Képviselőházi napló, 1906. XXIII. kötet • 1909. január 18–február 12.

Ülésnapok - 1906-413

412 ?il3. országos ülés 190Í kivánja, a legmesszebbmenő kataszteri revízióba belemegyek, méltóztassék azonban azt figyelembe venni, hogy sokszor igen bajos egy községben parcziális revízióba belemenni. Ha ugy, mint az előttem szólott egyik t. képviselő ur mondotta, abba belemegyek, hogy az 500 holdas birtokot revideáljam és abba a községbe rendet akarok behozni, akkor nem állhatok meg az 500 holdas birtoknál, hanem valószínűleg az egész községet reambulálnom kell. (Igaz! Ugy van I) Ugyanezen indokot hozom fel Polónyi Géza t. képviselő ur azon kívánságára is, hogy ő az 1500 holdnál kívánja ezt megtenni. Ez is azt vonná maga után, hogy mindazon községekben, a hol 1500 holdas birtok van, általános lenne a revízió. De másodszor nincsen is szükség arra, a mint voltam bátor megmondani. Igen sok olyan birtok van, a hol nem arról lehet szó, hogy revízió utján nagyobb jövedelmet konstatáljunk, hanem a mely birtok, azt merem mondani, ma is tul van terhelve, a hol az ujabb revízió folytán nemhogy több jövedelmet érnénk el, hanem lehetséges, ha igazságosan járnánk el, hogy még aránylagosan le is kellene szállítani az adókat. Az aránytalanság nemcsak ebben a tekintetben áll fenn, hogy a nagybirtok több helyen — mert általában sohasem ismertem el — kisebb mértékben lesz megadóztatva, mint a kisebb birtokosok, hanem fennáll a tekintetben is, hogy némely helyen a nagybirtok túlságosan van megadóztatva más vidékek kis- és nagybirtokához képest. Méltóztassék tehát belenyugodni, hogy ott történjék a revízió, a hol az aránytalanság kiküszöbölése végett arra szükség van. (Helyeslés.) A 3. §-nak, a hol arról van szó, hogy ki kérheti ezt, oly módosításába nem mehetek bele, hogy t. i. hányadokat méltóztatnak akarni; mert hogy én a birtokosok egynegyedét, egykettedét megállapítsam : ez egy különlgees, hosszadalmas eljárást tenne mellőzhetetlenné, azt tenné szükségessé, hogy konstatáljam, hányadrészét képezik, azt se tudom személyileg, tárgyilag vagy az adóösszeget alapul véve, a birtoknak és az utólagos rekriminácziók végtelen sorozata következnék belőle, a mi magát az egész eljárást késleltetné, mert előzetesen konstatálnom kellene, hogy a birtokosok csakugyan ilyen arányban követelik-e és a kik követelik, csakugyan azok a birtokosok-e, a kik hivatva és jogosítva vannak azt követelni. Ez késleltetné az egész eljárást és merőben czélszerűtlennek tartanám. Ha általában már méltóztatik kívánni, miután különben is az országos bizottságnak van a végdöntés fentartva, hogy bizonyos számú birtokos kívánságára a hivatalból kimenő kataszteri közegek kérjék a revíziót, ebben nem ellenkezném, de hányadok megállapításába nem mehetek bele. Polónyi Géza képviselő ur határozati javaslatára . . . Polónyi Géza : Módosítás ! Wekerle Sándor ministerelnök és pénzügyminister: .. . illetőleg módosítására csak azt vagyok 9 február 8-án, hétfőn. bátor megjegyezni, hogy az ugy van szerkesztve, hogy önmagában sem lehet elfogadni. Pl. azt a tételt állítja fel, hogy ott, a hol egy külföldinek birtoka van, tekintet nélkül a birtok nagyságára, már keresztül kell vinni a revíziót. Ugyan hova vezetne ez ? Hiszen földadóköteles valakinek a házikertje is ; ha tehát egy külföldinek van egy háza és hozzá kertje, már e miatt kénytelen lennék a revíziót keresztülvinni, és pedig az összefüggésnél fogva nemcsak az illetőre nézve, hanem valószínűleg az egész községre nézve. A külföldiek birtokának revíziója ilyenképen ad absurdum lenne vezetve. En azt hiszem, hogy a képviselő ur módosítása olyat foglal magában, a mit önmaga sem intendálhatott. Engedje meg még a t. képviselőház, hogy kiterjeszkedjem azokra, a mik felhozattak itt általában a javaslatnak ezen szakaszszal ugyan közvetlen összefüggésben nem álló, de azzal összefüggésbe hozott egyes rendelkezéseire nézve. Ilyen először a reambuláczió kérdése. En 1893-ban magam is azt az álláspontot foglaltam el, hogy bizonyos időszakokban — akkor ugy emlékszem, tizenöt esztendei időt ajánlottam — már a kataszter reambuláltassék, vag}ds revízió tárgyává tétessék. Ebbe a javaslatba ilyen intézkedést nem vettem fel. Nem vettem fel azért, mert nem akartam prejudikálni a jövő intézkedéseknek. Másodszor nem vettem fel azért, mert épen Ausztriában az ott szerzett tapasztalatok alapján, a hol a kataszteri közegeknek nagyon kiterjedt mérvű alkalmazása mellett az időközi becslések' és a nyilvántartások óriási munkát okoznak, maguk is kétesnek tartják, hogy szükséges lesz-e tizenöt esztendő múlva egy reambuláczió. Harmadszor nem vettem fel azért, mert e törvényben a művelési ágváltozásoknak bejelentését egész szigorral viszem keresztül, ugy hogy a reambulácziónak azon része, a mely a művelési ágváltozásokra esnék, önmagától elesik. Negyedszer azért nem vettem figyelembe, mert nekem az adótechnika ujabb fejleményeit is figyelemmel kell kísérnem, kivált akkor, ha minálunk bizonyos múlttal is birnak. (Helyeslés.) Nem tudom, emlékezetében van-e a t. képviselőháznak hogy mielőtt az 1875: VII. t.-czikk létrejött, akkor még Kerkapoly pénzügyministersége alatt javaslatok voltak készülőben, a melyek egy kataszteri reambulácziót ugy akartak keresztülvinni, hogy nem akartak egy általános kataszteri revíziót, hanem csak a változott helyi viszonyokhoz képest, ott, a hol időközi fejlemények, a közlekedési viszonyok változása, birtokrendezések, birtokmegoszlások folytán, szóval a viszonyok változása folytán nagyban alteráltatott a régi jövedelemnek valódisága, hogy ott időközben is, mikor beállanak ezek a körülmények, ilyen ujabb reambulácziók vitessenek keresztül: Tisztában vagyok teljesen azzal, hogy egy hozadéki adó, a mely a viszonyok változásának van alávetve, nem tartható fenn örök időkre, mikor azonban ilyen irányban kívánjuk megoldani