Képviselőházi napló, 1906. XXIII. kötet • 1909. január 18–február 12.

Ülésnapok - 1906-409

M)9. országos' ülés 1909 február 3-án, szerdán. 319 mondjuk 10, 5, vagy 2% legyen az állami adó '! Nem lehet ezt mégcsinálni ? Csak az adóalanyt kell számba venni és nem a földet, és ezt osztott földnél is lehet. Hiába beszélünk igazságról, méltányosságról, mindenről, ha mi a szegény embert tényekkel meg nem győzzük. (Mozgás és ellenmondás.) Épen a létminimum szempontjából ez nem is oly lehetetlen. Hiszen konkrét propoziczióval nem állok elő. (Mozgás.) Bocsánat, csak példát hozok fel. Hiszen a t. pénzügyminister ur találhat a világ törvényei közt, az angol törvények közt példákat, és ő, a kit az egész világ pénzügyi tudósai közé sorolok, tudom, hogy olyan ember — ismerem, a Wekerle zsenijét, a melyben megbizom — mondom, tudom, hogy ha ő akar és ha az országgyűlés kívánja, szépen meg fogja találni a módot, hogyan kell e törvényt ugy átalakítani, hogy ne mondhassa az a szegény nép, hogy csak a fiskális és az orvos számára csináltak létminimumot, de ott, a hol az államfentartó munkaerő biztosításáról volt szó, ott a szegény embertől ezt elvonták. (Mozgás és ellenmondás.) Ez társadalmi igazságtalanság. A nép lelkéből ki kell venni ezt. Méltóztassék elhinni, hogy akkor hatalmasabb munkát végeztünk minden más propagandánál, ha ezeket a helyes elveket gyümölcsöztetjük. E czélból határozati javaslatot adok be. Nem tudom, mi lesz a sorsa, de legalább maradjon emlékül, hogy nem feledkeztünk meg e törvény meghozatalánál egészen ezekről az exisztencziákról. 'A határozati javaslat nem tartalmaz konkrét megoldási módot, nem is lép fel azzal a pretenzióval, hogy elfogadtassék, csak azzal az alázatos kérelemmel, hogy a t. pénzügyminister ur és a képviselőház tegyék e kérdést lelkiismeretes gondoskodásuk tárgyává és nézzék meg a szegény viskókat, a hol bezárt ajtókra találnak, a mint Holló Eiajos t. képviselőtársam monda, és tessék megnézni azokat a vityillókat, a hol nem tudnak már szúrt és dolmányt venni a szegények a gyermekek számára. Ez az, a mit a határozati javaslat ozéloz és azt hiszem, nem lehetetlen, hogy a képviselőház ezt honorálja. Határozati javaslatom igy szól (olvassa) : »A képviselőház a napirenden lévő földadókataszter kiigazításáról szóló törvényjavaslatot azzal utasítja vissza a pénzügyi bizottsághoz . . .« Farkasházy Zsigmond: Helyes! Polónyi Géza : ». . . hogy a földadókötelezetteknek adómentesség, esetleg alacsonyabb földadókulcs alá vonandó életszükségleti legkisebb jövedelme, létminimuma tekintetében sürgősen terjészszen a ház elé javaslatot.« A házszabályoknak, gondolom, 218. §-a értelmében esetleg határozati javaslatomhoz az a szándék is hozzáfűződhetnék, hogy ezen javaslat felfüggesztését kívánnám, míg ez a kérdés eldől. Ez nem czélom. Én azt gondolom, hogy ez a javaslat részleteiben is letárgyalható egészen, az életbeléptetési szakaszig vagy legalább is az adókulcs megállapítását tartalmazó 20. §-ig a nélkül, hogy felfüggesztetnék a tárgyalás. Kérve kérem a t. pénzügyminister urat, ki bizonyára súlyosabb érveket fog találni, mint a melyeket én felhoztam ennek a nagy horderejű kérdésnek a megvilágítására, kérve kérem a t. képviselőházat is, bizonyítsuk be, hogy nem üres szólam ez, hogy a szegény emberekről, a kisemberekről gondoskodni akarunk és a nagyobb vállára akarjuk átruházni ezt a terhet. Ezért ajánlom a t. képviselőháznak határo zati javaslatomat elfogadásra. (Helyeslés.) Elnök : Az idő előrehaladván, félbeszakitjuk a tárgyalást. Javaslatot kívánok tenni a képviselőház legközelebbi ülésére és napirendjére nézve. Javaslom, hogy a képviselőház legközelebbi ülését holnap, csütörtökön, 1909. évi február hó 4-én délelőtt 10 órakor tartsa, melynek napirendje lenne : először elnöki előterjesztések és irományok bemutatása, azután a mai napirendbe 3., 4., 5., 6., 7., 8., 9. és 10. pontok alatt felvett adójavaslatok részletes tárgyalásának folytatása és ezzel kapcsolatban az ezekhez beadott kérvényeknek tárgyalása. Méltóztatnak ezen javaslatomhoz hozzájárulni, igen vagy nem ? (Igen !) Ha igen, akkor ezt határozatként mondom ki. Áttérünk az interpellácziókra. Hammersberg László jegyző: Bozóky Árpád ! Bozóky Árpád : T. képviselőház ! Még a múlt évben, november 25-én meginterpelláltam a ministerelnök urat a miatt, hogy Bosznia-Herezegovina annektálása tekintetében az osztrák képviselőházhoz lényegileg egészen más tartalmú törvényjavaslat nyújtatott" be, mint hozzánk a magyar képviselőházhoz benyújtott törvényjavaslat. Fejtegettem azon interpellácziómban a különbségeket, különösen hangsúlyoztam azt, hogy különbség van a magyar pragmatica sanctió, illetve helyesebben az 1723 : I., II. és III. törvényczikkek és különbség van az osztrák császári háznak Ausztriára érvényes úgynevezett családi törvényei, az osztrák pragmatica sanctió között. Megmondtam akkor, hogy mivel a két törvényjavaslat közt lényeges eltérések vannak, ebből előbb-utóbb bonyodalmak lesznek. A t. ministerelnök ur nem válaszolt interpellácziómra és sajnos, jóslatom már bekövetkezett, a bonyodalmak eddig is megvannak már a miatt, hogy a két törvényjavaslat közt lényeges eltérések mutatkoznak. Nevezetesen az osztrák annexiós bizottságnak . . . Förster Ottó : Bár téged is annektáltak volna ! (Derültség.) Bozóky Árpád : No hát az osztrákokhoz Bozóky nem mehet! Az osztrák annexiós bizottságnak pénteken tartott, gyűlésében az osztrák ministerelnök tartott egy nagyon hosszú, nagyon ügyes és nagyon elmés beszédet, a melyben a mi törvényjavaslatunkat elejétől végig kigúnyolja, a legapróbb részletekig kimutatja, hogy az semmi, az csak a magyaroknak csak egy játéka, tulajdonképen az a lénye-