Képviselőházi napló, 1906. XXIII. kötet • 1909. január 18–február 12.

Ülésnapok - 1906-411

kíí. országos ülés 1909 február 5-én, pénteken. 353 található táblázat szerint hazánk ipari és kereskedelmi jövedelme önmagában, a földbérlői, értelmiségi stb. foglalkozások jövedelme nélkül, 1176 millió koronára rug. Ha ehhez az értelmiségi, valamint földbérlői jövedelmeket is hozzászámítjuk, legalább T3 milliárd jövedelemre jutunk. Igaz, hogy ennek talán fele a munkásoknak jut. de igy Is legfeljebb két és félszázalékos adóterhet reprezentál a harmadosztályú kereseti adó 21—22 millió koronás bevétele«. Itt tehát a munkásoknak jutó felét az ipari jövedelmek leütik. Sándor Pál: Hol van a 600 millió, a mit említett ? Buza Barna: Tessék kiszámitani. Nem állok jót az összeg kerekségeért, csak azért a tényért szavatolok, hogy a munkabéreket az ipari jövedelemnél leütötték a kamarák. Az emlékirat folytatólag azt mondja (olvassa) : »Az az aggodalom, a mely szerint ebben az esetben a földadó alanyai joggal kivánhatnák a földadó kulcsának a tervezettnél nagyobbmérvű leszállítását, szerény nézetünk szerint nem állja meg a helyét. A földadó ugyanis 300 millió korona jövedelem után adózik, holott a fentebb hivatkozott emlékirat táblázata szerint a hazai mezőgazdaság jövedelme 2827 millió koronára rug, a miből következik, hogy a földadó sem volt eddig több a valóságban, mint 3'2%-os, pedig a földjövedelem fundált jövedelem«. Méltóztatik tehát látni, hogy a földadónál a kamarák elfelejtették a kereskedelemügyi minister által kimutatott ezen nemzeti jövedelemből, tehát bruttó jövedelemből leütni a munkabéreket ; pedig azt hiszem, hogy ha a kamarák tudják, hogy az iparban munkások dolgoznak, ép ugy kell tudniok, hogy a földbirtokot is munkások dolgozzák meg és hogy azoknak is munkabér jár. Szemere Huba: Sokkal nagyobb arányban. Igen jól tudja ezt Sándor Pál. (Zaj. Elnök csenget.) Bliza Barna: Ez után jó lélekkel konstatálhatom, hogy a mit én ebben a kérdésben mondottam, a mit én ebben a kérdésben a kamarák feliratáról álütottam, az teljesen megfelel a valóságnak. Es ha Sándor Pál t. barátom a kamarákról mondott azt az állításomat, hogy a kamarák itt leütik, amott pedig nem ütik le a munkabéreket azért, hogy a földbirtoknak kedvezményezettségét mutassák ki a többi kereseti ággal szemben. .. Sándor Pál: A másikét sem ütötték le ! Buza Barna: Ha Sándor Pál becsületrablásnak minősítette ezt . . . Sándor Pál: Ez az ! Buza Barna: . . . akkor, azt hiszem, kritikájával nem én felettem, hanem a kamarák eljárása felett mondott Ítéletet. Csizmazia Endre: Ha reá nem áll, akkor reád áll. Sándor Pál: Mi az ? Csizmazia Endre: Ha reá nem áll, akkor reád áll! Sándor Pál: Nem lehet ott rabolni sokat, a hol nincs ! (Nagy mozgás.) Emődy József: Kicsit erős. Mérey Lajos: Semmi! Arról van csak szó, kiről beszél. (Mozgás.) Egy hang (a jobboldalon) : Csizmadiát fogott! Sándor Pál: Igen, csizmadiát fogtam. Buza Barna: Sándor Pál mintha beszédében bizonyítékát akarta volna szolgáltatni, hogy az adóreform ellen folytatott egész agitáczió, nem mondom, hogy az ő részéről, mert ő egyike a legjóhiszeműbb, leglojálisabb tényezőknek ebben az agitáczióban, azt hiszem, mintha bizonyítékát akarta volna szolgáltatni tegnap, hogy az adóreform ellen folytatott agitáczió igenis határozottan azt a tendencziát követi, hogy az iparos és kereskedői foglalkozást a földbirtok ellen felizgassa, mindenféle ferdítésekkel elhitesse, hogy itt a földbirtok terhet nem visel, hanem a földbirtok helyett a teher túlnyomó részét a többi foglalkozások viselik. Mondom, mintha ezt akarta volna Sándor Pál még jobban bebizonyítani, még kirívóbbá tenni, tegnapi beszéde folyamán megint emlegette, hogy Magyarország összes egyenesadóinak a földbirtok adója mintegy harmadrészét teszi. Ez kedves fegyverük, és mondhatom, mérgezett fegyverük azoknak, a kik ebben az országban az egyes kereseti ágak harmóniáját fel akarják zavarni, a kik ebben az országban békés fejlődés helyett harczot, visszavonást, gyűlölködést akarnak teremteni az egyes osztályok közt. (Mozgás.) Nézzünk szemébe ennek az állitásnak. Kis kimutatást állítottam össze arról, hogyan alakul hát az egyenesadó terheiben való részvétel a földbirtokra és a többi kereseti ágra nézve. Mert ha csakugyan ugy volna, a mint t. barátom mondja, hogy a földbirtok, a mely mégis a magyar nemzeti gazdaság túlnyomó részét képezi, csak harmadrészét viseli Magyarország egyenesadói terhének, elismerem, hogy vérlázitó igazságtalanság volna a többi osztályokkal szemben, a melyen minden igazságos parlamentnek segítenie kötelessége. De vájjon a földbirtok csak a földadó 75 millió koronáját viseli ? Nem vette figyelembe Sándor Pál, hogy először is a 75 millió korona után 23 millió korona általános jövedelmi pótadó jár ? Sándor Pál; Hát mi nem fizetünk ? Buza Barna; Nem méltóztatott figyelembe venni, (Zaj.) hogy a III. osztályú keresetadó 25 milliós jövedelméből szintén körülbelül öt millió korona a földbirtokot terheli, mert a földbérlők jövedelmére van kiróva ? Sándor Pál; Ugy ? Az más ! Buza Barna: Nem méltóztatott figyelembe venni, hogy az öt millió korona révén másfél millió korona általános jövedelmi pótadó szintén a földbirtokot terheli ? Azután ott van az I. oszt. keresetadó azon része, a mely a mezőgazdasági cselédekre és a házi cselédekre van kivetve. Ennek az adójövedelme összesen 3 millió korona, és azt hiszem, nem túlzok, KÉPTH. NAPLÓ. 1906 1911. XXIII. KÖTET. 45