Képviselőházi napló, 1906. XXIII. kötet • 1909. január 18–február 12.

Ülésnapok - 1906-413

398 hVá. országos ülés 1909 február 8-án, hétfon. A képviselőház igazságügyi bizottsága, tekintettel arra, hogy a felhivási per ma már tárgytalanná vált azzal, hogy Csávosy beadta ezt a számadását, további jogorvoslat szükségét fenforogni nem látja. Ellenben tekintettel arra, hogy — a mint a képviselőház ezt már régebben megállapította — ezek az összes kiadások házszabályellenesek, s igy jogellenesek, törvénytelenek voltak, tekintettel arra, hogy Csávosy Bélának, mint akkori háznagynak, ezekről a tényekről tudomással kellett birnia és igy ő is anyagi felelősséggel tartozik : az igazságügyi bizottság javaslata a következőképen hangzik (olvassa) : »Mondja ki a képviselőház, hogy a felhivási perben a budapesti kir. törvényszék által 1909. január hó 15-én szám alatt hozott végzés ellen jogorvoslattal élni nem kivan. Csávosy Béla volt háznagy azonban 6590 korona erejéig anyagi felelősséggel tartozván, ellene ez a követelés rendes per utján érvényesítendő.« Kérem a t. házat, méltóztassék az igazságügyi bizottság javaslatát elfogadni. (Helyeslés.) Raisz Aladár jegyző: Laehne Hugó! Laehne Hugó: T. ház! Méltóztassék megengedni, hogy ezen kérdéshez hozzászóljak, mivel annakidején az 1905. országgyűlésen csekélységem volt előadója a zárszámadási bizottságnak, a mely akkor jelentését a ház elé terjesztette és megállapította Perczel Dezsővel és Csávosy Bélával szemben ezen hiányokat, illetőleg törvénytelen és házszabályellenes kiadásokat. Én nem tudom az előadó ur beszédéből kivenni, hogy mennyiben számolt el Csávosy Béla volt háznagy ur, mert az. a mit a lapokban olvasok, hogy Perczel Dezső volt házelnök kijelentette, hogy Csávos}' Béla neki elszámolt, az nem elszámolás, mivel nem Perczel Dezsőnek, hanem a képviselőháznak és a képviselőház számvizsgáló-bizottságának tartozik elszámolni. Hiszen az a 38.000 korona, a melyet a ház Perczel Dezsőn követel, az is többnyire ugy adatott ki, hogy Csávosy Bélának elszámolásra utalványoztak)tt, és azután Csávosy rendszeresen nyugtákkal számolt el erről az összegről. Csak erről a 6930 koronáról nincsenek részletes nyugták. Téves az a felfegás, mintha ez az összeg a felfogadott darabontok ruházatára lett volna fordítva, mert ezeknek ruházata előfordul a 38.000 koronában, sőt nagyon is bőven, mert nemcsak ruhát kaptak, hanem azonkívül csodálatosképen ruhailletményt is, tehát kétszeresen szerepel ez a tétel a Perczel Dezsőn követelt 38.000 koronában. Egyébként is a számvizsgáló-bizottság annakidején, a mennyire hatalmában állott, igyekezett kipuhatolni, hogy ez a 6000 egynéhány száz korona mire költetett el, és arra a tapasztalatra jutottunk, — mivel ez az összeg deczember 13-ika után adatott ki — hogy ez a 6900 korona tulaj donképen e darabontok fájdalomdija fejében fizettetett ki azokért az egyéni sérelmekért, a melyeket deczember 13-án szenvedtek. Tehát azzal, hogy Perczel Dezső megjelenik a bíróságnál, a mint a lajiokban olvastam, és kijelenti, hogy Csávosy Béla neki elszámolt, én szerintem Csávosy Béla tulaj donképen kötelességének nem tett eleget, és nem lehet őt ezen felelősség alól felmenteni. Én szerintem továbbra is anyagi felelősséggel tartozik és azért az előadó ur javaslatát elfogadom. Elnök : Szólni senki sem kivan. A vitát bezárom. Szavazás előtt szó illeti az előadó urat. Az előadó ur nem kívánván szólni, kérdem a t. házat, méltóztatik-e az igazságügyi bizottság most tárgyalás alatt lévő jelentését és illetőleg az igazságügyi bizottság javaslatát elfogadni, igen vagy nem ? (Igen !) Ha igen, akkor kijelentem, hogy az igazságügyi bizottság jelentése, illetőleg javaslata elfogadtatik. Következik az adóreform tárgyában benyújtott törvényjavaslatok folytatólagos tárgyalása, még pedig részletes tárgyalása a földadókataszter kiigazitásáról és a földadó százalékának megállapításáról (írom. 597, 1042) szóló törvényjavaslatoknak. Ki következik ? Raisz Aladár jegyző: Csányi Sándor ! Csányi Sándor : T. ház ! Csak röviden kívánom igénybevenni a t. ház figyelmét. Előre kijelentem, hogy a törvényjavaslatot elfogadom, elfogadom pedig azért, mert nem most kellett volna ezt a törvényjavaslatot benyújtani, hanem ezelőtt már húsz évvel szükség lett volna rá. Én tapasztalatból mondom, hogy nagyon helytelenül volt eddig a kataszter megállapítva. Baranj^ában több nagybirtokos van, csak a két legnagyobbat bátorkodom felemlíteni. (Halljuk! Halljuk!) A dárdai uradalomban SchaumburgLippe György herczeg földei a hatodik osztályba vannak sorozva, mig a községi, hozzá hasonló földek a negyedik osztályba. Csak az országút választja el a kettőt egymástól. Leszek bátor a t. ház engedelmével felsorolni egyet-mást az adatokból is annak bebizonyítására, hogy milyen helytelen a kataszter megállapítása. (Halljuk! Halljuk !) Schaumburg-Lippe György herczegnek 2307 katasztrális hold földje van a dárdai határban, mig a községnek 2752 katasztrális hold. Schaumburg-Lippe herczegnek legelője volt 3169 hold, a községnek abban az időben 208 hold ; összesen az uradalomnak 10.325 katasztrális holdja van, mig a községnek 4488 holdnyi területe, és mig az uradalom fizet 13.000 koronát, a község fizet 11.000 koronát. Már most milyen óriási különbség van itt! Ez csak egy tétel. De leszek bátor még egy másik tételt is felhozni. A mi Erigyes főherczeg ő fenségét illeti, a báránya—vörösmarti határban van neki összesen 7825 hold földje, a községnek van 3790 hold földje ; és a mig Frigyes főherczegnek összes adója 1595 korona, addig a község adója 10.000 korona. Okvetlenül szükséges tehát itten a kataszter kiigazítása. Megjegyzendő, hogy a vörösmarti határban Frigyes főherczegnek szántóföldje nincsen felvéve a kataszterbe, holott — a mit tudok nagyon jól, mert ismerem az egész terüle-