Képviselőházi napló, 1906. XXIII. kötet • 1909. január 18–február 12.

Ülésnapok - 1906-408

294 40S. országos ülés 1909 január 3Ö-án, szombaton. magyarul, Horvátországban törzstisztekké előléptetnetek legyenek. Kérem, méltóztassék ezt a választ tudomásul venni. (Elénk helyeslés.) Elnök: Az interpelláló képviselő ur kivan nyilatkozni ? Surmin György (horvátul beszél. Zaj). Sümegi Vilmos: Magyarul! Tud magyarul, elég volt a horvát beszédből. Elnök : Csendet kérek ! Surmin György (horvátul folytatja és fejezi ~be beszédét). Elnök: Kérdem a t. házat, méltóztatik-e a minister ur válaszát tudomásul venni, igen vagy nem ? (Igen!) Azt hiszem, kimondhatom, hogy a ház tudomásul veszi a választ. Következik a válasz Nagy György képviselő ur interpellácziójára. A minister urat illeti a szó. Jekelfalussy Lajos honvédelmi minister: T. képviselőház ! A kéjoviselőháznak múlt évben tartott ülésén líagy György képviselő ur a következő interpellácziót intézte hozzám (olvassa) : »Van-e tudomása a honvédelmi minister urnak arról, hogy a dévai tanitóképző-intézet 1908. év deczember hó 5-én zenetörténelmi hangversenyt rendezett, melyen a magyar zene fejlődését mutatta be az igriczek, a hegedősök, a kurucz világ muzsikáján keresztül korunk modern zenei alkotásáig, s Arnóthfalvy István százados, zászlóaljparancsnok, a Déván állomásozó honvédség tisztikarát parancsolólag eltiltotta a hangversenyen való megjelenéstől 1 Helyesli-e nevezett zászlóaljparancsnok fellépését, s ha nem, hajlandó-e intézkedni, hogy a dévai hazafias közönség jogos felháborodásának megnyugtatása végett ellene a megtorló eljárás haladéktalanul folyamatba tétessék ?« Erre az interpelláczióra válaszom a következő : (Halljuk! Halljuk!) Tudomásom volt róla már a képviselő ur interpellácziója folytán és azután a bekért jelentésekből, hogy Déván ebben a dologban valami történt. Hogy egy kis város helyőrségének tisztikara egy műkedvelő előadáson résztvesz-e vagy sem : ez eddig még sohasem képezett olyan fontos kérdést, hogy az országgyűlés elé vitessék és ott tárgyaltassék. (ügy van !) Hogy a tisztek ilyen előadásról saját elhatározásukból vagy pedig parancsnokuk befolyása következtében maradnak-e el. az a legtöbb esetben a tisztikar belügyének tekintendő, a mely egyáltalában nem képezheti tárgyalás alapját, (ügy van ! jóbbfélől.) A képviselő ur azonban a kisvárosi nagy eseményeket azért tette interpelláezió tárgyává, mert neki azt mondták, hogy a dévai honvédállomás parancsnoka azért kivánta tisztjeinek ezen hangversenytől való távolmaradását, mert az ott előadott kurucznóták a kuruczokat dicsőitik, ellenben a labanczokat szidják, és mert a t. képviselő ur a honvédállomás parancsnokának ebbeli eljárásában a tisztek önérzetének megsértését és a honvédtisztikar nemzeti érzésének elhalványodását vélte fenforogni, azért azoknak a bizonyos tiszteknek, a kik nála ez irányban panaszkodtak, elégtételt szolgáltatni és nekik interpelláczióval segítségükre akart lenni. "Ugy van ! jobbfeUl.) Bátran kijelenthetem, hogy a honvédtisztikarnak efféle támogatásra és efféle pártfogásra szüksége nincsen, mert elég erős arra, hogy ha nemzeti érzésében meg lesz sértve, azt ne tűrje és magának szatiszfakcziót vegyen. Nagy György: Mutatja a Pabriczius esete, a ki nemrégiben brigadéros lett. Jekelfalussy Lajos honvédelmi minister: Ez nem tartozik ezen interpelláczióhoz. (Zaj balfelől.) Egyébiránt a kuruczdalok már valamennyi zenekar programmjában benn vannak és a kurucznótákat ugy a közös hadseregnél, mint a honvédségnél játszszák a zenekarok. Ezért alig hiszem, hogy volna egy olyan téves felfogású honvédtiszt, a ki nem tudom, hogy mi oknál fogva, nem menne el egy olyan előadásra vagy hangversenyre, a hol kurucznótákat adnak elő. (Helyeslés.) Ezt én magamnak elképzelni egyáltalában nem tudom. (Helyeslés.) Tudomásom szerint azonban egészen más oka volt ennek az interpellácziónak. (Halljuk I Halljuk !) A Szabad Lyceumban és egy másik tanitézetben, a főreáliskolában ugyanis egy előadást tartottak, a melyben nem egészen kvalifikálható kifejezésekkel illették a hadsereget, annak hivatását és működését. Ezáltal bizonyos egrirt viszony támadt a dévai tisztikar és a polgárság között. Ezért látta Arnóthfalvy honvédszázados helyesnek véleményét a tisztikar előtt arra nézve megmondani, hogy jó lesz-e oda elmenni vagy nem 1 De tiltó parancsról, vagy más ilyesmiről szó nem volt. Itt egyszerűen a nézetét mondta meg az öregebb bajtárs a fiatalabb bajtársaknak, a kik nem mentek el az előadásra, egyfelől azért, mert az a másik affér még nem volt befejezve és könnyen kitehette volna egyik vagy másik tiszt magát annak, hogy kellemetlensége legyen, másfelől pedig azért, nehogy a lyceum és a főreáliskola előadásának a végleges elintézését még tovább is nyújtsák. Hogy ezt a dolgot nem fogták fel olyan sötét szinben a dévaiak, mint a milyenben a t. interpelláló képviselő ur azt előttünk feltüntette, erre nézve egy bizonyitékot tudok felhozni és ez egy dévai újság, mely aggodalmának adott kifejezést, hogy a honvéd tisztikar a következő bálra sem fog elmenni és ezáltal veszélyeztetve látja a bál sikerét. Ez hála Istennek, nem történt meg, mert volt annyi józan gondolkodás ugy a parancsnokban, mint a tisztikarban, hogy ezt a dolgot, a mely azelőtt történt, befejezettnek tekintsék. Ezért többé nem reflektáltak arra, hanem elmentek a bálba, és a mint tudom, a bál jól is sikerült. Biztosithatom különben a házat, hogy mindig a legnagyobb gonddal, s a legnagyobb figyelemmel kisérem mindazokat a jelenségeket, a melyek alkalmasak a polgárság és a katonaság