Képviselőházi napló, 1906. XXIII. kötet • 1909. január 18–február 12.

Ülésnapok - 1906-414

kik. országos ülés 1909 február 9-én, kedden. 423 a javaslatot szövegezők előtt az u. n. bromusföldek lebeghettek, a melyeket kataszteri nyelven igy neveznek, hogy ideiglenesen bevetnek földeket, vagy pedig lebeghetett például a komló- vagy rizstermelési kérdés olyan vidékeken, a hol különben komlót vagy rizst nem termelnek állandóan. Ilyenek lebeghettek esetleg a szerkesztők szemei előtt, de bármiként álljon a dolog, nézetem szerint vagy más a művelési ág, mint az eredeti kataszterben fel van véve, vagy nem más. Haimás művelési ágban folyik a gazdálkodás, mint a hogy a kataszterben fel van véve, okvetlenül változás konstatáltatván, természetes dolog, hogy művelési ágváltozás alapján kataszteri kiigazításnak lesz helye. Ha pedig nem más az a művelési ág, akkor felmerül az a kérdés, mit jelentsen az, hogy »nem megfelelő« a gazdálkodás. Ez alatt lehet érteni azt is, hogy vizsgálat tárgyává teendő szakértőleg az, vájjon megfelelő módon gazdálkodik-e az illető saját birtokán vagy nem. Vagy például az lehet talán a kérdés, hogy egyik vidéken háromnyomásos gazdaság van és valaki elkezd négynyomásosan gazdálkodni; alája tartozik-e ez az eset ennek a definicziónak vagy nem ? Épen azért, mert ha szántó az a föld, akkor nem lesz művelési ágváltozás, deákkor kérdezem, mit jelent ez a mondat itt: a vidéken szokásos gazdálkodásnak nem megfelelő ? Még egyszer ki kell emelnem t. képviselőház, hogy ez nem tényleges állapotot jelentene, hanem minőségi állapotot, a mely pedig nem művelési ágváltozás, hanem egy szakértői kérdés lenne, hogy megfelel-e az illető gazdálkodás a vidéken divó gazdálkodásnak vagy sem ? De, t. képviselőház, akkor sem fog ez művelési ágváltozást jelenteni, hanem csak megállapíttatik, hogy nem megfelelő módon folyik a gazdálkodás, mert vagy volt az eredeti kataszterben szántóföldnek felvéve és akkor akármilyen gazdálkodást folytatnak rajta az szántónak megmarad továbbra is és nem lesz művelési ágváltozás, vagy nem szántóbirtok az a föld és akkor beleesik a művelési ágváltozásba. Épen azért nem folytatom tovább ezt a sok disztinkcziót és azt hiszem, hogy ez a szakasz ugy volna helyesen szövegezendő, a mint azt a törvényjavaslat indokolása mondja, hogy ennek a művelési ágváltozásnak kettős konstitutív eleme van, vagyis az egyik az, hogy a katasztertől, az eredeti fölvételtől eltérő legyen a művelési ág, a melyen a gazdálkodás folytattatik, másik pedig az, hogy állandó jellegű legyen és ne átmeneti. Ha ezt a két konstitutív elemet a szakasz tartalmazza, akkor megfelel a javaslat intencziójának és épen azért indítványozom, hogy félreértések és zavarok elkerülése czéljából e közbeeső mondat »a vidéken szokásos gazdálkodásnak nem megfelelő és nem átmeneti jellegű« mint nem megfelelő hagyassék el és helyettesítsük ezzel a szöveggel: »nem azonos művelési ágon folytatott gazdálkodás, nem átmeneti, hanem tartós jellegü«. Ajánlom módosításomnak elfogadását. (Helyeslés.) Elnök : A ministerelnök ur kivan szólni. Wekerle Sándor ministerelnök és pénziigyminister: T. képviselőház ! E közbeszurásnak az az oka, hogy lehetnek esetek, a midőn ez a meghatározás, a melyet a t. képviselő ur ajánl, nem elegendő. Méltóztatnak tudni, hogy a törvény behozza a művelési ágváltozás kötelező bejelentését. Itt azonban lehetnek átmeneti jellegű művelések, a melyek rendszerint egy esztendeig szoktak tartani, jelésül a réteknél és legelőknél, a mikor feltörjük azokat, hogy korábbi minőségükben, t. i. mint rétek és legelők, legj^enek továbbra is hasznosíthatók, a mi különösen azon legelőknél áll, a melyeknek gyengébb jellege csakis koronkénti vetés utján újítható meg. Ezekre nézve elegendő volna ez a meghatározás. Ámde sok helyütt van olyan szokásos gazdálkodási művelés és pedig az erdőbirtokoknál, a hol nem egy esztendeig, hanem közbeesőleg, 5—6 esztendeig is használtatik az erdőbirtok mint szántóföld, még pedig ott, a hol nem a természetes, hanem a mesterséges felújítás van divatban, a hol azért, hogy az oda ültetett uj csemeték ápoltassanak, 5—6 esztendeig használják az erdőt szántóföldnek. Itt tehát nehogy kollizióba jöjjön az átmeneti jellegű uj művelés a tartós átváltoztatás fogalmával, midőn átmenetileg 5—6 esztendeig használtatik az a föld szántóföldnek, és a midőn a gazdálkodási viszonyok olyanok, hogy ilyen hosszabb ideig terjedő átmenetről van szó és csak akkor fog az erdő ismét a művelési ágba átkerülni, szükség van erre a meghatározásra, hogy ha a gazdálkodás a vidéken szokásos gazdálkodásnak meg nem felelő. Ilyen pl. a délvidéki tölgyerdőknél fordulhat elő, a hol nem a természetes, hanem a mesterséges felújítás használtatik, ilyen gazdálkodás található homokterületeken, a hol az akáczültetvényeknél közbeesőleg épen ezen czélból, több éven át, mint szántó föld használtatik az illető terület. Utóvégre ezt a végrehajtási utasításba is bele lehetne tenni, de talán nem árt, ha a törvény is ilyen meghatározást nyújt, különösen, hogy ha ez a megkülönböztetés ama tágabb értelembe vett törvénymagyarázat, a melyet itt adtam. Ez, azt hiszem, teljesen megnyugtathatja a t. házat, hogy a szöveget változatlanul elfogadhatja. Gr. Thorotzkai Miklós jegyző': Mezőfi Vilmos! Mezőfi Vilmos : T. ház ! Én is azt a megjegyzést akartam tenni, a melyet Polónyi Géza t. képviselőtársam tett. Nekem is az az aggályom, hogy ez a 4. §. jelenlegi szövegezésében félreértésekre adhat alkalmat. A szakasz a ministerelnök ur magyarázata" mellett is félre fog értetni és nem lesz tiszta a kép azok előtt, a kik a művelési ágváltozásokat felveszik. A ministerelnök ur azt mondja, hogy a végrehajtási utasításban fogja tisztázni a kérdést. Nézetem szerint, ha mindenkitől megköveteljük, hogy a törvényt ismerje és a törvény nem ismerése enyhítő körülményt nem képez, minden törvényt ugy kellene megszövegezni, hogy a legegyszerűbb észjárású ember is első olvasásra meg-