Képviselőházi napló, 1906. XXIII. kötet • 1909. január 18–február 12.
Ülésnapok - 1906-411
360 íli. országos ülés 1909 február 5-én, pénteken. Gr. Batthyány Tivadar: Tessék, nagyon szívesen ! (Zaj.) Elnök (csenget): Csendet kérek. Mezőfi Vilmos : De sajnálom, mondom, hogy a kisbirtokosra róják, a kinek, lia van egy-két hold földje, már fizet 10 koronát. (Felkiáltások a középen: Arányosan róják ki!) Igen, arányosan róják ki, de mégis fokozódnak a községi terhek. (Zaj. Halljuk! Halljuk!) A községi adókra vonatkozólag a pénzügyminister ur január 28-iki nagy beszédében a következő kijelentést tette (olvassa): »A művelési ágakban előállott változások még a folyó évben vétetnének fel és 1910-től kezdve már a változott művelési ágaknak megfelelő adózás állana be, ugy hogy az ezáltal előálló földadónövekedés egyúttal a községi pótlékok alapjául is fog szolgálni.« Ebben ugyebár, ha jól megértem, azt méltóztatott mondani, hogy ne sirjanak a községek azért, mert a földadó 25'5%-ról 20°/o-ra csökkent, mert a művelési ágakban való változás, a mely 1910-től kezdve áll be, uj adóalapot fog szolgáltatni, és a községek abból szükségleteiket behozhatják. (Ellen mondások.) Bocsánatot kérek, azt méltóztatik mondani, hogy 1910-től kezdve már a változott művelési ágaknak megfelelő adózás állna be, ugy hogy az ez által előálló földadónövekedés egyúttal a községi pótlékok alapjául fog szolgálni. Ezt csak ugy tudom érteni, hogy a községek elvesztett bevételi forrásaikat újra meg fogják találni. (Mozgás.) A t. ministerelnök ur tehát ridegen azt mondta, hogy igenis, egyes birtokosokra nézve emelkedhetnek a községi terhek. Ha ez a kijelentése a községi terhek emelkedése tekintetében a községeket körülvevő uradalmakra, hitbizományokra, egyházi földekre vonatkoznék, szavam sem volna ellene. (Elén-k mozgás a középen.) Ezen ne méltóztassék csodálkozni, mert én komolyan veszem a t. pénzügyminister urnak az általános adójavaslatot kisérő indokolásának ama kijelentését, hogy a gyöngébb vállairól le akarja venni az adóterhet és az erősebbre akarja átrakni. (Mozgás a középen.) Molnár János t. képviselő ur bizonyára ugy fog fohászkodni: Hála Isten, az egyház erős, hatalmas, sok millió hold földje van. Tehát én mondhatom azt, hogy nem sajnálom, hogy az adóterhek óriási részét az egyházi földbirtok viseli. (Ellenmondások és közbeszólások.) Nem is várok ebben a képviselőházban hatást. (Zaj. Elnök csenget.) Én csak azt várom, hogy a kik olvassák beszédemet, azt mondják, hogy igazam van. Ha a nagy uradalmakra, a nagybirtokokra vonatkoznék a t. ministerelnök urnak a fenyegető kitétele, hogy a községi adóalap meglesz és ne féljenek a községek, akkor egy szó ellenvetésem sem volna. De én az általános vita során bátorkodtam a t. ministerelnök ur szives figyelmét felhivni arra, hogy Magyarországon nemcsak abban van nagy visszaélés, hogy a pusztáknak fél adómentességük van, a mivel szemben a legnagyobb elismeréssel, hálával, köszönettel veszem az adókezelésről szóló törvényjavaslat azon intézkedését, hogy a puszták fél adómentessége megszűnik. Gr. Batthyány Tivadar: Az uradalmi községek dolga még nagyobb skandalum! Mezőfi Vilmos: Ezzel a gróf ur csak tanúságot fog tenni igazamról, és arra kérem a t. gróf urat, tegyen erre nézve indítványt. Gr. Batthyány Tivadar: Meg is teszem a gyakorlatban. Mezőfi Vilmos: Most van alkalom arra, hogy ez a skandalum is megszűnjék. T. képviselőház! Bátor voltam az általános vita során a ministerelnök ur figyelmét felhivni arra, hogy nemcsak a puszták fél-adómentessége az a nagy sérelem, a mely ellen joggal tiltakoztak Magyarország birtokosai, de ennél nagyobb, szörnyűbb sérelem az, hogy néhány majort kineveznek községnek, a nagybirtok oda fizeti a községi terhet, a maga alkalmazottaiból választ birót, jegyzőt. (Helyeslés és zaj.) Tessék Förster képviselő urnak megkérdezni Kelemen Bélát, Csongrád vármegye főispánját, a ki bizonyítani fogja a képviselő urnak, hogy Csongrád megyében 10 —15 ilyen mondva csinált uradalmi község van, ahhoz tartoznak a hitbizományok, latifundiumok, s ezekben a mondva csinált, — ha igy szabad kifejeznem magamat — szélhámos községekben fizetik a pótadót, hogy meneküljenek a szomszéd, nagy pótadóval terhelt község terheihez való hozzájárulástól, azonkívül ezen mondva csinált községekben birót, jegyzőt, baktert az ő uradalmi cselédjeikből választanak. (Közbeszólások. Zaj.) Ez nincs a törvényjavaslatban, ministerelnök ur, és én nem ambiczionálom, hogy ezt én fedeztem fel, mert készséggel elismerem és örülök, hogy a ministerelnök ur megjegyzéséből azt látom, hogy a ministerelnök ur ezt már régen tudja, és talán jobban tudja, mint ón. Csakis azért bátorkodom ezt felhozni, hogy mikor megszünteti a ministerelnök ur a jraszták fél-adókedvezményét, a miért újra a legnagyobb hálámat nyilvánítom azok nevében, kiket képviselek — kegyeskedjék ezt is megszüntetni, mert ez még nagyobb abuzus és visszaélés azokkal a polgárokkal szemben, kik 100% pótadót fizetnek a községek terheihez. Ha ezen uradalmak által mondvacsinált szélhámos községek előnyei megszüntette tnének, ha azok közigazgatásilag oda csatoltatnának ezen nagy pótadóval sújtott községekhez, akkor azoknak adója felére leszállna. Erről nem beszélt a ministerelnök ur abban a nagy beszédben, a melyet január 28-án elmondott, és én nagyon boldog leszek és előre biztosítom Magyarország kisbirtokos népének