Képviselőházi napló, 1906. XXIII. kötet • 1909. január 18–február 12.

Ülésnapok - 1906-406

M6. országon ülés 1909 január 28-án, csütörtökön. 231 vetkezetet tönkretegyenek, vagy hogy itt az egyik kereső osztálynak adóját szemére hányják, vagy adót eltagadjanak, vagy adót a maguk részéről ledisputálj anak. T. képviselőház ! Ezzel elbúcsúzom Sándor Pál t. képviselőtársamtól és csak a törvényjavaslatoknak két tételét akarom szóvá tenni. Nevezetesen a pénzügyi bizottság egy módositást tett a törvényjavaslaton, a midőn a tőkekamatadónak 5%-át a jövőben ismét visszaállította 10%-ra. Itt nem látom be, miért történt ez az intézkedés, kivált nem tudom az agrárérdeket látni. Mert kik azok a kis betevők, kik azok, a kik egyáltalában takarékbetétekben helyezik el tőkéjüket 1 Semmi esetre sem a nagy vagyonú emberek. A nagytőkés sokkal jobban tudja az ő tőkéjét fruktifikáltatni, értékpapírokba, vállalatba helyezi azt el, de a kisember, a kisiparos, a kisgazda takarékpénztárba teszi a pénzét, ugy, hogy statisztikailag kimutatható, hogy a takarékbetéteknek 80%-a az ilyen kisemberektől ered. Ha tényleg a nagy pénzintézetek fizetnék meg ezt a tőkekamatadót, vagy a nagytőke, egy szót sem szólnék. Azonban nagyon jól tudjuk, hogy a betevővel fizettetik azt meg, vagy pedig átháritják az adósra. Ezzel tehát a betevőnek lesz a helyzete megnehezitve és kevesebb lesz a jövedelme, vagy pedig drágábbá teszszük a pénzt, pedig nekünk arra kell törekednünk, hogy olcsóbb hitelt teremtsünk. Kivált mezőgazdasági szempontból kell erre törekedni, mert tudjuk, hogy a legdrágább hitellel a mezőgazdaság dolgozik. . Azt hiszem, lesz módositás a részletes tárgyalásnál, a magam részéről előre is hangoztatom, hogy nagyon kivánatosnak tartanám, hogy ha ez az 5% továbbra is ugy maradna meg a tőkekamatadónál, a mint azt a minister ur javasolta. Mert én azt is hallottam hangoztatni, ha átháritják is a betevőre a tőkekamatadót, ez oly csekélység, melyet az egyes kisember nem érez, ez nem áll: mert azoknak a kisembereknek az életében a fillér és a korona is nagy szerepet játszik és a kisexisztencziáknak a megtakarítása sokszor csakis ezeken a kis filléreken múlik, a melyeket itt vagy amott el tudnak csípni. így tehát én nagyon ajánlom és kérem a t. házat, valamint t. barátaimat is ezen az oldalon, hogy ezen visszaállításhoz, nevezetesen azon kedvezéshez, a melyet a minister ur a kistőkének nyújtani akar, hozzájárulni méltóztassanak. (Helyeslés.) Kmety Károly: Ugy lesz! Laehne Hugó: Egy további kérdésben már Szabó István t. képviselőtársammal tartok én is és aggályosnak látom a kisgazdák helyzetét a nagybirtokosokkal szemben a kataszternek kiigazításánál. Az tagadhatatlan, hogy a nagybirtoknak igen nagy befolyása van, de azonkívül itt politikai zaklatások is működhetnek közre, és ezért nagyon kivánatosnak tartanám, hogy ugy a vármegyei földadó-bizottságban, valamint az országos földadóbizottságban annak idején, a kataszter kiigazításánál a kisgazdáknak is hely adassék, hogy ők maguk is képviselőik utján meggyőződhessenek arról, hogy ott a kormány és az ottani közegek igazságosan járnak el, mert csakis igy lesz ezen adójavaslatoknak foganatja és csak igy fog az a nép megnyugtatást találni abban a tekintetben, hogy netaláni túlkapások ellen meg van védve. (Helyeslés.) Most t. képviselőház, mégegyszer visszatérek Sándor Pál t. képviselőtársamhoz (Derültség.) és ezzel be is fejezem beszédemet. Sándor Pál felhozta, hogy én a nagybirtoknak a szolgája vagyok. Ennek az ügynek személyi részét ővele már elintéztem, de mindamellett, minthogy ez itt hozatott fel, mégis magyarázatot kell adnom a tekintetben, hogy itt ugy látszik tévedés forog fenn. Én egy kisgazda-egyesületnek vagyok igénytelen vezetője és leszek továbbra is. (Helyeslés.) Én igenis a kisbirtoknak, mint a nemzeti erők visszapótló ősforrásának érdekét a jövőben is gondozni fogom és kötelességemnek fogom ismerni, hogy azt előmozdítsam (Helyeslés.) És mivel azt látom, hogy ezek az adójavaslatok a kis exisztencziákat, a kisgazdákat akarják a terhektől mentesíteni, és hogy ez irányban egy nagy lépést teszünk előre, én ezen adójavaslatokat általában a részletes tárgyalás alapjául elfogadom. (Elénk helyeslés. A szónokot számosan üdvözlik.) Elnök : Az ülést 10 perezre felfüggesztem. (Szünet után.) Elnök : Az ülést újból megnyitom. Folytatjuk a tanácskozást. A ministerelnök ur kivan szólni. (Halljuk ! Halljuk !) Wekerle Sándor ministerelnök és pénziigyminister : T. képviselőház ! Kötelességemnek tartom, hogy a vita eddigi folyamán felmerült észrevételekre és ellenvetésekre előadjam a t. háznak álláspontomat, (Halljuk! Halljuk!) annyival inkább, mert ezek az ellenvetések és észrevételek nemcsak a főbb elvekre, hanem egyes detailkérdésekre is kiterjeszkedtek. Válaszomban kerülni fogom a polemikus elemet és a tárgy természetéhez képest szakszerű felvilágosításokra fogok szorítkozni. (Halljuk !) Mert azt hiszem, oly nagy és fontos matériával állunk szemben, a hol nem a szenvedélyek lángjával, hanem az argumentumok döntő erejével és helyzetünk alapos bírálatával lehet csak a kérdések megfelelő és alapos rendezéséhez eljutni. (Élénk helyeslés.) Előre is bocsánatot kérek, hogyha egyik vagy másik felvetett kérdésre nem válaszolok most ; majd a részletes vita folyamán igyekezem mindenre kiterjeszkedni. T. ház ! Az a széttagoltság, a mely közszolgáltatásaink kezelésében nyilvánul, a mennyiben a különböző szolgáltatások külön kezeltetnek, külön jogorvoslatokhoz vannak kötve, tarthatatlan állapotot teremtett és igen sok esetben magánál a közszolgáltatásnál nagyobb teherként nehezedik az adózókra. (Ugy van!) Másodszor az az aránytalanság, a mely közszolgáltatásainkban ré-