Képviselőházi napló, 1906. XXIII. kötet • 1909. január 18–február 12.
Ülésnapok - 1906-398
u 398. országos ülés 1909 január 19-én, kedáéti. Pető Sándor képviselő ur fogja előterjeszteni interpelláczióját a bányakatasztrófák ügyében. Pető Sándor: T. ház! 1908. év deczember 16-án a resicza-dományi Almási-féle bánya nyolczadik szintjében bányalégrobbanás következtében tizenhárom bányász pusztult el. Ugyané bányában 1909 január 14-én ugyancsak bányalégrobbanás folytán tizenkét ember meghalt, több megsebesült. (Mozgás.) Ugyancsak 1909 január 14-én a veszprémmegyei Ajka községi kőszénbányában, mely a bécsi Kohlen-IndustrieVerein tulajdonát képezi, bányatűz ütött ki, mely bányatűz folytán 55 szerencsétlen munkás meghalt és többen megsebesültek. Mikor 1908 deczemberében a resicza-dományi baleset a képviselőházban szó tárgyává tétetett és a ministerelnök ur az interpelláczióra válaszolt, kénytelen volt konstatálni, hogy tökéletes berendezéssel Magyarországon csak a kincstári bányák birnak, és különösen a ventiláczió tekintetében sok kívánni való van, de a bányatörvények nem jogosítják fel, hogy a kívánatos technikai tökéletes berendezésekre a bányákat kényszerítse. Yagyok bátor az igen t. ministerelnök ur figyelmét felhívni arra, hogy ezen nézete nem egészen helyes, mert az életben levő 1854. évből való bányatörvény is feljogosítja a kormányhatóságot mindazon intézkedések követelésére és végrehajtására, melyeket a bányaüzem és a bányamunkások életbiztonsága szempontjából szükségesnek tart. A bányatörvény 171., 173. és 240. §-ai a kormányhatóság által szükségesnek tartott intézkedéseknek semmiféle korlátját nem ismerik. Ellenkezőleg, a kormányhatóság hatalma odáig megy, hogy a mennyiben az általa szükségesnek látott biztonsági intézkedéseket és technikai berendezéseket a bányatársaságok nem foganatosítják, azoktól még a bányászati jogosítványt is • elveheti. Ily körülmények közt azt hiszem, hogy ahhoz, hogy a biztonság szempontjából a legtökéletesebb intézkedésekre a magánbányákat szorítsa, a meglevő bányatörvény is a legmesszebbmenő jogokat adja meg a k orm ányhatóságnak. Áttérve a bányaszerencsétlenségekre, a lapok hírei szerint az ajkai bányatűz, melynek 55 áldozata volt, abból származott, hogy a villanyvilágításnál rövid zárlat következett be. Azonban ma már körülbelül egész biztonsággal lehet megállapítani, — bár oly hirek is voltak, mintha a túlzottan felhalmozott olajos tárgyak okozták volna a tűzesetet — hogy abból származott a tűzeset, hogy egy munkás nyitott lámpával, nyitott világító eszközzel a ventilátor nyilasához közel ment, s a levegőben lévő nagymennyiségű szénpor meggyulladt a nyitott lámpa lángjánál; a szerencsétlenség elharapózott azért, .mert a ventilátor a tűz keletkezése időpontjában megtagadta a szolgálatot, a füst pedig odatódult, a hol az emberek voltak. Fokozta a bajt, hogy a lift is épen a legválságosabb pillanatokban szüntette be működését, akadt meg. Ily körülmények közt mindenesetre már most is meg lehet állapítani azt, hogy meglehetős adag könnyelműséggel történt ott a világítóeszközök kezelése, mert ha ezen bányában nincs is bányalég, a mely a nyitott láng használatát egyenesen kizárja, mindenesetre veszélyes szénporral van tele a levegő, a mely nézetem szerint szintén kizárja, hogy ott teljesen nyitott lánggal járjanak és dolgozzanak az emberek. A mi a liftet illeti, mindenesetre szomorú jelenség az is, hogy a felvonógép épen akkor tagadja meg a szolgálatot, mikor emberek életének megmentéséről van szó. A mint én a hírlapok olvasásából meg tudom állapítani, az, hogy a felvonógép ilyen szerencsétlen helyzetbe jutott, onnan eredt, hogy az egy tökéletlen kosár volt. melynek oldala kellőkép korlátokkal ellátva nem volt. Ha csak normális számban vannak a lift kosarában emberek, akkor kényelmesen elférnek, baj nincs, a lift fel és alá szabadon járhat. De ilyen szerencsétlen pillanatban minél több ember iparkodik abba a liftbe; többen voltak tehát a lift kosarában, mint befértek, az oldalfalak és oldalkorlátok nem voltak tökéletes szerkezetűek, s igy történt azután, hogy a kosár túlzsúfoltságánál fogva emberek onnan a lift oldalán kiestek, a lift és a fal közé jutván, a lift fel- és alámozgását lehetetlenné tették. Igen érdekes, hogy mikor a resicza-dománi bányaszerencsétlenség előfordult, egy kommüniké jelent meg egyforma tartalommal a lapokban, melynek sugalmazója csak az osztrák-magyar államvasut-társaság volt és a mely olykép akarja megfejteni a bányaszerencsétlenség okát és olykép akarta a közönséget megnyugtatni, hogy az olaszországi földrengésekkel áll összefüggésben azon természeti jelenség, melynek kifolyása az egyre ismétlődő bányaszerencsétlenség. (Az elnöki széket Ndvay Lajos foglalja el.) Azután arra oktatott ki bennünket az osztrák-magyar államvasút - társaságnak ezen hírlapi jelentése, hogy általában kőszénbányákban a szénrétegek közé nagy gázfészkek helyezkednek el, melyek váratlanul és minden előzetes gondosság daczára is felszabadulnak és okozzák a bányalégrobbanást. Hogy ilyen gázfészkek, nagymennyiségű gázok vannak a szénrétegek közt, az igaz. Hogy bányalégrobbanást ezek minden elővigyázati intézkedés daczára felszabadulásuk által okozhatnak, az is igaz. De az is tény, hogy az 1909 januári, valamint az 1908 deczemberi bányaszerencsétlenségnek ehhez semmi köze sincs, mert az én értesülésem szerint, melyet közölni fogok, és a melyet az igen t. ministerelnök ur is, ha a vizsgálatok eredménye