Képviselőházi napló, 1906. XXIII. kötet • 1909. január 18–február 12.

Ülésnapok - 1906-411

354 ill. országos ülés 796.9 ha azt mondom, hogy ebből 2 millió korona szintén a földbirtokost terheli. (Felkiáltások: Több is!) Ott van a II. oszt. kereseti adó, a fejadó, a mely ugyan ezentúl eltöröltetik, húsz millió koronás jövedelme. Vájjon nem fizeti-e ezt ugy a földbirtokos, mint az iparos és kereskedő. Azt hiszem nem túlzás, ha azt mondom, hogy a húsz millió koronából legalább 14 milHó koronát a földbirtok fizet. Ha tehát igy összeszámítjuk a földbirtoknak részesedését az egyenesadók terhében, . . . Sándor Pál : Miért nem számitja hozzá a biczikli-adót ? Buza Barna: . . . akkor arra az eredményre jutunk, hogy a 240 millió koronát kitevő egyenesadóból maga a földbirtok 120 millió koronát, tehát nem egy harmadrészt, hanem teljes felét viseli. Pedig, a mint helyesen emiitette Sándor Pál t. barátom Szterényi államtitkár urnak a földbirtok és az ipari foglalkozások jövedelme közti összehasonlító adatait, a földbirtok jövedelmét Szterényi államtitkár ur 5000 millió koronára, az ipari és kereskedelmi foglalkozások jövedelmét pedig 3000 millió koronára teszi; ha tehát ezt az arányt veszszük is, a földbirtok több részét viseli a tehernek, mint a többi foglalkozások, különösen ha még arra is figyelemmel vagyunk, hogy a fenmaradó 120 millió korona egyenesadóbóí 30 milliót és általános jövedelmi pótadóban 9 milliót, tehát összesen 40 milliót a ház birtok visel és igy azután a nyilvános számadásra kötelezett vállalatok adójára, kereseti adóra, az ügyvédek, orvosok, mérnökök adójára, a tőkepénzesek tőkekamatadójára, a bányaadóra mindössze csak 80 millió korona jut a 240 millióból. Nem mondom, hogy ez kevés ; elismerem és hirdetem, hogy ezek a kereseti ágak is képességeiknek megfelelően vesznek részt az ország terűéiben. De azt állítom, hogy megvan a helyes arány, és a ki azt mondja, hogy itt a helyes arány nincs meg és a földbirtok előnyben részesül a többi kereseti ágakkal szemben, az határozottan valótlanságot állit, és pedig azért, hogy a többi kereseti ágakat a földbirtok ellen uszitsa, hogy ennek az országnak békés, nyugalmas fejlődését megzavarja és lehetetlenné tegye. (Igaz 1 ügy van ! bal/elől.) Ugyan mondja meg Sándor Pál t. barátom, ha igazán barátja a földbirtoknak és különösen azoknak a kisgazdáknak: hát miért dob bele mindig a közvéleménybe ilyen gyújtóanyagokat, miért akarja mindig szitani az ellentéteket és kiélesiteni azokat a magyar nemzeti termelésnek különböző ágai között ? Azt hiszem, t. képviselőház, ezek után én nyugodtan elmondhatom, hogy azt, hogy Magyarországon az adóreform ellen valótlanságokkal, ferditésekkel dolgoznak, tendencziózus lázitás folyt, azt nem én mondom; s nem én állitom, hanem a tények állítják, a bizonyítékok állítják. (Helyeslés a baloldalon.) T. képviselőház ! Néhány szerény megjegyzésem van még Sándor Pál t. barátomnak felszólalására. Ö ismét kimutatta tegnapi beszédében, hogy nagyon szereti a kisgazdákat, de ugy vettem ki ; február ü-én, péntekéit. csak addig, a meddig azok mint osztott kéve szétszórtan túrják a földet és igy ki vannak szolgáltatva mindenféle spekuláczióknak. Mihelyt azok a magyar kisgazdák vagy azért, hogy terményeiket kedvezőbben értékesíthessék, vagy azért, hogy háztartási és gazdasági szükségleteiket jobb és olcsóbb minőségben szerezhessék be, az egész világ példáját követve szövetkezni próbálnak, akkor az én t. barátom már igen nagyon haragszik a kisgazdákra és a kisgazdák ezen szövetségét fel akarja robbantani. Sándor Pál: Sohasem haragudtam reájuk! Buza Barna: Sándor Pál t. barátom valóságos dithyrambust zengett itt a szövetkezeti eszmének. Én azonban azt hiszem, hogy ő a szövetkezetet csak addig szereti, míg az eszme marad, de nem akarja azt, hogy az eszmék felhős magasságából leszálljon az a szövetkezet a megvalósulás gyakorlati talajára. Én ebben máskép gondolkozom. En ugy fogom fel, hogy az ilyen dolgokban sokkal jobban szeretek egy kilogramm valóságot, mint egy métermázsa eszmét. (Helyeslés.) Ebben különbözöm a szövetkezeti eszme tekintetében Sándor Pál t. barátomtól. Sándor Pál : Nagy különbség ! Buza Barna: Es most Sándor Pál barátomnak meg csak a leszögezési eljárására vonatkozólag óhajtok egy kis reflexiót tenni. (Halljuk!) T. barátom engem leszögezett egy állításomhoz. Sándor Pál ; Igen kicsi szöggel. (Zaj.) Buza Barna : Én ezt a leszögezést állom, és nem bánom, hogy a milyen szögeket a magyar ipar elő tud állítani, olyan szögekkel erősítsen engem ehhez az álláspontomhoz. Ezen állitásom, illetve ezen Ígéretem, a mint ő mondja, a kereseti adónak 26 miihóban való kontingentálására vonatkozó Ígéret. Én itt is elmondom, a mint elmondtam azon a népgyűlésen, a melyre t. barátom olyan körörömmel hivatkozik. Sándor Pái: Örömmel! (Zaj.) Buza Barna: A darabont lapokból tévesen volt informálva. Sándor Pál : Buza Barna lapjából ! Buza Barna: Elmondottam, hogy igenis, a kereseti adónak kontingentálását kívánom és hogy a péznügyminister ur a kereseti adónak kontingentálására nézve már nyilatkozatot is tett. Sándor Pál: 26 millió ? Buza Barna: T. barátom sajátságos eljárást követ ebben a tekintetben. Ugyanis tény az, hogy nem épen ő, de arról az oldalról, a melyen ő is helyet foglal, a kormány ellenzékének oldaláról gyakran halljuk a tréfás megjegyzést, hogy a pénzügyminister ur nem mindig szokta Ígéreteit beváltani! Sándor Pá!: Ez: én nem mondtam, sohasem állítottam ! Buza Barna: Arról az oldalról halljuk gyakran. Mikor ilyen megjegyzéseket hallunk arról