Képviselőházi napló, 1906. XXIII. kötet • 1909. január 18–február 12.

Ülésnapok - 1906-415

4GÜ 415. országos ülés Í9U9 február 10-én, szerdán. Raisz Aladár jegyző (olvassa a 28. §-t). Elnök : Ha szólni senkisem kivan, kérdem a t. házat, hogy méltóztatik-e a 28. §-t a pénzügyi bizottság szövegezése szerint változatlanul elfogadni, igen vagy nem ? (Igen !) Ha igen, akkor azt változatlanul elfogadottnak jelentem ki. Következik a 29. §. Raisz Aladár jegyző (olvassa a 29. %-t). Elnök : Ha szólni senkisem kíván, kérdem a t. házat, méltóztatik-e a 29. §-t a pénzügyi bizottság szövegezése szerint változatlanul elfogadni, igen vagy nem ? (Igen !) Ha igen, akkor azt változatlanul elfogadottnak jelentem ki. Következik a 30. §. Raisz Aladár jegyző (olvassa a 30. %-t). Elnök : Az előadó ur nem kivan nyilatkozni. Van-e valaki szólásra felirva ? Raisz Aladár jegyző: Hammersberg László! Hammersberg László : T. képviselőház ! Ehhez a szakaszhoz vagyok bátor javaslatba hozni azt a módosítást, hogy a szakasz harmadik sorában ezen szó után: »erejéig« iktattassanak közbe a következő szavak (olvassa): »azonban tekintet nélkül a földtehermentesitési adósság évi szükségletére*. Módosításomat röviden a következőkkel vagyok bátor mégindokolni. Ez a szakasz a földadónak és a földtehermentesitési járuléknak jelenleg megállapított kontingensét szintén fenn akarja tartani, addig is, mig a kiigazítási munkálatok befejezte után, de legalább 1913. évi január 1-étől kezdve a tiszta jövedelem 20%-ában fog a földadó kivettetni. Hivatkozik e szakasz igen helyesen az 1883 : XLVI. t.-ezikk 1. §-ára és az 1881 : XL. t.-czikk 3. §-ára ; az első a földadónak, a másik idézett rendelkezés pedig a földtehermentesitési járuléknak kontingensét állapítja meg. Ugy, de ezen 1881 : XL. t.-czikk 3. §-ában van egy kifejezés, a mely félreértésekre és emócziókra is adott okot és a melyet ezen javaslat, azt hiszem, nem szándékozik tovább fentartani, annyival kevésbbé, mert hiszen azt a rendelkezést a törvényhozás is ismételten kifejezett akaratával úgyszólván nemlétezőnek tekintette; az soha még csak életbe sem lépett; ez vonatkozik arra, hogy az a szakasz a földtehermentesitési járulékot a földtehermentesitési alap szükségletének erejéig rendeli kivettetni. Hogy mennyire nem egyezett ez a kifejezés és az abban foglalt rendelkezés a törvényhozás akaratával, az legvilágosabban kitűnik a folyó évi költségvetésről szóló 1908 : L. t.-czikk 5. §-ának második bekezdéséből, a mely azt mondja, hogy (olvassa) : »Miután az egyenesadókkal szedett földtehermentesitési járulék, tekintet nélkül a földtehermentesitési adósság szükségletének nagyságára, az egyenesadókkal egységes szolgáltatást képez és 1892 óta már a költségvetésben is egyesittetett, az egyenesadók beszedésére vonatkozó felhatalmazás az eddig is követett törvényes gyakorlatnak megfelelőleg ugy a folyó adókra, mint a régibb tartozásokra nézve az egyenesadókkal egy szolgáltatást képező földtehermentesitési járulékokra is kitérj ed.« Ismétlem tehát, hogy azért voltam bátor módosításomat előterjeszteni, nehogy valami kétséget hagyjon fenn rnég az a hivatkozás az 1881 : XL. t.-czikk 3. §-ára, mint hogyha annak idéztem rendelkezését is fenn akarná ez a törvényjavaslat tartani. Elnök : Ki következik szólásra ? Gr. Thorotzkai Miklós jegyző: Mezőfi Vilmos! Mezőfi Vilmos : Nem kivánok szólni! Elnök : Van-e valaki szólásra feljegyezve % Gr. Thorotzkai Miklós jegyző: Rojc Milán! Rojc Milán (horvátul beszM). Elnök : Kérem gróf Thorotzkai Miklós jegyző urat, szíveskedjék a módositást felolvasni. Gr. Thorotzkai Miklós jegyző (olvassa) : »Módositás. A 30. §. 1. bekezdése után beiktatandó : a volt határőrvidék területén, Horvátországban és Szlavóniában az eddig érvényben volt 17.1% földadókulcs marad érvényben*. Elnök : Ki következik ? Gr. Thorotzkai Miklós jegyző: Muacsevics Vazul! Muacsevics Vazul (horvátul beszél). Elnök : Ki következik ? Gr. Thorotzkai Miklós jegyző : Surmin György ! Surmin György (horvátul beszél). Elnök : Ki következik ? Gr. Thorotzkai Miklós jegyző: Babics Ljuba ! Babics Ljuba (horvátul beszél). Gr. Thorotzkai Miklós jegyző: Polónyi Géza! Polónyi Géza : T. képviselőház ! Én nem a 30. §-hoz iratkoztam fel, hanem a 30. §. után egy uj szakasz beiktatása iránt- kivánok indítványt tenni. De talán méltóztatik megengedni, hogy ennél a szakasznál terjeszszem elő indítványomat. Egy igen érzékeny kérdést szeretnék ezzel a szakaszszal kapcsolatban tisztába hozni. Az adóssággal megterhelt földnek a kérdését kell tisztába hoznunk, illetőleg a mennyiben sikerül megállapodásra jutni, esetleg megalapozni azt, hogy ne itt, hanem a jövedelmi adónál történjék megfelelő intézkedés. Vagy itt, vagy ott, de egyik helyen kell megfelelő intézkedést tenni. Azért szólalok fel, hogy ezt megállapítsuk. Már az általános vitánál kifejtettem, hogy annak, hogy az általános jövedelmi pótadó most meg lesz szüntetve, az adóssággal terhelt birtokokra és házakra egy sajátságosan furcsa inkonveniens következménye van. T. i. eddig az általános jövedelmi pótadónál az általános jövedelmi pótadó mennyisége erejéig a kamatok 10%-a betudásának, illetőleg levonásának volt helye. Röviden szólva, az adóssággal terhelt birtok tulajdonosa a kamatok 10%-a erejéig kevesebb adót fizetett, mint az, a ki nem adóssággal megterhelt birtoknak a tulajdonosa. Ez az intézkedés most elesik, a mennyiben most az általános jövedelmi pótadó megszűnik. A jövedelmi adónál fel van véve egy dispoziczió, mely szerint jövendőben a kamatok egész mennyisége az adótétellel szemben beszámítás tárgyát képezi. Ez azonban a praktikus eredményben