj. Halljuk! Halljuk! Hencz Károly közbeszól.) Te is visszamehetsz barátom. A Henczek körülbelül ugyanazon időben jöttek be Árpáddal, mint a Weiszok. (Derültség.) Elnök (csenget) : Csendet kérek! Vázsonyi Vilmos: Nemcsak a kereseti adóban fizet többet a magyar iparos és kereskedő, mint az osztrák, hanem jövedelmi adóban is többet fizet, mint az osztrák. A jövedelmi adó