Képviselőházi napló, 1906. XXIII. kötet • 1909. január 18–február 12.

Ülésnapok - 1906-407

Í07. országos ülés 1909 január 29-én, pénteken. 247 csak ugy szabad előállani. ha bizonyítékokkal is méltóztatnak rendelkezni.« En nem tettem volna meg a közbeszólást, ha bizonyítékokkal nem rendelkeztem volna. Koronatanura, egy élő tanura, egyik képviselőtársunkra hivatkozhatom, a ki abban a szerencsés helyzetben van, hogy földbirtokkal is rendelkezhetik : épen a Csekonics-uradalom közvetlen tőszomszédságában bir Várnay Imre képviselőtársunk egy nagyobb komplexummal, a melynek 1875-ben történt megbecslésénél Bérczy Sándor a Csekonics uradalomnak azelőtt volt tisztviselője jött ki mint becslő-biztos azt felbecsülni. Mikor Várnay kérdezte tőle, hogy hiszen az ur az uradalomban van, azt felelte, hogy már nem vagyok az uradalomban, ma már én kataszteri becslő-biztos vagyok. T. képviselőház ! Nevekkel, adatokkal szolgáltam, a mihez még azt teszem hozzá, hogy a nevezett Bérczy Sándor jelenleg a Csekonics-uradalomban mint uradalmi tiszt van alkalmazva. Ennyit kívántam a t. ministerelnök ur felvilágosítására és egyéni reputáczióm fentartására megjegyezni, azzal a hozzátétellel, hogy ha a szakközegek a ministerelnök urat igy informálták, akkor vagy félrevezették, vagy nem tudták, hogy mit mondanak. Elnök: Ki következik? Szent- Királyi Zoltán jegyző: Schrifíert József! Schriffert József: T. képviselőház! Méltóztassék megengedni, hogy a kataszteri kiigazításhoz én is hozzászóljak. A ministerelnök ur tegnapi beszédében kijelentette, hogy nem találja szükségesnek az uj kataszteri felmérést. Kérdezem, hogy van-e a házban azon képviselők között, a kik ezzel a kérdéssel foglalkoznak és a kik ismerik a kisgazdáknak sérelmeit, olyan, a ki ne találná égető szükségesnek a kataszter kiigazítását, hogy az uj kataszter felvétessék és ujabb kataszterrel méressenek fel a birtokok. Nagy György: Tessék meghallgatni egy kisgazda véleményét. (Halljuk!) Schriffert József: Röviden akarom megjegyezni, hogy nálunk az Alföldön, a kisgazdák földjei I., II., III. és IV. osztályba vannak sorozva, pedig a kisgazdák földje nem jobb, mint a nagybirtokosok földje és a grófi földek, a nagybirtokosok földje a IV, osztálynál kezdődik és a VI. és VII. osztályba van sorozva, a hol már kisgazdának földje nincs. Kérdem a t. háztól, hogy ha a VIII. osztályba van klasszifikálva az a nem tudom, hány ezer holdas birtok, miért fizesesn .az a kisgazda egjr hold után, azt ki lehet mutatni, annyit, -a mennyit az az uradalom 12 hold után fizet ? Hát az az uradalom tartja fenn az országot, az védi meg ezer meg ezer hold földjével ? Nagyon kérem a t. házat, itt nem arról az 50 millióról van szó, hanem arról, hogy a nagy emberek, a nagybirtokosok földjét kell jobban megadóztatni. Tessék nekem megengedni, hogyha ez a kataszteri igazítás megtörténik az egész országban, az a kisgazda meg lesz elégedve. De hiszen ne is menjünk olyan messzire, nézzük csak az ecsedi lápot, milyen adót fizet ? Úgyszólván hasznavehetetlen földnek van felvéve, pedig a legszebb termése van tengeriben, búzában stb. A kisgazdának három holdja vagy nyolcz hódija, vagy vegyünk 20 holdat, tízféle adóval van megterhelve. Először is fizet 100—110—120 korona állami adót, aztán vannak községek, a hol 120% pótadót fizet és aztán jön még 130—140 korona. Tehát állami adó, városi adó, azután ártér, pótadó, katonai elszállásolási adó, országos betegápolási adó, egyházi adó, fejadó, megyei útadó, városi útadó. Bizony kell annak a kisembernek a sorsán-baján segíteni. Égetőbb kérdés, mint a kataszter kiigazítása, alig hiszem, hogy volna. Vannak birtokok Baranya megyében, a hol egyes mágnások, mint például Schaumburg-Lippe herczeg, a kinek 70.000 holdja van, nem fizetnek kellően adót; a VII. meg VIII. osztályba vannak klasszifikálva; tessék ezt az I. és II.-ba klasszifi kálni. Engem nem vezet osztályharcz ebben a felszólalásban, csak az igazság és a méltányosság. Azt kell a törvényhozásban szem előtt tartani, ne nézzük azt, hogy a nagy uraknak, nagybirtokosoknak nehezebbükre fog esni, ha 50.000 korona helyett esetleg 80.000 koronát fizetnek, de az a kisember nem fog fizetni 12, 14, sőt néhol 18 koronát egy kis 100 holdas föld után. Ez égbekiáltó bűn, és ezért nagyon ajánlom a t. háznak, hogy az uj kataszter kiigazításához ragaszkodjék. Azt az 50 millió korona költséget az állam tízszeresen be fogja hozni, ha a földek kiigazítást nyernek. Nem mondom, hogy 1875-ben, az uj kataszteri felmérésnél igazságtalanságot követtek el a kataszteri biztosok, de akkor ezer és ezer hold föld olyan volt, melyet hasznavehetetlen földnek kellett felvenni, ma azonban a viszonyok már odáig fejlődtek, hogy a klima, a szárazság és a vizlecsapolás folytán azokat már művelés alá lehetett venni. Én nem akarom, hogy annak a grófnak a földje okvetlenül magasabb klasszisu legyen, de azt sem kívánhatja, hogy mert neki ezrével vannak a holdjai, kisebb klasszisu legyen az ő birtoka. Kérdem a t. háztól, hogy miért van annak a nagybirtokosnak, kinek nem tudom hány ezer hold földje van, a majorsága, az árkai és a dülőutja mind az adó alól kivéve ? A kisembernek, kinek 5—10 hold földecskéje van, annyi sincs kivéve az adó alól, a hol csak a lábát leteszi, az egyik sarkától a másikig agyon van a földje adóztatva. Időszerűnek látnám, hogy azokon a kisembereken, kisgazdákon, sőt kisiparosokon is segítsünk. Ha azt mondta valamelyik képviselőtársam, hogy ez száz évre szóló törvény lesz, akkor én azt mondom, hogy nem száz évig, hanem száz