Képviselőházi napló, 1906. XXIII. kötet • 1909. január 18–február 12.

Ülésnapok - 1906-409

W9. országos ülés 1909 február 3-án, szerdán. 801 kormány, a mely ezen bajokon saját tapasztalatai alapján segíteni akar. (Zajos helyeslés.) Ne méltóz­tassék tehát rossz néven venni, ha ily körül­mények között örömmel üdvözöljük ezt a javas­latot, és Sándor Pál t. barátom ne vegye rossz néven, ha Baross János t. képviselőtársamnak az általános vitában elhangzott beszéde után, a mely­ben egyenesen állást foglalt vele szemben, a halasztási indítvány tekintetében, én is csak azt hangsúlyozom, hogy a kisgazdák égető baján segített a pénzügyminister ur, midőn ezt a törvény­javaslatot beterjesztette és mi csak hálás köszö­nettel fogadhatjuk a pénzügyminister urnak ezt a szorgoskodását és atyai gondoskodását azon re­ményben, hogy a jelenlegi törvényjavaslat csak kezdete a nagy rendezésnek. (Helyeslés.) Hogy a kisgazda mennyire meg van adóz­tatva, talán más számarányokból is kiderül. Ugyancsak ez a jelzett uradalom, a melynek nevét nem említettem, nem is óhajtom a képviselőház tárgyalása során megemlíteni. . . Polónyi Géza: A kezdőbetűje Csekonics, nemde 1 (Derültség.) Hódy Gyula: Én nem folytatok személyes vitát. (Helyeslés.) Ez az uradalom fizet átlagos számítás szerint holdanként 3 korona 78 fillért, míg a kisgazdák 5 korona 78 fillért fizetnek, vagyis az uradalom holdankint 2 koronával kevesebbet fizet, mint a kisgazdák, a mi 40.219 holdnál 80.438 korona különbséget tesz ki a kincstár terhére, vagyis az uradalom javára. (Mozgás.) Balogh Mihály (közbeszól). Hódy Gyula: Ezek prima földek. Azt már méltóztassék t. képviselőtársam ránk bízni, hogy mi jobban ismerjük a viszonyokat odalenn. Balogh Mihály : Bocsánatot kérek, én is ismerem. Hódy Gyula: Ezek után legyen szabad a pénzügyminister úrhoz azon tiszteletteljes kérel­memet előterjesztenem, hogy a törvényjavaslat néhány szakaszához módosításokat nyújthassak be. Nem tudom, czélszerűnek méltóztatik-e tartani, ha most jelentem be ezeket, vagy jiedig esetleg a részleteknél külön-külön. Nagyon szeretném t. i., ha a t. pénzügyminister ur hajlandónak mutatkoznék a törvényjavaslat 3. §-ánál a kiiga­zításra vonatkozó kérelmeknél még egy pótlásnak helyt adni. Nevezetesen, hogy ne csak a kolozs­vári kataszteri igazgatóság vagy a községi kép­viselőtestület, vagy a törvényhatóság kimerítően indokolt jelentésére, hanem még az illető földbirtok közelében levő öt vagy tiz érdekelt kisgazda kérelmére is indittassék meg a kiigazítási eljárás . . . (Zajos helyeslés.) . . . illetve ezek is kérelmez­hessék a kiigazítást és hogy ennek is hely adassék. (Zajos helyeslés.) Azután t. képviselőház a 8. szakasznál. . . Elnök (csenget) : Én nagyon kérném a t. kép­viselő urat, hogy az illető szakaszoknál méltóz­tassék előterjeszteni a módosításokat, mert így azután a módosításait kezelni nagyon bajos volna. Hódy Gyula : Én nem adom be módosításai:­mat csak felhívom azokra a minister ur figyelmét. (Halljuk! Halljuk!) A 8. szakasznál megállapittatnak azon bizott­ságok, azon szervek és közegek, a melyek a küga­zitásra hivatottak és igy szervez a t. pénzügy­minister ur egy vármegyei földadó-bizottságot és egy országos földadó-bizottságot. A 8. szakasz végén azután méltóztatik ezen bizottságok eljárására vonatkozólag utasításokat adni. Itt hivatkozik a t. minister ur a régi törvény 29. és 30. szakaszaira, a melyek szintén az iUető bizottságok eljárására vonatkoznak. Én igen kérem, hogy méltóztassék a t. pénzügyminister urnak lehetőleg odahatni, hogy az a nyugtalanság, a mely a kisgazdák köré­ben a kiigazítással szemben fennáll, eloszlattassék azáltal is, hogy ha hozzá méltóztatnék járulni az én azon tervezett módosításomhoz, hogy már a 8. szakaszba vétessék bele az, a mi a régi törvény 29. szakaszában foglaltatik, hogy t. i. ugy a vár­megyei földadó-bizottságok, mint az országos föld­adó-bizottság tagjai esküt kötelesek letenni. (Zajos helyeslés.) A régi törvényben tudom ez benn van, hivatkozik is reá a pénzügyminister, de én azt kérdem, hogy nem lehetne-e mindjárt itt a 8. szakaszba beletenni azt, hogy az illető bizottságok tagjai esküt vagy fogadalmat tesznek. Méltóz­tassék elhinni, hogy a kisgazdának ez nagy meg­nyugtatására szolgálna, mert ha már az állami szervezetben alkalmazott más tisztviselőknek esküt kell tennie, hogyan ne várná meg a kisgazda azt, hogy a törvény maga hivatalosan fejezze ki, hogy esküt tett közeg az, a ki az ő vagyona fölött intéz­kedik. (Helyeslés.) Ali. szakasznál az országos földadó-bizottság tagjainak a száma szerintem rendkívül arányta­lan, mert hiszen, t. képviselőház, a magyar ország­gyűlés a népképviseleti rendszer alapján van összeállítva, s azért igen helyes volna, ha itt a főrendiházi tagok számát lehetőleg redukálnék és nagyobb befolyást biztosítanánk az országos földadó-bizottságban a képviselőház tagjai részé­ről. (Helyeslés.) Konkrét indítványt e tekintetben nem teszek, csak indokolom ezt a sérelmet, hogy a pénzügyminister ur figyelmét e kérdésre is fel­hívjam. Ott van azután, t. képviselőház, a földadó százalékának a leszállitása. A délvidéki gazdák­nál nyugtalanságot keltett az is, hogy a leszállított kulcs — a 20 százalék — nem azonnal lép életbe, mint a kereseti adónál, hanem csak későbbi időre van a pénzügyminister ur részéről kontemplálva. Én ugy tudom, hogy 1913 után ; a kisgazdák érde­kében sokkal helyesebb volna és nekik is sokkal jobban esnék, ha ez már mielőbb, például a tör­vény életbeléptetése után azonnal bekövetkeznék. (Helyeslés.) Végül, t. képviselőház, volna még egy olyan módosításom, a mely elől, azt hiszem, a t. pénzügy­minister ur el nem zárkózhatok. (Halljuk!) Ez nevezetesen ugy a reklamácziókra, mint a felszólalásokra hozott hivatalos határozatoknak

Next

/
Oldalképek
Tartalom