Képviselőházi napló, 1906. XXIII. kötet • 1909. január 18–február 12.

Ülésnapok - 1906-411

348 kii. országos ülés 1909 február 5-én, pénteken, én még inkább bizom a kinevezett tisztviselőkben, inkább bizom a bírósági tagokban, sőt még az adótisztviselőkben is inkább bizom, mint a vármegyei törvényhatóság által választott egyénekben. Wekerle Sándor ministereinök (közbeszól), Bozóky Árpád: Azt nem tudja a pénzügyminister ur, mi történik a vármegyékben. Mindezeknek az igazságtalanságoknak helyes elintézése az volna, hogy egységes adó volna, a jövedelemadó és az igazán csak a tiszta jövedelemre lenne kivetve. Hogy pedig a jövedelemadó megállapításában maguk az adózók is részt vegyenek, hogy ők maguk is birák legyenek, és hogy legyen valami erkölcsi motivum arra nézve, hogy ők azt az adót igazságosan állapítsák meg a köznek érdekében, ugy tartanám helyesnek a dolgot, hogy azok a községi adókivető-bizottságok, a melyek az egységes jövedelmi adót megállapítják, megállapítanák azt az összeget, a mit egy ember fizet összesen mindenféle közteher czimén. Tehát abban a jövedelemadóban, a melyet ezek a kivető-bizottságok megállapítanak, benne lenne mindenféle járulék ; és én ugy gondolom, hogy az egységes jövedelemadó czimén megállapított összeg két harmadrésze lenne állami adó, egy harmadrész jsedig községi adó, és akkor az adókivető-bizottságban résztvevő községi birák arra törekednének, hogy igenis igazságosan állapittassék meg az adó, mert ha nem állapítják meg igazságosan, ha alacsony összegre veszik fel, akkor a község nem kap elég jövedelmet. De azt mondja a pénzügyminister ur, hogy nem lehet az államnak pénzügyi költségvetését olyan bizonytalan alapra fektetni és hogy a földadónál és a házadónál igenis kell hozadéki adónak lenni. Nekem erre nézve is van javaslatom, még pedig az, hogy ha már fenn kell tartani a földadót, akkor azt vagy az igazi tiszta jövedelem után vessük ki, — persze akkor nem húsz százalékkal, hanem megfelelő alacsonyabb százalékkal — vagy pedig a földnek örök értéke után. Ez körülbelül mindegy. Hiszen, ha megnézzük a végrehajtási törvényt, azt látjuk benne, hogy az ingatlanok kikiáltási ára akként állapitta tik meg, hogy a földadó százszorosa a kikiáltási ár. Ebből az következik, hogy az eddigi adórendszer szerint is az ingatlan a föld értékének egy százalékát fizetik földadónak. Azért jó lenne igy megoldani ezt a kérdést, mert arról beszélnek az emberek, hogy ennek a földnek mi az értéke, az megnyilatkozik az adásvételi szerződésben, az egy tudott, ismert dolog, de arról, hogy annak az ingatlannak mi a kataszteri tiszta jövedelme, nem beszél senki. Szóval az adóalap igazságosságát ellenőrzi maga a gyakorlati élet, közforgalom. T. képviselőnáz ! Erre nézve nem terjesztek elő határozati javaslatot, mert ez egészen különleges dolog. Lehetetlenségnek is tartom, hogy a t, képviselőház egyszeri hallásra megszavazza. Mégis felolvasom azonban, hogy legalább nyoma legyen annak, hogy egy praktikus gondolkozású ember, a. ki az életet ismeri, hogyan gondolja megoldhatónak a földadónak igazságos mértékét. T. képviselőház ! Nemcsak magam mondom ezt, közöltem sok emberrel, és a kivel még közöltem és a kinek megmagyaráztam, azok mind nagyon helyeselték ezen javaslatot, közöttük különösen maguk az adózó polgárok. Az én javalsatomnak az első pontja az volna, hogy (olvassa) : »A földadó a földnek és az azon épült lakó és mezőgazdasági épületek örökértéke után vettetik Id a következő kulcs szerint«. (Közbeszólások.) Természetesen az örök ár is változhatik, de még jobban az évi tiszta jövedelem. (Olvassa): »a) Százezer koronánál nem nagyobb értékű földbirtok után 0-5%, b) 100.000 koronánál nagyobb, de 200.000 koronánál nem nagyobb értékű földbirtok után 0-6%, c) 200.000 koronánál nagyobb, de 400.000 koronánál nem nagyobb értékű földbirtok után 0-7%, d) 400.000 koronánál nagyobb, de 600.000 koronánál nem nagyobb értékű földbirtok után 0-8%, e) 600.000 koronánál nagyobb, de 800.000 koronánál nem nagyobb értékű földbirtok után 0-9%, f) 800.000 koronánál nagyobb, de 1 millió koronánál nem nagyobb értékű, földbirtok után 1%, g) 1 millió koronánál nagyobb, de 2 millió koronánál nem nagyobb értékű földbirtok után 2%, h) 2 millió koronánál nagyobb értékű földbirtok után 3%«. Ennek, t. képviselőház, az az alapeszméje, hogy a föld után bizonyos nagyon csekély haszonbért fizessen a földtulajdonos az államnak, még pedig ugy, hogy egy kis birtokpolitikát is vegyitsünk bele az adózási politikába; azért helyes, hogy az 1 milliónál nagyobb értékű ingatlan után már sokkal nagyobb legyen az adó, sőt még nagyobb legyen az adó a 2 millió koronánál nagyobb értékű földbirtok után, t. i. 3%, mert az igazat szólva akkor, a mikor az értéknek 3%-át fizeti állami adóban az ember, akkor már nem érdemes azon a földön gazdálkodni. Tehát, t. ház, ez visszahatna arra, hogy nem lehetne annyi latifundium, a mely Magyarország munkásnépét a kivándorlásra kényszeríti. Második pontja javaslatomnak, t. képviselőház, az, hogy (olvassa) : »A föld, vagy hozadék után semmi más egyenesadót, sem községi, sem törvényhatósági, sem ármentesitési, sem jövedelmi, sem egyházi, sem iskolai, sem betegápolási, sem mezőrendőrségi adót nem szabad kivetni, mint az első pontban megállapított földadót. Polónyi Géza: Hogy fizesse a község a maga kiadásait ? Bozóky Árpád : Hogy mivel fizesse meg, t. képviselőház, a község a maga kiadásait, ezt megmondja javaslatomnak harmadik pontja, a mely szerint (olvassa) : »A földadó két harmadrésze az államé, egy harmadrésze azon politikai községé, melynek területén az adótárgy fekszik.«