Képviselőházi napló, 1906. XXIII. kötet • 1909. január 18–február 12.

Ülésnapok - 1906-412

384 kí% országos ülés 1909 február 6-án, szombaton. nek, akkor mái rendesen éveken át adómentességet élveztek a saját pénzük után, (Igaz! Ugy van l) holott a nagybirtokos a maga birtoka után soha az életben nem élvez adómentességet. (Igaz ! Ugy van!) T. ház ! Kimutathatnám egy községre való hivatkozással, a melyet magam is jól ismerek, hogyan viszonylanak az adók egymáshoz. Csak egészen röviden emlitek erre vonatkozólag néhány adatot. Ott 24 katasztrális hold a féltelek. Ott fizet ma a kisgazda 104 korona 08 fillér adót. Igen szegény vidék, igen rossz földek, azért aránylag kevés az adó. Holdankint esik 4 korona 03 fillér. A 200 katasztrális holdas középbirtokos fizet 3 korona 44 fillért holdankint, az 1000 katasztrális holdas közép- vagy nagybirtokos 3 korona 74 fillért. A legnagyobb birtokos tehát többet fizet, mint a középbirtokos, a kisbirtokos pedig alig valamivel, mindössze 29 fillérrel fizet holdankint többet, mint a nagybirtokos, fizet pedig annak daczára, hogy a kisgazdának földje kizárólag szántóföld, a nagybirtoknak pedig körülbleül 20—25%-a legelő, rét, erdő, stb. Tényleg tehát abban a községben a nagybirtokos már ma is több adót fizet szántóföldje után, mint a kisebb birtokos. Azonban hogyan fog ebben a községben az adóreform után alakulni a helyzet ? A nagybirtokos megfizeti az általános jövedelmi pótadóben a maga adóját, körülbelül ugy, mint eddig; az a 200 holdas közéjíhirtokos valami csekélylyel fog kevesebbet fizetni, ellenben a kisgazda 8 koronával fog kevesebbet fizetni II. osztályú kereseti adóban; 15 korona 69 fillérrel fog kevesebbet fizetni a jövedelmi adó révén, mert hiszen, mivel 8 forintnál többet nem jövedelmez egy hold, ő a létminimum alá esik, igy tehát a kisgazda az uj törvény alapján 24 korona 69 fillérrel fog kevesebbet fizetni, vagyis holdanként 1 koronával, s pár fillérrel fog kevesebbet fizetni, ugy hogy ezen községekben az uj adótörvény értelmében tényleg a kisgazda fog holdankint legkevesebbet, a középbirtokos valamivel kevesebbet, a nagybirtokos pedig legtöbbet fog fizetni. íme, tehát vannak ellenkező példák is az országban, a melyek szerint a nagybirtokos fizet többet a mai helyzet szerint is, a jövőben pedig tetemesen többet fog fizetni aránylag, mint a kisbirtokos, vagy megfordítva : a kisbirtokos fog kevesebbet fizetni a nagybirtokosnál és kevesebbet mint ma. Mind a két irányban találhatunk tehát az országban példákat. Kendelkezésemre áll az adatok egész sorozata, pl. olyan adatok, a melyekkel könyvszerűleg ki tudnók mutatni, hogy egy nagybirtok nettó 24%-ot fizet állami adóban a birtokának jövedelmei után és ehhez hozzájárul még a községi és egyéb pótadó is. Honnan van ez ? Ez onnan van, mert azon nagybirtokosoknak, azon latifundiumtulajdonosoknak igen tekintélyes része, bár nem dicsekszik el vele mindennap a fővárosi és a vidéki sajtóban, igen-igen nagy összegekkel terheli meg a maga birtokát, a maga mérlegét a jótékonyságnak, a humanizmusnak cselekedeteiben, csakhogy, a mint mondám, a magyar birtokososztály nem szereti a reklámot, s ezért ezekről a humánus költekezésekről az országban alig vesznek tudomást. Hiszen tudnék olyan nagybirtokost is felemliteni, a ki tisztajövedelmének 30—35%-át humanitárius czélokra fordítja és Isten ucese még egy királyi vagy udvari tanácsosságot sem kért soha. (Derültség.) De, t. ház, azoknak, a kik itt annyira szeretik ezeket a tényleg nem létező aránytalanságokat pedzeni, legyen szabad még csak egyet felemlítenem és ez arra vonatkozik, (Halljuk !) hogy a kereseti adó alá tartozók között is a kicsinyek állítólag milyen rettenetes erősen vannak megadóztatva a nagyokhoz viszonyítva. Itt már messzire térnék el a tárgytól, ha kimutatnám, — a minthogy könnyű kimutatni, — hogy a kisebb kereseti adók alá tartozók az uj javaslat értelmében tetemesen kevesebb adót fognak fizetni, a mivel szemben igen nagy az aggályom, hogy a nagyok nem fognak megfelelően többet fizetni. Hogy ez az aggályom nem egészen indokolatlan, arra nézve az idő előrehaladottságánál fogva csak egy konkrét példát legyen szabad előadnom, (Halljuk ! Halljuk !) vagy talán kettőt. Az egyik a következő : Egy vidéki kis faluban, a melynek 680 lélek lakója van, van egy régi időből ottmaradt nagyobb falusi kereskedő-czég (Közbeszólás : A vallása \) A tulajdonosok vallása izraelita, igen derék, jóravaló emberek, személyesen jól ismerem őket és merem állítani, hogy évi tiszta jövedelmük maximum 6—10.000 koronára emelkedik, de aligha fogja valaha a 10.000 koronát elérni. Ezek meg vannak terhelve III. oszt. kereseti adóval, itt a kimutatás, ha valaki meg akar győződni róla, 700 korona III. oszt. kereseti adót fizetnek, és általános jövedelmi adót 279 korona 50 fillért, összes adójuk 1106 korona és 61 fillér. Ez volt 1908-ban. De csak nagy kegyelemből, mert 1907-ben 1111 korona 72 fillért fizet. Ezzel szemben méltóztassék megnézni a listát. . . Egy hang (balfelől) : Herczog Péter ! Gr. Batthyány Tivadar: Báró Herczog Péter fizet, ha jól emlékszem, 11.474 korona adót, összesen a házai, a nagykereskedés és mindenféle jövedelme alapján, daczára annak, hogy, a mint méltóztatnak tudni, ő méltósága a darabont-kormány alatt azzal lett meggyanúsítva, hogy az egész dohányjövedéket bérbe akarta venni a magyar állam akkori törvénytelen vezetőitől. Erről azonban nem beszélek, hanem az én példámnál maradok. (Halljuk !) Tény az, hogy az én falusi kereskedőm 106 korona 61 fillért fizet. Ezzel szemben ugy teszek, mint Hódy Gyula t. barátom, és nem nevezem meg az illetőt, csak körülirom. Van egy illető uri embernek egy igen jövedelmező szanatóriuma és arról híres, hogy remek elsőrendű operatőr, de nem a legolcsóbbak közé tartozik és ez az ur fizet Budapesten 2200 korona adót, tehát