Képviselőházi napló, 1906. XXIII. kötet • 1909. január 18–február 12.

Ülésnapok - 1906-408

WS. országos ülés 1909 január 30-án, szombaton. 293 többsége általánosságban elfogadja a részletes tárgyalás alapjául. (Felkiáltások. Ellenpróba!) Elfogadja a t. ház a közszolgáltatások egyesitett kezeléséről a pénzügyminister törvényjavaslatát általánosságban : igen, vagy nem % (Igen ! Nem !) A ház többsége elfogadja. Elfogadja a t. ház a közadók kezeléséről a pénzügy minister törvényjavaslatát általánosságban : igen, vagy nem 1 (Igen! Nem!) A ház többsége elfogadja. Ezzel tehát a földadókataszter kiigazitásáról és a földadó százalékának megállapításáról, a házadóról, a tőkekamat-és járadékadóról, az általános kereseti adóról, a nyilvános számadásra kötelezett vállalatok kereseti adójáról, a jövedelemadóról, a közszolgáltatások egyesitett kezeléséről, a közadók kezeléséről szóló pénzügyministeri törvényjavaslatok általánosságban a részletes tárgyalás alapjául elfogadtattak és igy Rojc Milán és Nagy György képviselő urak határozati javaslatai elvettettek. Most következik Somogyi Aladár képviselő ur különálló határozati javaslata. Külön fogom feltenni a kérdést. A ház tájékoztatására kérem Szmreosányi György jegyző urat, szíveskedjék Somogyi Aladár képviselő ur határozati javaslatát felolvasni. Szmrecsányi György jegyző (olvassa a határozati javaslatot). Elnök: Kérdem a t. házat, méltóztatik-e Somogyi Aladár képviselő ur határozati javaslatát elfogadni: igen vagy nem 1 (Igen ! Nem !) Kérem azokat a képviselő urakat, a kik elfogadják, szíveskedjenek felállani. (Megtörténik.) Kisebbség. A többség nem fogadja el. Gr. Batthyány Tivadar: Mi előbb akarjuk életbeléptetni. Polónyi Géza; Hol a törvény ? Gr. Batthyány Tivadar: Majd megmutatjuk ! (Zaj.) Elnök: A napirend tárgyalására szánt idő eltelvén, mielőtt az interpellácziókra áttérnénk, bátor vagyok a legközelebbi ülés idejére és napirendjére nézve javaslatot tenni. (Halljuk ! Halljuk!) Javaslom, hogy tekintettel arra a körülményre, miszerint kedden, másodikán, ünnep van, a ház jövő ülését csak szerdán tartsa és a hétfői nap szünnap legyen. (Helyeslés.) Ha hozzá méltóztatnak járulni, akkor kimondom, hogy a ház legközelebbi ülését szerdán, vagyis folyó évi február hó 3-án d. e. 10 órakor tartja. Ennek napirendjére javasolnám felvétetni : 1. Elnöki előterjesztések és irományok bemutatását ; 2. az indítvány- és -interpellácziós könyvek felolvasását; 3. a föladó-kataszter kiigazitásáról és a földadó százalékának leszállításáról ; 4. a házadóról ; 5. a tőkekamat- és járadékadóról; 6. az általános kereseti adóról, 7. a nyilvános számadásra kötelezett vállalatok kereseti adójáról; 8. a jövedelemadóról; 9. a közszolgáltatások egyesitett kezelésérő]; 10. a közadók kezeléséről szóló pénzügyministeri törvényjavaslatoknak részletes tárgyalását, minthogy általánosságban a részletes tárgyalás alapjaid a mai napon elfogadtattak. Ezekkel együtt tárgyalnók a törvényhatóságoknak és egyéb testületeknek kapcsolatos feliratait és kérvényeit is. Méltóztatnak hozzájárulni 1 (Helyeslés.) Ezzel a legközelebbi ülés ideje és napirendje megállapittatván, áttérünk az interpellácziókra, illetőleg a ministeri válaszokra. Elsősorban a bonvédelmi minister ur válaszol Surmin György és Nagy György képviselő urak interpelláczióira. A honvédelmi minister urat illeti a szó. (Halljuk/ Halljuk f) Jekelfalussy Lajos honvédelmi minister: T. képviselőház! Surmin György képviselő ur múlt évi deczember 12-én a következő interpelláoziót intézte hozzám (olvassa) : »1. Kijelentette-e a minister ur, hogy ő a horvát csendőrség tisztjeit a magyar nyelv tanulására csupán csak lelkesítette, a hogy ezt Rauch Pál br. állította ? 2. Ha kijelentette ezt. mivel igazolja ezt a valótlanságot % 3. Mily alapon adta ki 1908 október 29-iki 10976. sz. rendeletét, melyben a horvát csendőrség törzstisztjeitől megköveteli a magyar nyelv tudását ? 4. Elismeri-e ezen rendeletének törvényellenességét és hajlandó-e azt mint teljesen törvényellenest minél előbb visszavonni ?« Erre az interpelláczióra válaszom a következő : (Halljuk! Halljuk I) Az 1876. évi márczius 27-én kelt legfelsőbb elhatározás, az eddig fennállott zágrábi os. és kir. VIII. csendőrparancsnokság mindazon ügyeit, melyek eddig a közös hadügyminister ur által végeztettek, a honvédelmi ministerre ruházta át. Ezen ügyek közé tartozott a minősitvényi táblázatokra vonatkozó rendeletek kiadása is. Időközben a minősitvényi táblázatok szerkesztésére vonatkozó általános rendelet adatott ki általain, mely rendeletnek egyik pontja az, hogy a m. kir. honvédségnek horvát-szlavón kerületbeli tisztjeinek a magyar nyelvet ép oly mértékben, mint a VII. kerületbeli honvédtiszteknek elsajátítani kötelességük. (Felkiáltások jobbfelől: Természetes!) Történt pedig ez az intézkedés a tiszteknek saját érdekében, mert csak ugy lehetséges a horvát kerületben levő csendőrszázadost, ha törzstiszt lesz, Magyarországon is alkalmazni, ha az állam nyelvét is érti. (Helyeslés.) Ez volt az az indok, mely arra vezetett, hogy én megköveteltem a horvát csendőrtörzstiszt-jelöltektől, hogy ők magyarul is tanuljanak. (Helyeslés jobbfelől.) Miután láttam, hogy ez nagy ellenszenvet kelt a horvát képviselő urak közt, habár arról nem voltam és nem vagyok máig sem meggj'őződve, vájjon ez a csendőrtisztek között is ugj^anezt a reszenzust kelti, hogy ne legyek olyan erőszakkal vádolható, a melyet meg nem érdemelnék, ennek a rendeletnek a hatályát megmásítottam annyiban, hogy azok, a kik nem is tudnak