Képviselőházi napló, 1906. XXIII. kötet • 1909. január 18–február 12.
Ülésnapok - 1906-415
458 ki 5. országos ülés 1909 február 10-én, szerdán. Elnök." Az előadó ur nem kivan szólni. Yan valaki felírva? Raisz Aladár jegyző: Fábry Karolj-! Fábry Károly: T. ház! A 27. §. 2. része azt tartalmazza, hogy a községben teljesítendő írásbeli munkálatok végzéséhez szükséges irodahelyiségeket, valamint a szükséges lakást, gyalognapszámot, anyagokat, kocsikat és ladikokat a községek ingyen tartoznak adni. Mivel ez a községeknek erős megterhelésével jár, indítványoznám, hogy a szakasznak ez a második része ugy módosittassék, hogy ezeket a költségeket az állam viselje. A községek amúgy is igen erősen meg vannak terhelve és reájuk nem tartozó sok mindenféle állami feladatot teljesítenek, maga a kataszter kiigazítása is állami feladat lévén és az állam hasznára teljesittetvén, mondassák ki a második részben, a mint kimondatik az első részben, hogy ezeket a költségeket is — az írásbeli munkálatokhoz szükséges irodai helyiségek kivételével — az állam viselje. Indítványozom tehát, hogy a 2-ik bekezdésnek a s valamint« szótól »ladikokat« szóig terjedő része hagyassák ki. Gr. Thorotzkai Miklós jegyző : Polónyi Géza! Polónyi Géza: T. ház! Előttem szóló t. képviselőtársam módosítását valóban méltányosnak tartom, mert kétségtelen, hogy a községekre súlyos költségeket fognak hárítani ezek a munkálatok. Egyébként transzakczió kérdése lesz majd a pénzügyminíster és az indítványozó közt; én kénytelen vagyok azzal az eshetőséggel is számolni, hogy ez a szakasz ugy marad, a hogy van. Azonban akár fölvétetik a t. képviselő ur módosítása, akár nem, az első bekezdés, miután könnyen félremagyarázásra adhatna okot, mindenesetre módosítandó lesz. T. i. itt az mondatik, hogy a földadókataszter átvizsgálásának költségeit az állam viseli. Először is ez a törvény kataszterátvizsgálással nem operál, hanem kataszterkiigazitással; mivel pedig itt az »átvizsgálás« szó használtatik, ez arra a félreértésre adhatna okot, hogy csak az előkészítő munkálatok után következő átvizsgálási munka terhelné az államot, vagyis ebbe bele lehetne magyarázni, hogy az egyéni birtokivek kiállítása, a törzslapok kiállítása esetleg a községek költségére menne. Nem én magyarázom igy, hanem kompetens fórumok ezt a félreértést látták fenfoi'ogni. Azért kérném a t. házat, oszlassuk el ezt a félreértést akként, hogy a szakasz első bekezdése igy módosittassék: »kiigazításának összes költségeit az állam viseli«. Hogy a 2. bekezdés azután megmarad-e vagy nem, az más kérdés. A kiigazítás összes költségeit, mert a törvény nem átvizsgálást rendel, hanem kiigazítást. Elnök: Van még valaki felírva ? Gr. Thorotzkai Miklős jegyző: Mezőn" Vilmos! Mezőfi Vilmos: T. képviselőház! Hozzájárulok Fábry t. képviselőtársam indítványához, mert volt alkalmain meggyőződni több községnek hozzám intézett leveléből arról, hogy a 27. §-nak ama meghatározását, mely szerint ezeket a költségeket a községek viselik annyiban, hogy az ott működő közegek részére a szükséges lakást, a helyszíni munkák végzéséhez pedig a szükséges gyalog-napszámokat, anyagokat, kocsikat és a hol kell, ladikokat ingyen tartoznak adni, igen súlyos megterhelésnek veszik. Öreg községi jegyzők állítják, hogy 1875-ben a mikor ezek a kataszteri kiigazítások történtek, a községekre nagy tehertöbbletek származtak ezekből. Mivel pedig a törvényjavaslat 28. §-ában;j amúgy is súlyos terheket rak a községekre az esetre, ha a tagosítás, nagyobb mértékű telejntés, földfeldarabolás, vagy másnemű birtokrendezés történik, a melyet ugy minősít a törvényjavaslat, hogyha ezek a kataszteri kiigazítás után történnek, tisztán és kizárólag az illető községbeli birtokosoknak és az illető községnek érdeke lévén, ennek teljes és tökéletes költségét ő nekik kell viselni és nekik kell fizetni: Nem tartom igazságosnak, hogy olyan munkálat költségeit rójuk a községekre, a mely első sorban az állam financziáit érdekli, a mely első sorban az államkincstár érdeke, de semmiképen sem érdeke annak a községnek és azon község birtokosainak. Azoknak a községeknek érdeke legfeljebb az lesz, hogy fizethetik az adót, állítólag kisebb adót, de az én meggyőződésem szerint a törvényjavaslat végrehajtása után is ugyanazt az adót fogják fizetni, melyet most, sőt a művelési ágak ujabb osztálybasorozása után valószínűleg még több adót fognak fizetni. Ezért járulok hozzá Fábry t. képviselőtársam indítványához. A magam részéről nem adok be külön indítványt, csak arra kérem az igen t. pénzügyminíster urat, hogy tekintettel a községeknek amúgy is nagy terheire, tekintettel arra, hogy Magyarországon vannak községek, a melyeknek pótadója a 150—200%-ot is meghaladja, az Alföldön pedig a legtöbb község pótadója az 50°/o-ot meghaladja: ezt a kiadást ne tőlük kérjük, illetőleg a községet méltóztassék bizonyos kárpótlásban részesíteni, hogy azok a közeégek nagyobb kedvvel és szívességgel vegyenek részt ebben a munkában. Hiszen, t. ház, a községi közegekre ennek a törvényjavaslatnak a végrehajtása amúgy is nagyobb munkát hárít, ugy az elöljáróságokra, mint a községi jegyzőkre és bírákra; ne tetézzük ezt az amúgy is fárasztó és nehéz teljesítményt még azzal is, hogy azt a szegény községet ezzel a kiadással is megterheljük. Kérem tehát a pénzügyminíster urat, hogy ezt oly értelemben méltóztassék megváltoztatni, hogy az állam kárpótolja az illető községeket eme sok esetben súlyosnak mondható kiadásokért. (Helyisles.)
