Képviselőházi napló, 1906. XXIII. kötet • 1909. január 18–február 12.

Ülésnapok - 1906-413

tí3. országos ülés 1909 február 8-án, hétfőn. 417 niinisternél. Ezt ugy lehetne magyarázni, hogy az illetőknek fel kell jönniök a pénzügyministerhez és személyesen, jelentkezés által kellene benyújtaniuk a panaszokat. (Ellenmondás jobbjelől.) Én azt gondolom, nem ártunk a szöveg világosságának, ha azt mondjuk, hogy a pénzügyministerhez küldendők be. (Helyeslés.) Ezáltal szintén meg fog könnyittetni a panaszok megtételének módja, mert az illetők postára tehetik panaszaikat és a postai beküldés minden magyarázat ellenére világosan kifejezi, hogy a panaszokat nem kell személyesen átadni. Még két módosításom van, a melyek mindegyikét lényegesnek kell tekintenem.. (Halljuk I Halljuk !) Az egyik az, hogy a felszólalások benyújtására kitűzött határidők és egyéb tudnivalók minden községben kellő módon közhírré tétessenek. A törvény t. i. csak annyit mond, hogy a törvény életbelépése után három hónap alatt teendők meg ezek a reklamácziók. Nekem azonban az a meggyőződésem, hogy ha egy félreeső községben erre a rendelkezésre külön is nem hivjuk fel a figyelmet; ha ezek a határidők kellő módon, a mint a pénzügyminister ur igen helyesen mondotta, közhirdetés utján, istentiszteletek, vásárok, hetipiaczok alkalmával, dobszó utján való hirdetéssel, vagy esetleg — a mit én a magam részéről szintén indokoltnak találnék — országosan, falragaszok által is a község lakosságának tudomására nem hozatnak, akkor a törvény e részben hézagos lenne. Szükséges a törvényben kimondani, hogy a közhirététel kötelező ; hogy ez a három hónap ekkor és ekkor telik le ; ekkor és ekkor, ilyen és ilyen formában nyújtandók be a reklamácziók stb. Azt hiszem, hogy a publiczitásnak a közönség érdekében sikeresebben vehetünk eleget az által, ha már a törvényben kötelezőleg eíőirjuk, hogy ezen közzétételek minden községben a kellő módon foganatosíttassanak. (Elénk helyeslés, ügy van!) Végül ezen szakasznak végére két uj pont beiktatását indítványozom. (Halljuk ! Halljuk !) Az egyik nem tulaj dónk épeni ujitás, mert már magában a javaslatban is megvan, csakhogy más helyen és ez az, hogy az egyes felek panaszait. a mennyiben indokok megjelölése nélkül nyújtatnak be, vissza lehet utasítani. Ebből következnék, hogy esetleg a pénzügyi hatóságok vagy a pénzügy minister is visszautasíthatja azokat a panaszokat a nélkül, hogy azokat érdemleges elbírálás végett a földadóbizottság elé bocsátaná és vagy azért, mert formahibában szenved vagy azért, mert nincs kellőleg indokolva, már az első állomáson egyszerűen szortírozzák, elejtik a panaszt és a földadóbizottság elé csak azokat terjesztik, a melyek az ő felfogásuk szerint kellőleg motiválva vannak. Ennek a magyarázatnak meghiúsítása czéljából vagyok bátor indítványozni, hogy tegyük be a szövegbe expressis verbis, hogy a felett, vájjon van-e érdemleges tárgyalásnak helye valamely benyújtott panasz felett, vagy nincs, kizárólag az országos bizottság fog dönteni. Ily módon KÉrVH. NAPLÓ. 1906 1911. XXUI. KÖTET. minden panasz érdemleges elbírálása magára a bizottságra bízatnék. (Élénk helyeslés.) Az utolsó pont arról szólna, hogy a kataszter kiigazítása iránt tett javaslatok vissza nem vonhatók. Ezt szükségesnek találom bevenni a miatt, mert ha a községbeli birtokosok megnyugodtak abban, hogy a községi nagybirtokos közönségnek 20 tagja vagy a képviselőtestület reklamáczióval élt, ennek következtében ők a reklamácziótól elállhatnak, ha azonban időközben a javaslatot viszszavonják, akkor ezáltal a többi községbeli lakosok érdekei sértetnek meg. (Ugy van!) Ennek következtében ki kell a törvényben mondani, hogy az egyszer benyújtott reklamáczió addig, a míg érdemleges elintézést nem nyert, vissza nem vonható. (Élénk helyeslés.) Ezeket tartalmazzák azon módosítások, a melyeket Írásba is foglaltam, és vagyok bátor ezeket a t. háznak elfogadásra ajánlani. (Elénk helyeslés és tetszés.) Elnök : Ki következik szólásra ? Gr. Thorotzkai Miklós jegyző: Polónyi Géza ! Polónyi Géza : T. képviselőház ! Én a módosítások felolvasása nélkül is abban a helyzetben vagyok, hogy nyilatkozhatom azoknak természete és értéke felől. En azt hiszem, hogy ha ezek a módosítások elfogadtatnak, lényegesen közre fognak hatni arra, hogy ezen javaslat rendelkezései megnyugvást keltsenek. (Helyeslés.) Ha már szabad kedélyeskedni, más kérdés az, hogy ráismer-e a pénzügyminister ur eredeti javaslatára, hogyha ezen módosítások keresztül fognak vitetni ? (Derültség.) De ez mellékes dolog. A módosítások értéke felett nem akarok bővebben immorálni, miután azon meggyőződésben vagyok, hogy a t. képviselőháznak azok elfogadását magam is nyugodt lelkiismerettel ajánlhatom és kérem is, hogy méltóztassék azokat elfogadni. Csupán egy j>ár pont tekintetében szorítkozom némi kiegészítésre. Itt t. i. az a kifejezés használtatik, hogy »az illető földterületeket feltüntető«. A t. pénzügyminister ur már az általános vita alkalmával megmondta, hogy ő ez alatt nem a parczellákat, hanem a dűlőket érti. (Helyeslés.) Én csak azért ragadom meg az alkalmat, hogv azok, a kik esetleg irlterpretácziót e tekintetben nem találnak, lássák, hogy a háznak konformis volt a meggyőződése a tekintetben, hogy itt nem joarczellákat, hanem dűlőket akartunk megjelölni. Ámbár ennyi módosítás közé ez is felvehető lett volna és jól elfért volna, mert ez által az egész szöveg világosabbá lett volna tehető. Két tekintetben van még pótlásom. Az egyik az, hogy miután a képviselőtestületeknek határozathozatali joga is fentartatik, hogy a képviselőtestületek foglalkozhatnak a kataszter kiigazításának a kérdésével, azt hiszem, hogy szinte felesleges mondanom, hogy a ki Magyarország közéletét ismeri, tudja, hogy sorban ezek a testületek fognak foglalkozni ezzel a kérdéssel és ott fog eldőlni a kiigazítás iránti kérelem sorsa, legalább a legtöbb esetben. Miután azonban az egyes érdekelt