Képviselőházi napló, 1906. XXIII. kötet • 1909. január 18–február 12.
Ülésnapok - 1906-412
394 ÍÍ2. országos ülés 1909 február 6-án, szombaton. a községi alap tekintetében az annak rendezéséről I szóló törvényjavaslatot terjeszsze a ház elé. Most t. képviselőház, be is fejezem beszédemet és még csak azt a megjegyzést kívánom koczkáztatni, hogy a tisztelt ministerelnök ur minden ok nélkül, feleslegesen a lojalitás kérdését itt szellőztette. Hát én tájékoztatom a t. ministerelnök urat arról, hogy sem az ő személyét illetőleg, sem a belügyminister urat illetőleg, sem most, sem a jövendőben nem fogok a lojalitás szempontjából más mértékkel mérni, mint a hogyan azzal minden képviselőnek tartozom. Engemet felszólalásaimban nem a lojalitási viszketeg, nem is a szépetrnondási viszketeg vezet, hanem az, hogy jogos legyen, a mit mondok.- Az ellen pedig, hogy felhívásomat a belügyminister úrhoz és nem a ministerelnök úrhoz, tehát állítólag nem kompetens helyre intéztem volna, ez ellen kategóricze tiltakozom, mert, t. képviselőház, a mi törvényeink szerint a községek szervezeti kérdése nem a pénzügyministerhez és nem is a . ministerelnök úrhoz tartozik, hanem egyedül a belügyminis terhez. Azonkivül, ha e tekintetben valami tévedésbe estem volna — a minthogy nem estern, — ugy ebben a t. ministerelnök ur a legnagyobb részes, mert méltóztassék megengedni, mikor a városi albizottságban tárgyaltunk — és ezt a jelentésből elolvashatja a t. ministerelnök ur, — akkor azt méltóztatott előttünk mondani, hogy ne nálam tessék ezeket a dolgokat sürgetni, hanem tessék a belügyminister úrhoz fordulni, mert ez ő hozzá tartozik. Az ifj. Madarász József t. képviselőtársam, mint jegyző által aláirt jelentésből ezt hivatalosan is lehet konstatálni. Különben pedig, álljon bármiként is a dolog, engem a t. ministerelnök ur semmiféle vicczelődéssel nem fog elterelni attól, hogy a törvény szerinti igazság lerovását a községekkel szemben a belügyminister úrtól sürgessem. Elnök : Az idő előrehaladottságára való tekintettel javaslom, hogy a tanácskozást szakítsuk most félbe. (Helyeslés.) Javaslatot teszek most már a legközelebbi ülés idejére és napirendjére nézve. (Zaj. Felkiáltások : Halljuk az elnököt !) Javaslom, hogy a ház legközelebbi ülését hétfőn, 1909. évi február hó 8-án délelőtt 10 órakor tartsa, s ennek napirendjén legyen : először az elnöki előterjesztések és irományok bemutatása; másodszor a képviselőház igazságügyi bizottságának jelentése, a Csávossy Béla volt háznagy ellen indított kártérítési perben a királyi kincstári jogügyi igazgatóságnak 35357— I. szám alatt tett jelentésről; harmadszor a mai napirend 3., 4., 5., 6., 7., 8., 9. és 10. pontjai alatt felsorolt adótörvényjavaslatoknak folytatólagos tárgyalása az ezzel kapcsolatban beadott feliratokkal és kérvényekkel. Méltóztatnak napirendi javaslatomhoz hozzájárulni, igen vagy nem ? (Igen !) Ha igen, akkor ezt határozatként mondom ki. Áttérünk az interpellácziókra. Soron van ? Raisz Aladár jegyző: Hencz Károly! Hencz Károly: T. képviselőház! (Zaj. Halljuk! Halljuk!) Minthogy azok a visszaélések, a melyek eddig a kivándorlás körül fennállottak, (Zaj. Halljuk! Halljuk!) a belügyminister ur által részben már szanáltattak, minthogy ezeknek a visszaéléseknek főoka, az a szerződés, a melyet én a múlt alkalommal ismertettem, a mely a jutalékrendszeren akpult és a melyet az Adria és a menetjegyiroda kötött egymással, — a mint erről hivatalos értesülést szereztem — rövid idővel ezelőtt felbontatott és ez által a jutalékrendszer is megszűnt, a mi a legfőbb ok és czél volt, a mely engem interpellácziómban vezetett, most természetszerűleg elállók az interpellálástól, fentartván magamnak azt a jogot, hogy ha a kivándorlás kérdésében a további visszaélések nem szanáltatnak, ha azok ezután is mutatkozni fognak, ebben a tárgyban újból szót emelhessek. (Helyeslés.) Elnök : A kéjDviselő ur interpelláczióját visszavonta. Soron van ? Raisz Aladár jegyző: Surmin György! Surmin György : T. ház! A ministerelnök ur bevallotta, hogy Horvátországban nincsenek alkotmányos állapotok. Elismerte tehát ezen államközösség egy részére vonatkozólag az alkotmánytalanságot. A ministerelnök ur tehát mint parlamentáris és alkotmányos minister bevallotta, hogy mint felelős minister alkotmánynélküliséget tart fenn. Ha az 1868 : I. XXX. t.-czikk 51. §. nem tartalmazná azt az intézkedést, mely szerint a ministerelnök terjeszti fel Ö felségének kinevezésre a horvát királyság bánját, és nem is vonnám felelősségre a ministerelnök urat a Horvátországban uralkodó alkotmánynélküliségért. Miután e szakasz szerint a ministerelnök is alkotmányosan felelős a Horvátországban való alkotmánynélküli kormányzatért és miután Horvátországban az alkotmánynélküli állapot miatt nem vonhatjuk felelősségre a horvát bánt, itt hozom fel ezt az ügyet. (Mozgás.) Elnök : Csendet kérek ! Surmin György: A ministerelnök urnak tudomása van az 1867. II. törvényczikkről, mely ben a következő olvasható (Olvassa) : »Mi Első Ferencz József, Isten kedvező kegyelméből ausztriai császár, Magyar-, Cseh-, Dalmát-, Horvátországok apostoli királya . . . Szentül és sértetlenül megtartandjuk, s királyi hatalmunkkal mások által is meg fogjuk tartatni . . . Magyarország s társországai jogait, alkotmányát. . . Szentül és szigorúan megtartandjuk s királyi hatalmunkkal mások által is megtartatjuk Magyarország és társországai törvényesen fennálló szabadalmait, kiváltságait, törvényszerű szokásait, és az eddigelé országgyülésileg alkotott, s dicső Elődeink, valamint ezután országgyülésileg . . . minden pontjaikban, czikkeikben és záradékaikban ugy« és igy tovább. Ezzel tehát feltétlenül garantálva van az alkotmányosság a horvát királyság részére is. Igaz-e vagy nem ?
