Képviselőházi napló, 1906. XXIII. kötet • 1909. január 18–február 12.

Ülésnapok - 1906-406

232 M6. országos ölés 1909 január 28-án, csütörtökön. gibb idő óta fennáll, mindinkább érezhetőbb lesz és pedig azért, mert azok a pótadók, a melyek az egyenes adókra nehezednek, folytonosan növekednek és igy magát az aránytalanságot is növelik. (Ugy van !) Elérkezettnek tartom az időt arra, hogy minden késedelem nélkül rátérjünk egyenesadóinknak gyökeres reformjára ; áttérjünk erre a reformra ugy, hogy neosak az aránytalanságokat szüntessük meg, hanem azokat a modern adózási elveket is megvalósítsuk, a melyek minden korszerű szocziálpolitikának mellőzhetetlen attribútumát képezik. (Élénk helyeslés.) Igen sokan vannak, a kik az adóreformot nem tartják időszerűnek, s azt igen sok feltételhez kötik. Hiszen tegnap hallottuk pl., hogy Földes Béla t. képviselőtársam, habár el is fogadta a javaslatot, minthogy azon az ő szempontjából több amelioráczió történt, mégis aggályait fejezte ki, azt mondván, hogy egy ilyen javaslatot akkor kell előkésziteni, midőn egész nyugodt állapotok vannak, midőn egy bizonyos gazdasági emelkedés állott elő, midőn a műveltség magasabb fokra emelkedett, midőn a vagy ónoknak mérlegszerű kezelése foglal szélesebb körben helyet, midőn a városi lakosság gyarapodik, mert 16 millióra megy szerinte azok száma, a kik nem a városokban laknak. Szóval annyi előfeltételhez kötötte azt, hogy ha ezeknek jogosultsága is van a tekintetben, hogy a kérdéseket ezen előfeltételek figyelembe vételével igy vagy amúgy rendezzük, de ezek rendezése tekintetében halasztó indokul azokat el nem fogadhatom. En már 1893-ban, illetőleg 1894-ben az adóankét alkalmával találkoztam azon kívánalommal, hogy nagy statisztikai adatgyűjteményeket igyekezzünk előbb szerezni és csak azután, ha ezen statisztikai adatok alapján egész biztosan látunk, akkor térjünk át az adóreformra. Rám az akkori argumentácziók azt a benyomást tették, hogy azok, a kik a gyakorlati életet talán nem ismerik annyira, mint más, a ki azt folyton figyelemmel kiséri, hogy azok, a kik adózási viszonyainkkal nem foglalkoztak, a statisztikai adatokból akarják ezeket az ismereteket megszerezni. (Ugy van !) Hiszen azóta oly bőséges statisztikai anyag gyűjtetett össze és terjesztetett tiz kötetben a képviselőház elé, hogy azt merem mondani, hogy ennyi statisztikai adat nem egy államban, hanem valamennyi olyan államban együttvéve sem gyűjtetett, a melyek az ujabb időben az adóreformra tértek át. (Élénk helyeslés.) Merőben elfogadhatatlan lenne tehát az az álláspont, hogy most ismét várjunk, inig ez a statisztikai anyag feldolgoztatik. Mert hiszen tapasztalataim engem arról győztek meg, hogy ha az az anyag önmagában fel nem dolgozódik, bizony a mi közvéleményünk nem fog vele annyira foglalkozni, hogy az feldolgoztassék. (Ugy van! Derültség.) Mások ismét máshoz akarják kötni a kérdés rendezését, bizonyos előfeltételeket kivannak valósitani. Igy Polónyi Géza t. képviselőtársam, ugy tudom, a jövedéki eljárás előleges szabályozásához kivánja ezt kötni. Engedelmet kérek, az a jövedéki eljárás, a mely ma nálunk életben van, bármilyen javításokat igényeljen is, mégsem olyan rossz és tarthatatlan, a mint azt általában hiszik. Igaz, hogy régi utasításokon alapszik, de a kihágásokról szóló törvény és a büntető perrendtartás behatása alatt bíróságaink olyan judikaturát állapítottak meg, hogy ott mégis biztos jogi támpontokra alapított eljárást találunk. Különben is az egyenes adók körét ez nagyon kevéssé érinti, ugy hogy azt merem mondani, hogy a jövedéki büntető eljárásnak szabályozása vagy szabályozáson kivül hagyása sem a kincstárt, sem a nagyközönség érdekét nem fogja veszélyeztetni és hogy bátran életbe lehet léptetni az adóreformot a nélkül, hogy akár az egyik, akár a másik irányban ebből inkonveniencziák származnának. Mindazonáltal vagyok bátor megjegyezni, hogy az általam előterjesztett adókezelési törvényben felhatalmazás adatik az igazság ügyminister urnak arra, hogy modern jogelvek alapján rendeletileg szabályozza ezt a jövedéki eljárást. Polónyi Géza: Csak az alaki jogot! Wekerle Sándor ministerelnök és pénzügyminister: Az anyagi jog itt van szabályozva törvényileg. Bocsánatot kérek, de annyira már nem mennék, hogy az anyagi j ogszabályokat rendeletre biznám. Azokat minden esetben itt állapítjuk meg törvénynyel. (Helyeslés.) Bent is vannak a javaslatokban. Itt leginkább csak az eljárásról lehet szó, és erre nézve vagyok bátor megjegyezni, hogy az igazságügyminister ur egy igen szép javaslatot készitett már e tekintetben. Javaslatának tervezete már készen van. Nem azt ajánljuk, hogy abból most törvényt alkossunk, mert ilyen matériánál, a mikor uj adóreformmal állunk szemben, talán helyesebb lesz az az eljárás, hogy rendeletileg léptessük életbe a modern elveken alapuló szabályzatot, s törvénybe akkor iktassuk azután az egész eljárást, a mikor a gyakorlat is igazolta. Farkasházy Zsigmond : Ez nem alkotmányos! Wekerle Sándor ministerelnök és pénziigyminister: Annyira elő van ez már készitve, hogy meggyőződésem szerűit, mielőtt életbe lép az adóreformra vonatkozó törvény, meglesz a jövedéki büntető eljárás egészen modern alapon. Leginkább a porosz rendszerhez simul, mert e tekintetben az a legmodernebb. A másik kérdés, a melyet felhoztak, a községi háztartások rendezése. Ezt mi is oly közszükségnek ismertük el, hogy azzal nemcsak in thesi, hanem a gyakorlatban is foglalkozunk. És t. barátomat, a belügyminister urat e tekintetben nem illeti szemrehányás. Ezek oly nagy kérdések, olyan alapos előtanulmányt igényelnek, hogy ugy sebtiben meg nem oldhatók. (Helyeslés.) Az itteni vita során, de meg azon tanácskozásokon is, a melyeket a városi képviselőkkel folytattunk, először is a községek és városok határának arrondirozása képezte a megbeszélés tárgyát. E tekintetben, valamint a háztartásokra vonatkozólag a tanulmányok meg is indultak, de ismétlem, ezek