Képviselőházi napló, 1906. XXIII. kötet • 1909. január 18–február 12.

Ülésnapok - 1906-409

ÍÖ9. országos ülés 1909 február 3-án, szerdán. 313 előfordulhatott az, hogy valakinek egy 14.000 forintos bekebelezett követelése volt; a behajtási eljárás megindult, a végrehajtást és az árverést foganatosítottuk, és az illető, a ki egyúttal hite­lező volt, — vételárhátralékról volt szó, Rákos­palotán történt az eset, — megvette árverésen az ingatlant, a mely neki 14 ezer forint értékű volt; és a mikor kijött, hogy átvegye a földet, megtudta, hogy az a birtok, a mely nevére be volt kebelezve, nincs többé. Ez az ember, a kinek vagyona legnagyobb részét képezte ez a birtok, hiába keres, hiába vár, nem kaphat sehol kár­térítést. Ez nem sporadikus eset, számtalan ilyen esetet tudnék elmondani. De ha vannak ilyen esetek, mi lehet sürgősebb, mint a kataszternek a betétszerkesztéssel való párhuzamos kiegészitése oly irányban, hogy azon földek tekintetében — a melyekre vonatkozólag a tulajdonjog és a helyszíni szemle, sőt a birtokosok maguk évtize­dekre menőleg nincsenek átvezetve, a h ;1 tehát hitelvesztett az a szegény ember az ő reál-hipoté­kája daczára és rászorul az uzsorára — a katasz­ternek és a telekkönyvnek együttesen való mentől előbbi átalakitására. Én ugy emlékszem, hogy az a kódex, már meglehetősen készen volt és sajnálom, hogy annak előterjesztését a t. képviselőház nem reklamálja. Rátérek arra, hogy mit jelent Magyar­országon a kataszter-kiigazitás ? Ugy-e bár két részre oszlik : úgymint a művelési ágakban való változásra és az uj osztályokba sorozásra, esetleg uj jövedelmi fokozatok felállításának kérdésére. Nem tudom, mennyit vár a művelési ág változ­tatásától a pénzügyminister ur, de al'g hiszem, hogy két-három milliónál többre lehetne becsülni az e téren elért pénzügyi eredményt, mert hiszen a művelési ágváltozások nemcsak abból állanak, hogy egy mivelési ágváltozás következett be a jobb irányba, hanem, fájdalom, vannak oly mivelési ágváltozások is, a hol a rosszabb irányba terelődött a változás folytán az a művelési ag. E mivelési ágváltozásnál szivesen konczedálom, hogy különösen az erdőirtások kérdésénél a nagy­birtok lesz legjobban érintve a művelési ág válto­zása folytán előállott kataszteri emelkedés által. Mégis, ha a parczellázásra gondolunk és rá­jutunk arra a tudatra, hogy pl. egyes vármegyék területén 3—400 írtért megvett földet ma négy­szögölenként 1 K-val parczellázva árulnak, akkor azt látjuk, hogy a nagybirtoknak szánt művelési ág értékemelkedése a parczellázás révén megint a kisbirtokosokat fogja érni. De nekem közgazda­sági szempontból is van aggályom. Ezen művelési ágváltozások, kivéve az egészen csekély első osz­tályú földeket, az u. n. kertészeti művelést, na­gyobbára miből állottak elő ? Abból, hogy a középbirtokos-osztály inveszticziókat csinált, intenziv gazdálkodást folytatott, a földjét meg­javította, s ennek folytán lehetővé tette, hogy a mag- és szemtermelésről áttérhetett az ipari ter­meivények termelésére. Magyarországon, a hol KÉPVH. ífAPLó. 1906—1911. xxm. KÖTET. az intenziv gazdálkodás még nagyon szűk keretek között mozog, ezeknek a művelési ágbeli változá­soknak inkább prémiumot kellene adni, sem hogy kataszteri kügazitás czimén ujabb felemelt adó­val sújtsuk. De ám legyen, méltóztassék a mű­velési ágak változását a kataszternél keresztül­vinni. Jön itt ezután egy fontosabb kérdés, jönnek a 2. pont 1. §-ának és a 3. §-nak idevonatkozó rendel­kezései. Arról van szó, hogy a kataszter kiigazí­tása, illetőleg az uj osztályba sorozás és az uj jöve­delmi fokozatok felállítása elrendeltessék ott, a hol a pénzügyigazgatóság, a hol a község kívánja, a hol az országos földadó-bizottság esetleg az eljá­rások fonalán hivatalból rendek el. En ennél a pontnál elmondom lelkiismeretem szerint aggo­dalmaimat és előterjesztem kérelmemet a képviselő­ház előtt. Ennél a pontnál felmerül a kérdés : hol vannak tulaj donképen a legnagyobb igazságtalan­ságok, hol van a legnagyobb aránytalanság és mit kell a kataszteri kiigazítás révén orvosolni ? S rájutunk arra, hogy az összes eddig felszólalt kép­viselők között nincs véleményeltérés az iránt, hogy a kisbirtokosok, különösen pedig az apró munkás, földmives-osztály helyzetén mindnyájan egyaránt segíteni akarunk ; csak ha a fiat applica­tio-ra kerül a sor, akkor látjuk, hogy az az intéz­kedés, a melyet mi tenni akarunk, nem azt éri el. a mit hangoztatunk, hanem ennek az ellenkezőjét. Agrárius és merkantilista szembehelyezkednek egy­mással ; az agrárius azt mondja : a földbirtokost nem az adó tette tönkre, hanem az uzsora ; a mer­kantilista visszakiáltja : a föladó tette tönkre. Nem lehetne ezen a területen a merkantilisták és agráriusok között egy kiegyezést létesíteni ? Nekem van egy propoziczióm : egyezzünk meg abban, hogy mind a kettő tönkretette a földbirtokost, az adó és az uzsora is. A konkluzum az, hogy segíteni kell mind a kettőn. De hiszen az bizonyos, hogy a kis- és középbirtokos-osztály pusztulását az adón és uzsorán kivül más tényezők is idézték elő, így a totalizatőr, a tőzsde, a határidő-üzletek kér­dése és az értékesítésnél előálló visszaéléseknek milliárdjai. (Ugy van !) Ki ne tudná, hogy a szegény embernek be­szállított gabonája, mikorra a pénzt kell meg­kapni érte, sohasem nyom annyit, mint nyomott akkor, a mikor tőle elvitetett. De hiszen a manko­kérdésben most nagy szakszerű vita folyik, hogy magánál az államvasutnál egy perczenttel vagy félperczenttel engedtessék-e meg a mankó beszá­mítása ? Ha csak ez a természetes fogyaték állott volna be, az nem lenne nagy dolog, de más ered­ményre jutok én. Eltekintve a börzekérdéstől, a hol sűrűn láttam kis- és középbirtokosokat tönkre­tenni és eltekintve a határidőüzlettől, különösen a gabonahatárüzlettől, az u. n. papirosbuza-kér­déstől, a mely dolgok meggyőződésem szerint káros hatással vannak az értékesítés azon viszo­nyaira, a mely a kereslet és kínálat szerint alkal­mazkodik, mondom, eltekintve ezektől, még egy konkrét példával toldom meg a tapasztalatokat, 40

Next

/
Oldalképek
Tartalom