Képviselőházi napló, 1906. XXIII. kötet • 1909. január 18–február 12.

Ülésnapok - 1906-415

115. országos ülés 1909 február 10-én, szerdán. 459 Elnök : Szólásra senki sincs feljegyezve, ha tehát szólni senki sem kivan, a vitát bezárom. Az előadó ur nem kivan szólni. A ministerelnök ur kivan szólni. Wekerle Sándor ministerelnök és pénzügymini ster : T. képviselőház! A 27. §-ban az átvizsgálás költségei épen azért használtattak az 1. §-ban használt kiigazítás költségeivel szemben, hogy a kataszteri revízióval járó összes költségeket a 2. §-ban felhozottak kivételével az állam viselje olyan esetben is, a mikor kiigazítás nem történik. Mert voltam bátor megjegyezni, hogy hivatalból kell beutaztatni az országot, hogy átvizsgálják a katasztert, vájjon szükség van-e a kiigazításra vagy nem, holott az 1. §. csak a kiigazításról intézkedik. Ha tehát itt az mondatnék, hogy a kiigazítás költségeit viseli az állam, akkor nyitva hagynók, hogy azon költségeket, a melyek nem a kiigazítással, hanem előleges átvizsgálással, adatok gyűjtésével stb., szóval nem a kiigazítással járnak, ezeket az állam viseli-e. Azt hiszem, hogy ezen interpetáczió után talán megnyugszik t. képviselőtársam abban, hogy az átvizsgálással nem mást. vagy kevesebbet mondunk, hanem azért használtam olyan kifejezést, a melyben benn vannak a kiigazításnak költségei és egyéb költségek is. (Helyeslés.) Ha ezen kifejezést »összes költségei« méltóztatik kívánni, ón azt sem ellenzem, mert én is az összes költségeket értettem, sőt a birtokivek költségeit is. A mi a második kikezdést illeti, igen kérem a t. házat, méltóztassék az eredeti szöveget megtartani. A községekre nem ró ez olyan nagy terhet. Először is az van mondva, hogy a község köteles irodahelyiséget adni. Hiszen ha nem volna is köteles, én nem tudom elképzelni, hogy egy kataszteri kiigazítás másutt történhessék, mint a községházán, a hol az illető adatok vannak. Valakinek a jóakaratától tenni függővé a dolgot, hogy beereszti-e a kiigazító közegeket vagy sem, lehetetlen állapot volna. Másodszor itt van a lakás-, kocsi- stb. adás kötelezettsége. Gyakorlatilag ez ugy szokott megoldatni, hogy felszólítanak valakit a községben és ez lakást ad. Természetesen nem hónapokig való tartózkodásról, hanem csak egy vagy két napról van szó. Ne vetkőztessük hát ki az életet gyakorlati jelentőségéből. Ha mindenütt lakást kell fizetni, ez olyan módnélküli felszámításra adhat okot, hogy azt valóban visszaélésnek lehet nevezni. Ladikot pedig megint köteles a község adni, mert méltóztassék elhinni, voltak esetek, a mikor egy ladik napi használatáért 20 forintot követeltek, holott az egész ladik nem ért 10 forintot. Nagyon méltányosnak tartom, hogy a községeket ne terheljük, ezért vettem fel az általános programmba, hogy már a jövő évtől kezdve a községeket viszonylag kiadó segélyezésben részesítsük ott, a hol nagy a teher s igy ezen állami hozzájárulás által enyhítsük azokat. De nem szabad olyan megoldási módozatokat választanunk, a melyek, ha a községnek nem is, de az országnak módnélküli megterheltetésével járnak és gyakorlatilag merőben keresztülvihetétlenek. Hiszen a községnek érdeke, hogy alaposan teljesíttessenek ezek a munkálatok, már pedig ha én egy tisztviselőt utasítok, hogy milyen összegeket fizethet lakásért és annyiért nem kap lakást, bizony igyekezni fog szabadulni attól a községtől és nem alaposan, hanem felületesen fogja végezni munkáját. Különben is a javaslatban kontemplált eljárás a részletes kataszteri felmérésnél ma is érvényesül, a mi a község eminens érdeke. Ha tehát itt most változtatni méltóztatnak, ez maga után vonja azt, hogy ott is változtatni kell. Ebből az indokból is kérem, méltóztassék az eredeti szöveget megtartani. (ÉlénJc helyeslés.) Elnök: A tanácskozást befejezettnek nyilvánítom. Polónyi Géza: T. képviselőház! Mivel nincs módomban megfelelöleg szövegezni módosításomat, ugy, hogy a t. pénzügyminister ur is hozzájárulhatna, de különben is, mivel a most tett nyilatkozat folytán világos, hogy a pénzügyminister ur is ugy értelmezi ezt a dolgot, mint én, nem forog fenn annak szüksége, hogy módosításom szavazás alá bocsáttassák, miért is visszavonom. Elnök: Polónyi Géza képviselő ur visszavonta módosítását. Fábry Károly: Félreértett szavaim helyreigazítása czimén kérek szót. Elnök : Most már nem lehet, mert a tanácskozás be van fejezve. A tanácskozás befejezte után csak az szólhat, a ki határozati javaslatát vissza akarja vonni. Előbb tetszett volna jelentkezni. Kérdem a t. házat: Méltóztatik-e a 27. §. meg nem támadott részét változatlanul elfogadni, a pénzügyi bizottság szövegezése szerint, igen vagy nem? (Igen.) Ha igen, akkor azt változatlanul elfogadottnak jelentem ki. A 27. §-nak második bekezdéséhez Fábry Károly képviselő ur azt a módosítást nyújtotta be, hogy azon szótól »valamint« egészen addig »ladikokat« hagyassák ki a szöveg. Kérdem a t. házat, méltóztatik-e a 27. §. második bekezdését a pénzügyi bizottság szövegezése szerint változatlanul elfogadni, szemben Fábry Károly képviselő ur módosításával, igen vagy nem? (Igen.) Ha igen, akkor kijelentem, hogy a képviselőház a szakasz második bekezdését változatlanul fogadja el, a pénzügyi bizottság szövegezése szerint, ennélfogva Fábry Károly módosítása elesik. Következik a 28. §. 08*