Képviselőházi napló, 1906. XXIII. kötet • 1909. január 18–február 12.
Ülésnapok - 1906-408
292 408. országos ülés 1909 január 30-án, szombaton. Ne méltóztassék azt hinni, hogy ez a kívánság esak afféle humanitárius és a modern emberrel magával született tendenczia, nem, ennek alapja az osztóigazságban rejlik. Az állam az ő bevételeit, a mint méltóztatik tudni, két forrásból meríti: a direkt és indirekt adókból. Ezek nincsenek egymással egyenlő arányban, mert mig az egyenes adók — az 1902-ik évit vettem, a mikor normális idők voltak — 229 millió koronát tesznek ki, addig a fogyasztási adók és jövedékek, mely utóbbiak szintén a fogyasztási adók jellegével birnak, 271 millió koronát tesznek ki. Most már mindenki tudja, hogy a fogyasztási adók és jövedékek nagy részben az életfentartás szükségleteit sújtják, sújtják annak a kereső közönségnek életszükségletét, a húst, a világítás eszközét, a sót, a bort stb. Ha az állam a jövedelmek felét, a melyek az ő fennállásának alapját képezik, rárakja fej szerint a kis exisztencziákra, nem méltányos-e, hogy a második felét, ha nem is igazságtalansággal, de mégis valami nagyobb progresszivitással a nagyobb jövedelmekre rakja? Reá kell térnünk a kis exisztencziák még fokozottabb védelmére, a hozadéki adók leszállítására, földnél, háznál, keresetnél mindenütt rá kell térni erre, hogy azután a jövedelmi adó fejlesztésével elérhessük a modern adóztatás igazi eszközét és czélját. De azért ebben a javaslatban egy rendkívüli közeledés van ezen czél felé. Ezt a javaslatot visszautasítani, uraim, azt jelentené, mint visszautasítani azt a sok javítást és ujitást ezen a téren, visszautasítani azoknak a viszásságoknak megszüntetését, a melyekre rámutattam. Pedig nekünk a terhek egyenlőbb megoszlását előmozdítani elsőrendű kötelességünk. (Helyeslés.) És hiába jönnek a támadások ellenünk, kiálljuk mi azokat az igaztalan támadásokat. Mi két irányban haladunk előre, a mely két irányban azt hiszem, hogy gazdasági megerősödését szolgáljuk ennek az országnak. Az egyik irány az, hogy harczoljunk nagy állami jogaink gyarapításáért, a miáltal szolgáljuk azt a nagy czélt is, hogy Magyarország gazdasági jólétét előmozdítjuk, a másik irány az, hogy megyünk lefelé is, a nemzeti erő kímélésében, az ország gazdasági forrásainak gyarapításában. Ezen két czélt követve, azt hiszem, hogy mindannyian messze távolodunk attól az irányzattól, amelyen a régi rendszernek urai voltunk. Messze távolodunk, de nem is akarunk velük találkozni, mert az az irányzat, a melylyel mi együtt nőttünk fel, a nemzet polgárai, minden osztálya sorsának javítása. És minthogy ezt szolgálja ez a javaslat, azért ahhoz hozzájárulok. (Elénk éljenzés és taps. A szónokot számosan üdvözlik. Felkiáltások: Szavazzunk!) Elnök (csenget): Kivan még valaki szólni? (Nem!) Ha senki sem kivan szólni, a vitát bezárom. (Éljenzés.) Kivan az előadó ur szólni 1 Hoitsy Pál előadó: Nem. Elnök: Az előadó ur nem kivan szólni. A tárgyalást befejezettnek nyilvánítom. Következik a szavazás. Három határozati javaslat adatott be. a melyek a törvényjavaslatokkal szemben állanak. Bátorkodom javaslatot tenni a szavazás módjára. Javaslom, hogy a szavazás ugy, a mint a t. ház annak idején már megállapította, a szőnyegen levő törvényjavaslatokra egyenként történjék olyformán, hogy mindegyikre külön kérdem, hogy méltóztatnak-e azt általánosságban a részletes tárgyalás alapjául elfogadni; igen vagy nem; szemben állítva e javaslatokkal a háromrendbeli ellentétes határozati javaslatot, (Halljuk! Halljuk !) nevezetesen Sándor Pál képviselő ur határozati javaslatát. Sándor Pál : Visszavonom határozati javaslatomat. Elnök : Ez tehát tárgytalanná válik. Szemben áll továbbá a törvényjavaslatokkal Rojc Milán képviselő ur határozati javaslata és szemben áll Nagy György képviselő ur határozati javaslata ; ezek tehát szembe fognak állíttatni a törvényjavaslatokkal. Somogyi Aladár t. képviselő urnak is van határozati javaslata, ez különálló ; ezt majd fel fogom olvastatni a szavazás után, és külön fogom megkérdezni a t. házat, kivánja-e elfogadni : igen vagy nem '( A mennyiben tehát a t. ház hozzájárul a kérdésnek ilyformán való feltételéhez, (Elénk helyeslés.) igy fogom feltenni a kérdést. Méltóztatik tehát hozzájárulni a kérdés ily feltételéhez ? (Igen!) Ha igen, felteszem a kérdést: méltóztatik-e a t. háznak a földadókataszter kiigazításáról és a földadó százalékának megállapításáról szóló törvényjavaslatot általánosságban a részletes tárgyalás alapjául elfogadni, szemben Nagy György és Rojc Milán képviselő urak indítványával : igen vagy nem ? (Igen!) Azt hiszem, kimondhatom, hogy a ház többsége elfogadja. Elfogadja már most a t. ház a házadóról a pénzügymirrister törvényjavaslatát általánosságban : igen, vagy nem ? (Igen I) Elfogadtatik. Elfogadja a t, háza tőkekamat és járadékadóról a pénzügyminister törvényjavaslatát általánosságban : igen, vagy nem ? (Igen!) Elfogadtatik. Elfogadja a t. ház az általános kereseti adóról a pénzügyminister törvényjavaslatát általánosságban ; igen, vagy nem ? (Igen!) Elfogadtatik. Elfogadja a t. ház a nyilvános számadásra kötelezett vállalatok kereseti adójáról a pénzügyminister törvényjavaslatát általánosságban : igen, vagy nem ? (Igen ! Nem !) A ház többsége elfogadja. Elfogadja a t. ház, a jövedelemadóról a pénzügyminister törvényjavaslatát általánosságban a részletes tárgyalás alapjául: igen, vagy nem % (Igen! Nem!) Kérem azokat, a kik elfogadják, szíveskedjenek felállam. (Megtörténik.) A ház