Képviselőházi napló, 1906. XXIII. kötet • 1909. január 18–február 12.
Ülésnapok - 1906-409
40.9. országos ülés 1909 február 3-án, szerdán. 309 A progressziónak ugyanis az a természete, hogy a hol teherről van szó, a progressziót ugy kell értenünk, hogy mentül nagyobb a jövedelem, annál" fokozatosabban emelkedjék a teher százalékban. A kedvezményeknél megfordul az arány, vagyis a progressziót a kedvezményekben ugy kell értenünk, hogy mentül nagyobb a jövedelem, annál kisebb legyen számára a kedvezmény, és mentül kisebb az a jövedelem, annál nagyobb legyen számára a kedvezmény. Ez a progressziv és degressziv elméletnek a gyakorlatban való alkalmazása. Most azonban, ha én 5y 2 °/ 0-os általános adóelengedést csinálok, annak a gyakorlati életben egy hamis progresszió a konzekvencziája. Vagyis ha én 5%%-os általános adóleirást vagy adóelengedést csinálok, annak adok nagyobb kedvezményt, a kinek több a jövedelme. Tehát az 514%-os adóelengedés 100 koronánál 5 korona 50 fillért, 1000 koronánál pedig 55 koronát tesz ki. Az 5^2%-os általános adóelengedés tehát minden kétségen kivül a nagybirtok számára adott progressziv kedvezmény; a nagyobb jövedelmek számára, a jövedelem arányához képest adott progressziv kedvezmény. így áll ez nemcsak a földadónál, hanem p. o. a nyilvános számadásra kötelezett vállalatokkal szemben a 314%-os részvénytőkének leirásánál a jövedelmi adóknál is. Ez is egy hamis progresszió. Ez a 3%%-os részvénytőkeleirás mentül nagyobb részvénytőkénél annál nagyobb kedvezményt — és mentül kisebb a részvénytőke, annál kisebb kedvezményt jelent. Ezt csak annak feltüntetésére hoztam fel, hogy ha kedvezményt adunk és a százalékot egyformán alkalmazzuk minden adóalanyra, ez felfelé hatólag progressziv a kedvezményre való tekintettel, vagyis több kedvezményt adok a nagy jövedelemnek, mint a kicsinek. De ez az 5%%-os adóelengedés a maga igazi erejében és vonatkozásában" a községi háztartásban nyilatkozik meg. Itt kérem egy pár pillanatra szives türelmüket, (Halljuk ! Halljuk !) mert Magyarország földbirtokosait és gazdáit és egyúttal a kereskedelmi osztályt is talán semmi sem érdekelheti jobban, mint ez a tétel. Mi következik az 5%%-° s földadó elengedéséből; — igaz, hogy csak három esztendő múlva, mikor a" kataszterkiigazitás be lesz fejezve, s az általános adóleszállitás, az adókulcs leszállítása meg lesz téve — az, hogy a községi háztartásokban 5%% erejéig kisebb lesz a községi adóalap, mint volt eddig. Bizony Ákos : De a kataszter ki lesz igazitva ! Polónyi Géza: A kataszter kiigazitásáról majd beszélek, t. képviselőtársam, de külön. Méltóztassék megengedni, de mit gondol a t. képviselő ur : a kataszterkiigazitás általában nem jelent mást, csak adóelengedést ? Nem képzel magának a képviselő ur — bocsánatot kérek, hogy erre kitérek — olyan községet, pl. Miskolcz környékén, a hol a mivelési ágban beállott változás nem azt jelenti, hogy a homokbuczkából szőlőt csináltunk, hanem, hogy a volt gyönyörű szőlő kipusztult, elpusztította a filloxera és lett belőle a jobb esetben egy rossz szántó, — hány ilyen eset van — vagy pedig lett legelő, a mely hozzá még néha egészen hasznavehetetlen is. Ilyen művelési ágváltozást nem képzel el t. képviselőtársam, vagy egy olyant, hogy valaki addig kövér rétek után fizetett adót, s a kataszterben az mint első osztályú rét volt felvéve és nagyon rövid idő alatt elsavanyodott a rétje és kénvtelen volt vagy feltörni, vagy közönséges legelőnek használni azt a rétet ? Hány ilyen községet mutathatnék én a képviselő urnak, a hol ez előfordul. Micsoda vigasztalás lesz az annak a községnek, ha leszállván a földadó, a községi adóját nem tudja fizetni és nincsen is művelési ágváltozás, a miből pótolhatná magának a községi adóalapot ? De hiszen én nem magára erre a kérdésre akartam rátérni, hanem méltóztassék csak megnézni, hogy a nagybirtok számára adott ez az aránytalanul nagy kedvezmény a községi háztartásban mit jelent és akkor rá fognak jönni a t. képviselő urak arra, hogy az 5%%-os adóalapnak a községi alaptól való elvonása folytán azt a községi adópótlékot, a mely hiányozni fog, ki kell vetni a többi községi adózók között aránylagosan. Azt fogják mondani, igen, de le lévén szállítva a többi földbirtokosnak is az adója, ők is leszállitott kulcs alapján viselik egyformán a községi pótadót. Majd egy konkrét példával illusztrálni fogom ezen állításomat, hogy mi következik ebből. Ha egy nagybirtokos ezentúl mondjuk 2000 Kval kevesebb községi adót fog fizetni, mint eddig fizetett . . . Wekerle Sándor ministerelnbk és pénzügyminister (közbeszól). Polónyi Géza: ... Én konkrété ki fogom számítani a t. pénzügyminister urnak itt papiroson és mindjárt megmutatom a konkrét esetet is . . . Wekerle Sándor ministerelnök és pénzügyminister : Papáron ! Polónyi Géza : De az életben is megmutatom. Az fog bekövetkezni, hogy a hol adóleszállitás folytán a községi alajj elvonatik, reparcziáltatik valamennyi községi lakos között, tehát itt következik be a nagybirtok részére adott kedvezménynek az a hatása, hogy azt a községi adót, a mely alól szabadul, áthárítja olyanokra is, a kik nemcsak föld után adóznak, mert a községi adóztatásban résztvesz a kereseti adó is. Már most a nagybirtokosnak adott kedvezmény folytán beáll az az eset, hogy akkor, a mikor kevesebb községi adót fog fizetni, illetőleg, hogy ugy fejezzem ki magam, a községi adóalap megcsökken, ennek a megcsökkent adóalapnak pótlásához hozzá kell járulnia annak, a ki tőkekamatadót, nyilvános számadásra kötelezett vállalati adót, kereseti adót fizet; mert nemcsak falu van a világon és Szegeden és Kecskeméten p. o. a földadó talán mégis csak számot tevő tényező. Vagy tessék olyan helyet venni, a hol a nagybirtokos számottevő tényező, tessék pl. Zsombolyát venni, vagy tessék elmenni Kőszeg vidékére, vagy tessék a Fesztetich Taszilló-féle hitbizomány közepére oda állani és a számitást
