Képviselőházi napló, 1906. XXIII. kötet • 1909. január 18–február 12.

Ülésnapok - 1906-414

ÍM. országos ülés 1909 február 9-én, kedden. 431 bizottság szövegezése szerint, szemben Magdics Péter képviselő ur módosításával, igen vagy nem ? (Igen 1 Nem

I) Kérem azokat, a kik a 8, §. b) pontját változatlanul elfogadják, méltóztassanak felállani. (Megtörténik.) Többség. E szerint kimondom, hogy a képviselőház a 8. §. b) pontját a pénzügyi bizottság szövegezése szerint változatlanul elfogadja, s ennélfogva Magdics Péter képviselő urnak módositása elesik. (Zaj. Csenget.) Csendet kérek ! Beesey Károly képviselő ur a 8. §. b) pontja után egy uj c) pontot hoz javaslatba. Kérem annak felolvasását. Csizmazia Endre jegyző (olvassa az indítványt). Elnök: Kérdem a t. házat, méltóztatik-e Beesey Károly képviselő urnak ezen indítványát elfogadni, igen vagy nem ? (Igen I) Ha igen, akkor kijelentem, hogy Beesey Károly képviselő ur indítványa elfogadtatott. A 8. §. 4. bekezdésével szemben Hódy Gyula képviselő ur uj szöveget hoz javaslatba. Kérem annak felolvasását. Csizmazia Endre jegyző (olvassa az indítványt). Elnök." Kérdem a t. házat, méltóztatik-e a 8. §. 4. bekezdését változatlanul a pénzügyi bizottság szövegezése szerint elfogadni, szemben Hódy Gyula képviselő ur módosításával, igen vagy nem 1 (Igen ! Nem !) Kérem azokat, a kik az eredeti szöveget kívánják elfogadni változatlanul, méltóztassanak felállani.. (Megtörténik.) Kisebbség. E szerint kimondom, hogy a képviselőház az eredeti szöveget nem fogadja el és ennélfogva a 8. ,§. negyedik bekezdése Hódy Gyula képviselő ur módosításával fogadtatik el. Az ülést 10 perezre felfüggesztem. (Szünet után.) Elnök : Az ülést újból megnyitom. Folytatjuk a tanácskozást. Következik a 9. §. Raisz Aladár jegyző (olvassa a 9. §-t). Elnök ." Az előadó ur nem kivan szólni. Raisz Aladár jegyző: Várady Imre ! Várady Imre: T. képviselőház! A 9. §. a vármegyei földadó-bizottság megalakításáról szól. Már az általános vita folyamán voltam bátor rámutatni, hogy mennyire indokolt a gazdáknak azon óhaja és mennyire megnyugtatólag hatna, ha a vármegyei bizottságok mellé érdekelt községbeli gazdák is alkalmaztatnának. Az igen t. pénzügyminister ur beszédem e részével különösen foglalkozva, volt szíves kijelentem, hogy meghajlik ugyan erkölcsileg ezen községbeli kisgazdák előtt is, de intellektuális szempontból nem tartja őket talán teljesen azon a magaslaton állóknak, hogy ők birákként szerepeljenek. Az igen t. pénzügyminister ur az általam elmondottakat tévesen interpretálta, mert már akkor is csak arra gondoltam, hogy a vármegyei bizottság egészíttessék ki az illető községbeli kisgazdákkal. Hiszen nem gondolhattam arra, hogy itt az ország czentrumában működő országos földadó-bizottság écskai vagy nem tudom, mely községbeli kisgazdákkal egészíttessék ki. Nagyon valószínű tehát, hogy mikor a pénzügyminister ur kívánságommal szemben állást foglalt, nem helyesen értette meg az előadásomat, mert hiszen nem bírákat akarok én ott, hanem ellenőrző közegeket. Semmi egyéb czélom nincs. Legyenek ezek ellenőrző közegek. Épen ezért óhajtom is most preczizirozni ezen módosításomat olyképen, hogy ezek csak mint megválasztott bizalmi férfiak szerepeljenek. Hiszen kétségtelen, hogy ha mondjuk pí. a vármegyei földadó-bizottságban, a melyben 12 rendes tag fog megválasztatni, az arányosság a legszélsőbb fokig is keresztülvitetik, még abban az esetben sem lehet, hogy minden községbeli ember bejusson és részt vehessen abban a bizottságban. Már pedig az igazságosság és az arányosság szempontjából is rendkívül helyes, hogy az illető községnek azon lakói, a kik ismerik a földterületet, ismerik a dűlőt, ott részt vegyenek, és felvilágosító közegekként közreműködjenek, hogy ezáltal eleje vétessék minden tévedésnek. De különösen van még egy motívum. A 20. §. t, i, — nem tudom, vájjon a pénzügyminister ur ragaszkodik-e a 20. §. utolsó bekezdéséhez, bocsánatot kérek tehát, hogy itt indokként még azt is felhozom, — azt mondja hogy a vármegyei küldöttségi tagnak vagy helyettesének meg nem jelenése esetén, a távollét tartamára, az illető községelőljáróság rendel ki helyettest. Ezt kissé veszedelmesnek tartom és ez szintén egy indok amellett, hogy legyen itt egy ellenőrző bizalmi férfiú. Mert ha már a vármegye választott, ha a vármegye már megajándékozott bizalmával bizonyos férfiakat, hogy akkor a községi elöljáróság legyen jogosítva helyettest rendelni ki az illető vármegye által megválasztott földadóbizottsági tag helyébe, a ki nem tudom mi oknál fogva nem akarna kimenni és kötelességét teljesíteni : ezt rendkívül veszedelmes dolognak tartom. Tegyük fel, hogy ez törvényerőre fog emelkedni, tegyük fel, hogy ilyen eset fog előfordulni; kétségtelen, hogy ez^igen sok gyanakvásnak fogja majd alapját képezni. Épen azért indítványom a következő (olvassa) : »A 9. §. 3. bekezdéseként szurassék be : Mindazon községekben, a melyek területén fekvő ingatlanokra az 1. §. 2. pontjában körülirt kiigazítás elrendeltetett, a vármegyei földadó-bizottság mellé bizalmi férfiakként két-két községbeli birtokos választandó. E bizalmi férfiakat az illető községi képviselőtestület választja. Választható nem képviselőtestületi tag is.« (Helyeslés balfelől.) Elnök : Ki következik ? Raisz Aladár jegyző: Beesey Károly! Beesey Károly : T. ház ! A 8. §-nál tett indítványomat a t. ház elfogadván, annak következésképen a többi szakaszoknál kötelességemnek tartom megfelelő inditványnyal a szakaszokat kiegészíteni, illetőleg módosítani. Nevezetesen a törvényjavaslat csupán vármegyei földadó-bízott-