Képviselőházi napló, 1906. XXIII. kötet • 1909. január 18–február 12.

Ülésnapok - 1906-413

418 kló. országos ülés 1909 február 8-án, hétfőn. birtokosok ilyen képviselőtestületi határozat végrehajtását egyszerű felebbezéssel lehetetlenné tudják tenni, és a három hónapon belül ebből abszolúte nem lenne határozat, azt kérném a képviselőháztól és azt hiszem, hogy ez mindnyájunkat megnyugtatna, ha méltóztatnak felvenni, hogy a képviselőtestületeknek a kiigazítást kivánó határozata az esetleges jogorvoslatra való tekintet nélkül végrehajtandó. (Közbeszólások : A törvényhatóság is !) Kérném, akkor azt is méltóztassék hozzá venni, hogy a törvényhatóságok és a képviselőtestületek határozata a jogorvoslatra való tekintet nélkül végrehajtandó. A második dolog tekintetében tisztában szeret nék lenni azzal, hogy nincsen-e a pénzügyministrurnak ez ellen, kifogása, mert hogyha van, meg nem történtnek kérném tekinteni módosításomat, Kérem tehát Wekerle Sándor képviselőtársamat, hogy kegyeskedjék a pénzügyministernek ajánlani módosításomat, hogy fogadja el, hogy a három hónap helyett 6 hónap tétessék. Képviselőtestületi határozatról van szó és arról, hogy a birtokosságnak mód és alkalom kínálkozzék arra, hogy ezt a kiigazitást kérhesse. Ez a világosan bevallott czélja az intézkedésnek, erre tehát megfelelő módot kell nyújtani. Módot kell nyújtani annyival is inkább, miután a jsénzügyi közegeknek egy esztendő van hagyva, a melyen belül kérhetik a kiigazitást. Már most én ezen kataszterkiigazítást nemcsak a fiskális érdekek szempontjából tartom szükségesnek, nemcsak azért, hogy a pénzügyi közegek kérhessék a kataszternek oly irányban való kiigazitását, hogy abból adófelemelést csinálhassanak, de talán még fontosabb, különösen a felvidékre való tekintettel, az, hogy ott, a hol igaztalanul van az illető megadóztatva, a megfelelő aránytalanságokat a maga javára rektifikálni kérhesse. (Helyeslés balról.) Miután megtörténhetik, hogy valaki nincsen Magyarországon, vagy beteg stb., tehát a három hónap rövid terminus, azért kérném, mert ez megnyugtató lenne, ha hat hónap vétetnék be. Az én két módositásom tehát abból áll, (olvassa) : »A törvényhatóságnak és a képviselőtestületnek a kiigazitást kivánó határozata az esetleges jogorvoslatra való tekintet nélkül végrehajtandó.« Azután másik javaslatom, hogy a második bekezdés harmadik sorában a »3« számjel helyett tétessék »6«, vagyis ne. három, hanem hat hónap legyen a határidő. (Helyeslés.) Elnök : Ki következik? Thorotzkai Miklós jegyző: Mezőfi Vilmos ! Mezőfi Vilmos: T. ház! Holló Lajos t. képviselőtársamnak indítványa nézetem szerint igen helyes, hogy t. i. a kataszteri kiigazitást 20 birtokos arra a községre és a vele szomszédos területre kérhesse. De ezzel maga a czél még elérve nincsen. A 3. §. értelmében, a mely megjegyzem, hogy nem a legmagyarosabb stílusban van megszerkesztve és annak egyes rendelkezései jobbra is, balra is magyarázhatók, a szakasz első bekezdéséhez képest indítandó meg a kataszteri kiigazítási eljárás. A pénzügyminister tehát, ha akarja, ab ovo visszautasíthatja azt a kérést. A harmadik bekezdés ezzel ellentétben azt mondja, hogy a kiigazítás elrendelése felett az országos földadóbizottság végérvényesen dönt. Ebben is ellenmondás van ; nem tudom biztosan meghatározni, vájjon a pénzügyminister-e a fórum vagy az országos földadóbizottság ; mind a kettő dönt, de hogy ki dönt a másik határozata felett, hogy melyik a valóban döntő tényező, ebből a zavarosan megfogalmazott szövegből nem tűnik ki. En nemcsak a kérés jogát akarnám biztosítani, hanem azt is. hogy ott, a hol olyan a helyzet, hogy valóban nagy igazságtalanság van a földbirtok osztályozásában, a kataszteri tiszta jövedelem megállapításában, hogy ott a község lakosai megfelelő hányadrészének kívánságára feltétlenül el is legyen rendelendő a kataszteri kiigazítás, hogy ne a mindenkori pénzügyministerek szeszélye és ne a földadó-bizottság döntsön a kiigazítás kérdésében, a melynek összealkotásáról a czimnél és az általános vita folyamán már volt alkalmam nézetemet kifejteni, hanem a lakosok, vagyis a földadót fizető polgárok jól megfontolt kérése és követelése esetén bizonyos körülmények között elrendelendő legyen a kiigazítási eljárás. Erre vonatkozólag vagyok bátor következő módositást elfogadásra ajánlani (Olvassa) : »Feltétlenül megindítandó a kiigazítási eljárás, ha azt a község földtulajdonosainak egyharmada sajátkezűleg aláirt együttes kérvényben kéri a község egész határterületére és a vele szomszédos, szorosan meghatározandó birtokterületekre. Az aláírások hitelességét és azt, hogy az aláírók a községbeli földtulajdonosok egyharmadát képviselik, a községi jegyző a kérvényen igazolni tartozik. A kérvény a pénzügyministerhez intézendő, a ki a kiigazítási eljárás megindítását elrendeli. Azt hiszem, hogy ha a lakosság egyharmadának kérésétől teszszük függővé a kötelező kataszteri kiigazitást . . . Nagy Emil : Húsz birtokos kérheti! Mezőfi Vilmos: ... itt csak kérésről van szó, de én azt akarom, hogy bizonyos körülmények között, ha a községi lakosság egyharmada kívánja, a kiigazítás elrendelendő legyen — ez ehminálhatj a azt az aggodalmat, mintha az illetők saját érdekükből kérnék a kiigazitást; ha a lakosság egyharmad része kéri a kiigazitást, akkor joggal feltehetjük, hogy a kiigazításra tényleg szükség van és nem lehet azt mondani, hogy az illetők a községet csak zaklatásoknak akarják kitenni és az államkincstárt felesleges költséggel terhelni, hogy tehát uj. osztályba sorozásra szükség nincs. (Zaj.) Kérem a t. házat, méltóztassék indítványomat elfogadni. Elnök: Ki következik? Gr. Thorotzkai Miklós jegyző: Nagy György! Nagy György: T. ház! A földadókataszter kiigazításáról és megállapításáról szóló törvényjavaslatot általánosságban nem fogadtam ugyan el, de minthogy ebben a kérdésben a ház már