Képviselőházi napló, 1906. XXIII. kötet • 1909. január 18–február 12.

Ülésnapok - 1906-399

33 399. országos ütés 1909 január 20-án, szerdán. ságra tartozik, (ügy van !) A mentelmi bizottság azonban megállapítja, hogy ennél az esetnél poli­tikai értelemben vett zaklatás nem forog fenn, nincs tehát semmi akadálya annak, hogy az eset a rendes birói utón letárgyaltassék. Miután illetékes hatóságtól érkezett a meg­keresés, politikai értelemben vett zaklatás esete pedig nem forog fenn, a bizottság javaslata nem lehet más, mint hogy Thoroczkay Viktor képviselő mentelmi joga ez ügyben függesztessék fel. (He­lyeslés.) Vertán Endre jegyző: Bozóky Árpád! Bozóky Árpád : T. ház ! A mentelmi bizottság javaslatához hozzájárulok, azonban szükségesnek tartom a következőket kijelenteni. Igaz az, hogy politikai értelemben vett zaklatásról itt szó sem lehet, azonban zaklatásról, zsarolásról igen is szó van. Mert a dolog háttere ez : Azt a bányát, a melyről itt szó van, b. Thoroczkay Viktor eladta egy német bányatársulatnak. S ezen bányatársulat­tól a bányának vételárát mindaddig nem tudja megkapni, mig ez a dolog elintézve nincs. Ezt az alkalmat, ezt a helyzetet használják ki az illetők arra, hogy b. Thorotzkay Viktort megzsarolják. De miután ennek a kérdésnek b. Thoroczkay Viktor képviselői minőségéhez nincs semmi köze, miután tehát itt politikai értelemben vett zaklatás nincs : a mentelmi bizottság eljárása igen helyes. Még csak egyet akarok . . . Elnök: A képviselő ur itt olyanokat vádol zsarolással, kik itt nem védhetik magukat. (Igaz! ügy van !) Én nagyon kérem, méltóztassék óva­kodni attól, hogy olyanokat, a kik itt nem véd­hetik magukat, ilyen súlyos váddal terheljen. (Helyeslés.) Bozóky Árpád: Még az előadó urnak egy megjegyzésére akarok reflektálni. Azt mondja az előadó ur, hogy az ügyész nem vette át a vád képviseletét. Ez nem helyes kifejezés ; mert a köz­okirathamisitás hivatalból üldözendő bűncselek­mény, itt az ügyészségnek joga van vádat emelni és az a helyes kifejezés, hogy az ügyész »nem emelt vádat«. Akkor, hogyha az ügyész nem emel vádat, a pótmagánvádló a helyébe lép, s az megteheti a pótmagánvádat. Más az, mikor valaki magánvádra üldözendő bűncselekmény miatt tesz a bíróságnál panaszt és az ügyész közérdekből átveszi a vád képviseletét, ép ugy, mint a Polónyi­Lengyel Zoltán-féle perben volt. Ott helyes ez a kifejezés, hogy nem vette át a vád képviseletét. Polónyi Géza: Más példát nem talált, t. barátom ? Bozóky Árpád: Hamarosan nem találtam ! (Derültség.) Ebben az esetben fontossággal bír is az, hogy az erre hivatott vádlóhatóság nem emel vádat. Én hozzájárulok a mentelmi bizottság véle­ményéhez, csak azt kívánom hangsúlyozni és ki­emelni, hogy a balpárt nem zárkózik el attól, hogy oly ügyben is, mikor tisztán zaklatás esete forog fenn, kiadassék az illető képviselő a bíróság­nak, és óhajtandónak tartom, hogy e szigorú mér­téket a képviselőház valamennyi tagjával szemben alkalmazza. Egry Béla: Egy cseppet sem lettünk okosabbak ettől a felszólalástól. Elnök: Szólásra senki sincs feljegyezve, ha tehát szólani senki sem kivan, a vitát bezárom. Az előadó urat illeti a szó. Hédervári Lehel előadó: Az előttem felszó­lalt képviselő ur azzal, hogy oly erősen poentirozta és leszögezni óhajtotta ezt az esetet, azt látszik mondani, hogy mi talán nem olyan rigorózusan és konzekvensen visszük keresztül a mentelmi bizottságnak ezt a felfogását. Méltóztassék figye­lembe venni a bizottság eddigi működését: ha vagyonjogi dologról van szó, ha becsületkérdésről van szó, mindig a lehető legrigorózusabb állás­pontra helyezkedünk és igyekezünk mindig ki­sebbé tenni a különbséget a képviselő joga és nem képviselő joga között, a büntetőtörvény­könyv szempontjából. (Helyeslés.) Ez egyetlen liberális magyarázata a mentelmi jognak, a mely nem arra való, hogy privilégiumot biztosítsunk önmagunknak, (Helyeslés.) a kik a törvényt azért hozzuk, hogy a törvény ellen ne történjék vétség. (Helyeslés.) Mi azt, hogy zaklatás történik-e, leg­inkább abból a szempontból, abból a reláczióból mérlegeljük, hogy milyen reláczióban van az a zaklatás a képviselőnek képviselői működésével; mert hiszen a mentelmi jog a képviselőt quam kép­viselőt illeti meg, ebben pedig a legnagyobb súly arra helyeztetik, hogy nincs-e politikai zaklatás. (Helyeslés.) Ezt a politikai zaklatást a képviselő ur ebből az aktából meg nem állapithatja. Az, hogy egyébként vannak-e magánérdekek, a me­lyek ilyen módon igyekeznek maguknak érvényt szerezni, igazán nem tartozik a mentelmi bizott­ság, de még a ház elé sem. (Helyeslés.) Mindezek alapján tisztelettel javasolom, mél­tóztassék a mentelmi bizottság javaslatát elfo­gadni. (Helyeslés.) Elnök: A tanácskozást befejezettnek nyil­vánítom. Kérdem a t. házat: méltóztatik-e a mentelmi bizottság javaslatához hozzájárulni, igen vagy nem? (Igen !) Ha igen, akkor kijelentem, hogy a men­telmi bizottság javaslata elfogadtatott. Ennek alap­ján kimondom, hogy b. Thoroczkay Viktor orsz. képviselő mentelmi joga ez ügyben fölfüggeszte­tett. Következik most már a benyújtott nyolcz adójavaslat (írom. 597—603, 901) feletti általá­nos vita, és ezzel kapcsolatosan a pénzügyi bizottságnak 1042—1048. számig terjedő jelen­tései, valamint ugyancsak ezzel kapcsolatosan a közadók reformjáról szóló javaslatok ellen be­nyújtott kérvények és feliratok tárgyalása. Az előadó urat illeti a szó. (Halljuk ! Halljuk !) Hoitsy Pál előadó: T. képviselőház ! (Halljuk! Halljuk!) Mikor I. Endre királyunk először jött be az országba lengyel földről testvérével, Levente herczeggel, hogy elfoglalja apáinak trónját és ki­kergesse innen az idegen Péter királyt, akkor nagy

Next

/
Oldalképek
Tartalom