Képviselőházi napló, 1906. XXIII. kötet • 1909. január 18–február 12.

Ülésnapok - 1906-399

B99. országos ülés 1909 január W-án, szerdán. 41 hetik; (Zaj. Igaz! Ügy van!) nem tudom, hogy a munkaképtelen orvos helyett ki folytathatja tovább az orvosi praxist, s azt sem tudom megérteni, hogy a munkaképtelen művész helyett — (Közbeszólás.) talán t. képviselőtársam fogja-e az ő Temekéit megfesteni, ugy látszik nem ért velem egyet, (Derültség.) — avagy a munkaképtelen szobrász helyett ő fogja-e kifaragni a szobrokat ? Az ilyen szabad foglalkozást űző emberek munkaképessége mihelyest megszűnik, elesik egyúttal a keresetük és jövedelmük is teljesen. (Zaj.) Zakariás János: Az adó is megszűnik. Vázsonyi Vilmos: De épen ezért, mert ezek a kereső osztályok félig-meddig proletársorban lévők, épen azért nem eshetnek egyszer keresetük és egyszer jövedelmük szerint adóztatás alá, mert a kereső osztályok félig-meddig proletársorban lévők, épen azért nem eshetnek egyszer keresetük és egyszer jövedelmük szerint adóztatás alá, mert akkor — mivel rokkantságuk esetére teljesen elvesztik keresetüket és jövedelmüket — nem juthatnak abba a helyzetbe, hogy jövendőjük biztosításáról gondolkodhassanak. (Igaz! Ügy van! Zaj.) Zakariás János (közleszól). Elnök : Kérem a képviselő urakat, hogy folytonos közbeszólásaikkal ne zavarják a szónokot. Ezt tiltja a házszabály. Vázsonyi Vilmos: Kétszeres megadóztatás ezeknél, a hol tőkék nem kerülhetnek megadóztatás alá, a hol hozadékképes tőkéről szó nem lehet, teljesen jogosulatlan, s még az ipari és kereskedelmi keresetnél is, különösen annak alsó fokán, a hol oly csekély tőkét forgat az iparos és kereskedő, a mely számításba is alig vehető, csak igen kis mértékben tekinthető jogosultnak. De ennek teljes mértékben való alkalmazása, a kereseti adónak a személyes jövedelem teljes kipuhatolása mellett hozadéki adókként való feltüntetése, nem jogosult. Nem jogosult a középfokon sem és végig sem, még a kereskedelmi és ipari foglalkozásnál sem teljes mértékben, és olyan magas kulcs szerint, a mint ezt ez a javaslat tervezi; mert a kereskedő és az iparos is csak kis részben dolgozik saját tőkével, hanem leginkább idegen tőkét vesz igénybe, s ennek az idegen tőkének megadóztatás alá kell, vagy kellene kerülnie. Az az idegen tőke tehát, a melyet üzletében vagy üzemében alkalmaz, s mely már egyszer megadóztatás alá került, vagy kellene, hogy kerüljön . . . Egy hang: Levonhatják! (Derültség.) Vázsonyi Vilmos: Nem arról van szó, hogy levonhatja-e vagy nem vonhatja le, hanem arról van szó, hogy micsoda jogosultsága van egyáltalán a kereseti adónak, hogy van-e egyáltalán jogosultsága a kereseti adónak, mint önálló adóformának, a mely hozadék-adó nem igen lehet, akárhogy nevezzük annak, mert nem egyéb, mint megduplázott jövedelmi adó azokra nézve, a kiket ér. T. ház ! Pusztán önmagában az a körülmény, hogy a kereseti adó, a melyet én teljesen jogosulatKÉPYH. NAPLÓ. 1906 1911. XXIII. KÖTET. lan és megindokolhatatlan adónemnek tartok, mert, a mint már bátor voltam megjegyezni, nem látok benne semmi egyebet, mint a jövedelmi adónak a megkettőzését, ez már önmagában elegendő okul szolgál arra, hogy ezt az adóreformot megnyugtatónak ne találjam és el ne fogadjam. Azonban, ha kereseti adóról egyáltalán szó is lehetne, ha a jogosultság el is ismertetnék, akkor is meg kell jegyeznem, hogy keieseti adó ilyen magas kulcscsal, mint e javaslatban, 5%-os, illetőleg 4%-os kulcscsal, ismeretlen azokban az országokban, a melyekben áttértek a jövedelmi adókra. 5%-os kulcs a kereseti adó azokban az államokban, a hol a jövedelmi adót életbeléptették, sehol sincs. Az iparadó, a mely ideiglenesen és átmenetileg fennállott Poroszországban, 1%-os volt. Igaz, hogy ennek eredményei át nem tekinthetők. Az az egy tény bizonyos, hogy jövedelmi adó mellett az ipari adó, tehát egy kereseti adó 1%-os magasságban állapíttatott meg ezen idő alatt, nagy létminimummal, sokkal nagyobbal, mint a minőt a kereseti adóra nézve a mi javaslatunk tervez; képtelenségnek tartották tehát azt, még egy 4%-os jövedelmi maximális adókulcs mellett is, hogy a mellé egy kereseti adót állítsanak, olyan magas kulcscsal, mint a minővel ezt a mi adójavaslatunk tervezi. A midőn utánozza a kereseti adónak megtartásában ezen adóreform az 1896-ik évi osztrák egyenesadó-reformot, akkor nem utánozhat ebben mást, mint a mivel az osztrák kereseti adónak első megállapítása kezdődött. Valami rendkívül merész kívánságnak tüntették fel azt, hogy az iparosok és a kereskedők a jelenlegi kereseti adójuknak kontingentálását kérték, annak elismerésével, hogy bizonyos cziklusokként az államnak természetesen szüksége lévén a mozgó, gazdagodó élet mellett több jövedelemre, ezen kontingens is előre meghatározott bizonyos jjerczentuáczió szerint emeltessék. Már most az osztrák egyenesadó-reform mivel kezdődött ? A szegény osztrák ipar és szegény osztrák kereskedelem mellett kezdődött azzal, hogy míg az 1896-ik évi adóreform után az osztrák ipar és kereskedelem 22,165.000 forint kereseti adót fizetett, az első kivetési cziklusra : 1898—99-re ezen kontingensből nyomban elengedtetett 20%, vagyis az uj egyenes adótörvények által megállapított kontingenst a régi 22 milliót elért bevétellel szemben 17,732.000 forintra szállították le. Elengedtetett tehát nyomban az adóreform tényleges életbeléptetésével az osztrák ipar és kereskedelem adójából 4,433.000 forint. Éber Antal : Nálunk pedig a jövedelmi pótadó ! Vázsonyi Vilmos: Es a jövedelmi adó jő helyébe ! Zakariás János: Igen, de nem olyan magas százalékban ! (Mozgás.) Elnök : Csendet kérek ! Éber Antal: Azt az elengedést pótolja az általános jövedelmi pótadó. 6