Képviselőházi napló, 1906. XXIII. kötet • 1909. január 18–február 12.

Ülésnapok - 1906-411

4íí. országos ülés 1909 február 5-én, pénteken. 349 Többféle számítás szerint, t. ház, Magyarországon az összes földbirtoknak értéke 15.000 millió korona. Ha átlagosan erre kivetünk 1%-ot, akkor kijön a földadóból évenként 150 millió korona. Ebből a 150 millió koronából 100 millió korona lenne az államé, 50 millió korona pedig lenne községi adó. Tebát, t. báz, akkor már meglenne a községi háztartásoknak a bázisa abban az 50 millió koronában. De miután az államnak segiteni kell az egyházakat, az iskolákat, minthogy betegápolásra kell fizetnie olyan összeget, a melyet eddig külön adóban fizetett az adózó polgár, és miután a törvényhatóságot az és ármentesitő társulatokat segiteni kell, illetőleg ezeknek jogait és kötelezettségeit az állam átveszi, azt a 23 millió koronát, a melylyel több lenne a földadó, mint eddig volt, az állam erre a czélra fordítsa. A 4. pont a következő (olvasa) : »Az ármentesitő és belvíz-szabályozó társulatok megszüntettetnek ; ezeknek vagyonát és kötelezettségeit az állam átveszi. A folyamszabályozás és ármentesítés állami feladat, a belvizszabályozás az érdekelt község vagy községek kötelezettsége*. ötödik pont; »A földörökértéket 20 évről 20 évre a föld forgalmi értékének, különösen az időközben történt adás-vételeknek figyelembe vétele mellett első fokon a községi földadó-bizottságok, második és utolsó fokon az országos földadó-bizottság állapítja meg«. Hatodik pont: »A községi földadó-bizottságba három rendes és három póttagot a községben földadót fizető önjogu férfiak fej szerint választanak — három rendes és három póttagot pedig a pénzügyminister nevez ki. Elnököt és helyettes elnököt az illető község képviselőtestülete választ a községben lakó adófizetők sorából. A bizottság előadója az állam által megbízott szakközeg«. Hetedik pont : Minden darab földbirtoknak, a mely a természetben egy tagban van, értéke külön állapittatik meg. Ez az érték a telekjegyzőkönyvben kiteendő. A telekkönyvi helyrajzi számok, a művelési ágak figyelembevétele nélkül, újból szerkesztendők, és pedig akként, hogy minden a természetben egy tagban levő földterület egyetlen egy helyrajzi számot kapjon. Ha a föld értékének a földadó-bizottság által történt megállapítása és a telekjegyzőkönyvben való feljegyzése után az előbb egy tagban volt földnek valamely része eladatik, az eladott földrészlet vételára az egész föld értékéből levonatik és a maradék lesz az eladónál megmaradt részlet értéke

; a vételár pedig a vett földrészlet értéke. E végre az adásvételi szerződésekben minden egyes, a természetben egy darabban levő, a telekkönyvben külön helyrajzi számmal biró ingatlan vételára különkülön teendő ki.« Nyolozadik pont : »Minden egyes telekkönyvi hatóság területén egy kir. adóhivatal működik ; a két hivatal székhelye ugyanaz, területi hatáskörük teljesen összevág.« Kilenczedik pont : »Minden községben egy u.-Q. »földkönyv« vezettetik, a melynek különálló ivein egy-egy természetes, vagy jogi személynek a község területén levő összes földjei nyilván tartatnak, feltüntetve a telekkönyvi helyrajzi számot, az értéket, területet, a telekkönyvi tulajdonost, a haszonélvezőt, a tényleges birtokost. A községi elöljáróságok, járásbíróságok, kir. adóhivatalok, kir. közjegyzők kötelesek mindenképen oda hatni, hogy a földkönyv adatai a telekkönyv adataival megegyezzenek és e végre különösen arra vigyázni, hogy a földbirtokok tényleges birtokosai tulajdonosokként a telekjegyzőkönyvekbe is bevezettessenek. Tizedik pont: »A földkönyv alapján a községi elöljáróságok vetik ki évenként a földadót és hajtják be. A földadó czimén egy hónapban bejött pénz két harmadrészét a következő hónaji három első napján beszolgáltatják a kir. adóhivatalba, egy harmadrészét pedigaköz,«ég háztartása számára visszatartják«. Ez lett volna határozati javaslatom, a melyet azonban nem nyújtok be, hanem egyszerűen felolvasom. Most pedig egy határozati javaslatot fogok beterjeszteni, a mely a kormánypárti képviselő urak legnagyobb része által beszédeikben helyeselt elveket foglal magában. Hangzik ekképen (olvassa) : »1. A ház szükségesnek tartja a földadókataszternek hivatalból való általános kiigazítását ; 2. a földadónál a létminimum adómentességét; 3. azt, hogy minden község részére külön földadóbizottság alakittassék, melyben az illető község kisbirtokosai legalább feles arányban képviselve legyenek. E végre visszaadja a ház, a pénzügyminister ur 597. sz. törvényjavaslatát a pénzügyi bizottságnak, azzal az utasítással, hogy a javaslatot a fentebb 1., 2. és 3. alatt közöltek figyelembe vétele mellett újra dolgozza át és ugy terjeszsze ismét a ház elé«. T. képviselőház ! A felszólalások legnagyobb része azt kifogásolta, hogy miért nem lesz általános kiigazítás és miért nem hivatalból történik ez a kiigazítás a földadó-kataszteren. Azt is hangoztatták igen sok oldalról, igen nagy helyeslés mellett, hogy ha igazságos az, hogy az ügyvédnek, az orvosnak megállapítják a létminimumot, akkor igazságos, hogy ezt megállapítsák a kis parasztgazdákra nézve is; végül általános helyeslés mellett fejtegették többen azt, hogy abban a bizottságban, a melynek hivatása lesz a katasztert kiigazitani, necsak a nagybirtokosok legyenek képviselve, hanem azok is, a kik érdekelve vannak, t. i. a kisgazdák. Hát, t. képviselőház, azok, a kik a törvényjavaslatot el akarják fogadni, azonban a törvényjavaslattal szemben ezek a most felhozott aggályaik vannak, azok szavazzák meg ezt a határozati javaslatot és akkor a pénzügyi bizottság ezekkel a változtatásokkal újból előterjeszti a törvényjavaslatot s így mindnyájan megszavazhatjuk azt. Ezek után, t. képviselőház, beszélni akarok még a progresszív földadóról. Erre nézve elő-