Képviselőházi napló, 1906. XXIII. kötet • 1909. január 18–február 12.

Ülésnapok - 1906-407

254 407. országos ülés 1009 van és ez a földbirtoknak 48-84%-át képezi. Ellenben 1945 ezer holdon felül biró nagy földbirtokos van, tehát az összes birtokosoknak 0,9%-a és ez a földbirtoknak 3119%-át képezi. (Felkiáltások a hátoldalon: Ezt már elmondottad egyszer.) Nem elég ezt egyszer elmondani, százszor kell ismételni, mert a földbirtoknak ezen aránytalan és igazságtalan megoszlása sehol az egész világon nem található. S akkor, t. képviselőház, a mikor ilyen igazságtalan megoszlás, a mikor egyfelől az összes birtokosok 55-20%-áról van szó, akkor mégis oly törvényjavaslattal találkozunk, a mely nem ezen 55%-nak, nem is a 48%-ot tevő középbirtokosnak, hanem a 0'9%-ot tevő nagybirtokosnak az érdekét van hivatva megvédeni. Ez a lehető legantidemokratikusabb intézkedés és azért ne csodálkozzunk, t. képviselőház, hogy ha az ilyen törvényjavaslatok nem alkalmasak arra, hogy megnyugtassák a közvéleményt 'és hogy ha mindenütt a haragnak és a tiltakozásnak a szava hallatszik ezen adóreform törvényjavaslatok ellen. A t. ministerelnök ur törvényjavaslata háromhavi határidőt szab a kataszteri kiigazítás iránti kérés beadására. Azt mondja a ministerelnök ur beszédében, hogy három hónap alatt annak a földterületnek és illetőleg dűlőknek — egyébként igen hibás ez a meghatározás, de nem akarok most gazdasági meghatározások vitájába bocsátkozni, a mikor a dűlőket és a földterületeket azonosítja — azt mondja, hogy három hónap alatt keresztül lehet vinni annak a földterületnek és. illetőleg dűlőnek a megállapítását, melynél a képviselőtestület a mostani katasztert hibásnak tartja. Engedelmet kérek, ha én ebből azt a következtetést vonom, hogy a t. ministerelnök ur nem ismeri a falusi élet szervezetét és struktúráját. Három hónap alatt annyi mindenféle érdek ütközik össze, az emberek annyi befolyásnak vannak kitéve, annyi vélemény akar érvényesülni, hogy három hónap alatt el sem érkezhetnek odáig, hogy azokat a dűlőket megállapíthassák. Különben is az a jó falusi ember az ő egyszerű életviszonyai között el- és hozzászokott ősi konzervativizmushoz, annyira, hogy egészen helyesen, alaposan szeret megvitatni mindent, hónapokig, hetekig szeret tárgyalni olyan kérdés felől, a melynek kihatása lesz egész jövendőbeli gazdálkodására. És már most itt nem számolva népünk lelkületével, a ministerelnök ur olyan rövid határidőt állapit meg, a melyen belül nagyon kevés község fogja magát elhatározni, és majd akkor a ministerelnök ur azt hozza fel argumentumképen hogy íme, meg voltak elégedve a régi kataszterrel. A mily sérelmes ez a három hónapos rövid határidő, ép oly sérelmes ugy a vármegyei földadóbizottság, mint az országos földadóbizottság összeírása. Mindkét bizottságból a kisgazdák képviselete teljesen ki van zárva. január 29-én, pénteken. Farkasházy Zsigmond: Eurcsa ! A kisgazdák nem szakemberek a mezőgazdaságban! Nagy György: A 10. §. értelmében a vármegyei bizottsági tagok 12 rendes és 12 póttagját a törvényhatósági bizottság választja meg. Már most felmerült az az óhaj, hogy a bizottságba kisgazdákat is válaszszanak és a ministerelnök ur tegnapi beszédében azt mondotta : »Hallottam a kívánság hangoztatását, de senki sem jelöli meg a módját«. Pedig a mód a legegyszerűbb ; egyszerűen ki kellene mondani, hogy ezeknek egy részét a vármegye gazdálkodó kisbirtokosai közül kell megválasztani. Nem ismeretlen dolog ez, a tagositásnál megvan az érdekcsoportok alakítása és minden érdekcsoportnak külön képviselete, ugy hogy minden érdekcsoport hozzá juthat ahhoz, hogy a maga igazát érvényesítse. Tehát a ministerelnök urnak egyszerűen azt a példát kellett volna útmutatásul vennie és egy sorral meg lehetett volna oldani ezt a problémát, a melynek pedig megoldása Magyarország kisbirtokososztályának fontos kérdése. Kérem tehát a ministerelnök urat, fogadja el ezt az indítványt és mondassa ki a törvényjavaslat 10. §-ában, hogy a tagok felét, tehát ugy a 12 rendes- mint a 12 póttagból hatot-hatot a törvényhatósági bizottság a vármegyében gazdálkodó kisbirtokosok közül köteles megválasztani. Ez annál könnyebben lehetséges, mert nem köteles a törvényhatósági bizottság tagjai közül választani, másfelől pedig a törvényhatósági bizottság tagjai tudják jól. hogy kik azok a kisgazdák, a kikre a kérdés megoldását rá lehet bizni. i%< Még szerencsétlenebbül van megalakítva az országos földadó-bizottság, mert a 30 tagból nyolczat választ a képviselőház, nyolczat a főrendiház és tizennégyet a pénzüg}Tninister nevez ki. Már most jól tudjuk a gyakorlatból, hogy 8 képviselőt vagy főrendet egy tárgyalásra egybegyűjteni nem fognak ; nálunk meglehetős közöny uralkodik minden ilyen kérdésben. Viszont a minister ur 14 embere a legelső hivó szóra megjelenik és közülük egy sem fog hiányozni, ez a 14 ember pedig az őt kinevező minister intencziója, hogy ne mondjam parancsa szerint fog szavazni és határozni. Azt mondja a minister ur tegnapi beszédében (olvassa) : »Én nem vihetek be ily fontos kérdés elintéztetése czéljából kisgazdákat oda, a hol a bizottsági tagoknak olyan műveltséggel és olyan magasabb látkörrel kell birniok, hogy képesek legyenek megitélni a földadóban mutatkozó aránytalanságokat necsak egyes vidékre, hanem az egész országra nézve.« Ministeri székből ilyen igazságtalan szegénységi bizonjdtványt nem szabad kiállítani Magyarország kisgazdáiról. Épen a mi kisgazda-képviselőtársaink, Szabó István és Schriffert József beszéde meggyőzhette a ministerelnök urat arról, hog}? vannak kisgazdák, a kik át tudják érteni a kérdést egész terjedelmében, és a kikben van tudás egyfelől, másfelől igazságérzet az általuk képviselt osztály érdeke iránt,