Képviselőházi napló, 1906. XXIII. kötet • 1909. január 18–február 12.

Ülésnapok - 1906-410

ílú. országos ülés 1909 február í-én, csütörtökön. 339 Bliza Barna : Hát a Sándor Páléit ki állította össze ? Sándor Pá!: . . . akkor azt kérdezem önök­től, hogy ha ilyen szegény, ilyen botrányosan sze­gény a magyar kereskedelem és a magyar ipar. akkor mirevaló volt az utolsó 10 évben az a bor­zasztó szövetkezeti heccz, a mely minden egyes faluban támadt ezen kis exisztencziák ellen ? Markos Gyula : Hogy erősebb legyen ! Sándor Pál : Hol van az a valóságban, a miről önök azt mesélték, hogy azok mind meggazda­godtak odalenn a nép bőrén ? (Ugy van 1 Mozgás.) Emődy József: Ugy is van, a birtok az ő kezükön van ! Sándor Pál: Hol van az, a mire Emődy t. képviselőtársam figyelmeztetett, hogy mi azt az altruisztikus bázist nem tartjuk be ? Ezen szegény exisztencziák, ezen apró kis­emberek ellen, a kik a nemzetiségi viszonyok között is nagy keserűségére a nemzetiségeknek a magyar elemet képviselik, ezek ellen szabad-e egy otyan szövetkezeti heczczet csinálni, mint csináltak az utolsó tiz évben, a mi már a szabad­elvű párt alatt kezdődött és a mely alapja volt az Országos Magyar Kereskedelmi Egyesülés meg­alapításának ? Szabad-e megtenni azt, hogy inig az egyik minister ur az egyik újságban megzengett antialkoholista kongresszust tartja, a melyben azt akarják elérni, hogy az alkoholt minél keve­sebben élvezzék, a másik oldalon meg a lelkészek­nek, tanítóknak és állami hivatalnokoknok meg­engedik, hogy kicsiben árusíthassanak a leg­méltányosabb feltételek mellett alkoholt, bort ? A szövetkezeteknek az első dolguk, hogy az ital­mérési engedélyt megkapják . , . (Zaj.) Elnök (csenget) : Csendet kérek. Méltóztas­sanak helyüket elfoglalni. (Zaj.) Sándor Pál: . . . a szövetkezeti boltokban, a hol csinálják a politikát, ott, a hol felolvassák azokat az osztálygyűlöletes borzasztó brosúrákat, ezt is ezen szegény exisztencziák ellen kellett kiaknázni % Ezen szövetkezeteket mindenféle állami támo­gatásban részesitik. (Zaj.) Bocsánatot kérek, most kiadott a földmivelésügyi minister ur egy rende­letet a szegedi vasutasoknak, hogy ad nekik áOOO korona szubvencziót, de csak akkor, ha a produczenstől vásárolnak, a kereskedőtől nem szabad, máskép nem kapják meg a szubvencziót. Markos Gyula: Persze, az első forrástól, mert az a legolcsóbb ! Molnár Jenő: A misét serii a kántor szolgál­tatja, hanem a pap ! (Derültség.) Sándor Pál : És nekem szememre vetik, hogy osztály gyűlöletet terjesztek, egy mostani minister ur elnöklete alatt pedig egy szövetkezeti kongresz­szuson nem beszélnek a kiskereskedőkről más­képen, mint a Naczikról és a Kóbikról. Én az osztály gyűlölet vádját határozottan visszautasí­tom. Ha önök nem ugy tekintenek minden embert, a ki jó magyar ember, hogy érdemes, hogy e föl­dön lakjék, akkor ez osztály gyűlöletet jelent, és ha azt látom., önök azért, hogy ezen kisembereket üldözzék, a kikről kitűnt, hogy a minimum alá esnek, az osztálygyűlöletet terjesztik és nekem vetik a szememre az osztálygyűlöletet. Akkor rá kellett mutatnom, az adójavaslatok ezen tételeire, a melyeket nem én teszem a ház asztalára, a me­lyekből kitűnik, hogy 9/ 10-része szegény, nyomorult ember, a kik ellen csinálják önök ezt a háborút ? Kijelentem önöknek, hog)' mint becsületes ember, soha életemben a szövetkezeti eszme ellen nem izgattam . . . Bliza Barna : Csak gyakorlatilag meg nem engedtem . . . (Ugy van ! baljelöl.) Sándor Pál: Igen üdvösnek és gyakorlatilag fontos eszköznek tartottam mindig és kijelentet­tem körutaim alkalmával, hogy annak tartom. De kijelentettem azt is, hogy ilyen szövetkeze­tek csak természetes utón keletkezhetnek, t. i. kisemberek egyszerűen összefogóznak azért, hogy erősek legyenek; ez a szövetkezeti eszme ; de a hol ügynököket küldenek ki ezen szegény exisztencziák ellen csak azért, hogy ezeket az embereket azokból a pár forintos, kis, minimális keresményből kibuktassák, ott ez már nem szövet­kezeti, irgalmas, krisztusi eszme, hanem üldözési eszme; ott, a hol meglátszik, hogy ezeknek az embereknek nincs annyi keresetük, hogy megél­hessenek családjukkal; ott, a hol ezeknek nagyobb megadóztatására gondolnak, mert ezek a kisembe­rek nem fognak a jövőben a létminimumosok közé tartozni, hanem ezeknek adóalajDJa 800 koronán fölül lesz, mert ezek 800 koronából megélni alig birnak. T. ház, tehát akkor, a mikor ez igy áll, akkor azt mondják nekem, hogy én bujtogatok, hogy én osztályharczot hirdetek. A mikor én ezekről a dolgokról egy szót sem mondtam, hanem egy­szerűen és higgadtan feltártam a képviselőházban azokat a szempontokat, a melyeket egész életem­ben mindig vallottam, hogy a gazdag fizessen több adót, és a szegény fizessen kevesebbet; ak­kor én nem érdemeltem meg azt a tónust, a melyet Búza Barna t. barátom ellenem használt. Azt mondja Holló Lajos t. barátom, hogy megmondja nekem, mit fog ő belefújni abba a nagy kürtbe, a melyet hallani fognak az országban, és elősorol egyes adatokat, a melyekre én most rátérni nem óhajtok. Nagyon jól tudom azt, hogy ő bele­fújni a kürtbe jobban tud, mint én, hogy önök jobban értenek ehhez, mint én; bemutatták, hogy a kortespolitikához jobban értenek, (Mozgás a baloldalon.) sokkal jobban tudják megitélni a nép hangulatát, mint mi. A szabadelvű párt ebben a tekintetben naiv volt, önök művészek ebben a tekintetben. (Mozgás balfelöl.) Bocsánatot kérek, én nem vonom kétségbe, hogy igy van ; meg vagyok arról győződve, hogy annakidején el fogják önök mondani a népnek hangzatos nagy szavakkal, hogy igy meg igy segítettünk a népen. Igen, segítettek a népen, helyeslem, én is azt mon­dom, hogy segítettek, de nem abban az arányban, mint a nagyon, mert a II. osztályú kereseti adót stb. csak ugy szállították le a nagynál, mint a 43*

Next

/
Oldalképek
Tartalom