Képviselőházi napló, 1906. XXIII. kötet • 1909. január 18–február 12.

Ülésnapok - 1906-411

kii. országos ülés 1909 február 5-én, pénteken. 359 Wekerle Sándor minisierelnök és pénzügyminister: (közbeszól). Wlezöfi Vilmos: T. pénzügyminister ur, nem tudom, hogy miért lehetetlen. DG azt tudom, hogy a nagybirtok, a melynek szántóföldje erdőnek van a kataszterben felvéve, melynek a legjobb szántóföldje ,van, erdőterület után fizet adót. (Nagy zaj.) Állitják szemtanuk ós kisbirtokosok . . . (Zaj.) Elnök (csenget) : Csendet kérek! Mezöfi Vilmos : ... hogy a szántóföldet erdőként szerepeltették. A művelési ágak szerinti felvétel az én felfogásom és meggyőződésem szerint elsősorban a kisbirtokost és a kisbirtokot fogja sújtani, mert a kisbirtokos különösen a ma napirenden lévő parezellázások folytán vesz magának egy darab földet, a mely rendszerint terméketlen homoksivatag, azt nagy munkával és áldozatokkal . . . (Közbeszólások.) Pest megyében ezer és ezer olyan hold föld van, a mely fövényhomok volt és a kisgazdák, kisbirtokosok esztendők hosszú munkájával azt a földet termővé tették, szőlővé átalakították és ezek most az átváltozás eredményét a bőrükön sajnosán fogják tapasztalni, mert eddig 10 százalék adót fizettek . . . (Közbeszólások.) Csongrád megyében szintén azt tapasztaltam, hogy a kisgazdák, a kik 1880—85-ben, a mikor a katasztert felvették, a kiknek földje legelőként szerepelt, ma a legjobban termő szántóföld. Kétségtelen tehát, hogy a művelési ágak szerint való kötelező kiigazítás, a melyet elrendel a törvény, a szegény kisgazdákra a legsúlyosabb terheket fogja róni. Már pedig a kisbirtokos a nagyobb terhet el nem birja és ebben igazat kell adnom Holló Lajos t. képviselő társamnak, a ki beszédében azt mondotta (Olvassa): »Azt hiszem, hogy a 10'5 százalék, melyet a minister ur Magyarország földjének átlagos adóterheként kimutatott, igen mérsékelt számítás. Azt vallom, hogy 12—14 százalék adót fizet. De még ezen 12 — 14 százalék is eltűnő összeg azon rettenetes járulékok mellett, a melyek ehhez kapcsolódnak. Ehhez jön a jövedelmi adó, a községi terhek, megyei terhek, a vízszabályozási költségek, az egyházi adó, útadó és mindazon terhek, melyek Magyarország földjére végzetesen nehezednek.* Igaza van Holló Lajos t. képviselő urnak, de abban már nincsen igaza, mikor azt mondja, hogy ez nem azt mutatja, hogy az a társadalmi osztály annyira érintetlenül áll a, föld birtokában, mint azt t. barátom hiszi, hogy itt mindenki a földbirtokot védelmezi, hogy itt van a feudális agrárkorszak, a mely megnyitja a bőség szaruját, mert az élet az ellenkezőjét igazolja, mert találni fogják lerombolását a gazdasági erőknek, a melyek a legnagyobb mértékben sújtották Magyarország gazdatársadalmát, s földbirtokos osztályát. Holló Lajos t. képviselőtársamnak igaza van, ha ezt a kijelentést a kisbirtokosokra teszi, de nincs igaza, ha ezt a nagybirtokra érti, mert megczáfolhatlan tény, hogy ez a képviselőház a nagybirtok érdekeit védi. (Ellenmondások.) Ha ez a képviselőház a föld érdekeinek védelmében elsősorban a kisembert védené, a legnagyobb lelkesedéssel csatlakoznám hozzá; de tapasztalom, hogy ez a képviselőház a nagybirtok érdekeit védi és nem a kisbirtok érdekeit. (Ellenmond ások. Zaj.) Gr. Batthyány Tivadar: Igen, hárítsuk át az adót egészen a nagybirtokra! Mzöfi Vilmos: Igen, rá akarjuk hárítani a nagybirtokra, mert ezt az adót a kisbirtok nem birja el, (Zaj.) Gr. Batthyány Tivadar: Majd megfelelünk rá! (Zaj.) Mezöfi Vilmos : Ha Holló Lajos t. képviselőtársam ezzel arra akar rámutatni, hogy Magyarországon a kormány jelentésétől szedett adatok szerint évente 10.000 kisbirtokos megy tönkre, akkor igaza van, akkor állítom, hogy a gazdatársadalom nem bírja el ezeket a terheket, tönkre megy; de ha a nagybirtokra érti. nem osztom felfogását, mert be van bizonyítva, hogy a nagybirtok gyarapodott, a hitbizományok száma emelkedett, hogy az utolsó évtizedekben alig múlt el esztendő, hogy uj hitbizomány ne alakult volna. Ilyen körülmények között tehát ne állítsa ugy oda Holló Lajos t. képviselőtársam a dolgot, hogy az egész föld tönkremenőben van Magyarországon, hanem állítsa ugy oda, hogy a kisbirtok és részben a középbirtok tönkre megy, a nagybirtok ellenben állandóan és folytonosan gyarapodik. (Ellenmondások.) Ez a javaslat, a mint bátor leszek bebizonyítani, a nagybirtokot dédelgeti, a kisbirtokra Ivedig újra csak terheket ró. A művelési ágak kötelező uj fölvétele folytán az a kisbirtokos, a ki eddig legelő után fizetett földadót, ezentúl magasabb kataszteri jövedelem után fog fizetni, fizetni fog szántó, szőlő, rét után. Igaz, hogy a törvényjavaslat 25'5°/o-ról 20°/o-ra szállítja le a földadót, de az a kisbirtokos ezzel nem nyer semmit, mert a művelési ágak kiigazítása folytán a legtöbb kisbirtokosnak az adója legalább is annyi lesz, mint volt eddig, de tartok attól, hogy még több is lesz, mert most rátér az adóreform a jövedelmi adóra, a mely a kisbirtokost is éri, a második osztályú kereseti adó eltörlésével pedig növekedni fognak mindenütt a községi terhek, emelkedni fog a községi pótadó, tehát kisbirtokos, a ki 10 koronánál több állami adót fizet, már több községi terhet is fog viselni. (Zaj. Elnök csenget.) Gr. Batthyány Tivadar (közbeszól) Mezöfi Vilmos: Fájdalom, hogy a 10 koronánál többet fizetőre rovatik az, a mit ezen a czimen elenged a minister ur. Azt nem bánnám, ha ez az ezer forint földadót fizető urakra, pl. a gróf úrra rovatnék ki.