Képviselőházi napló, 1906. XXIII. kötet • 1909. január 18–február 12.

Ülésnapok - 1906-398

JM. országos ülés 1909 január 19-én, kectdétí. \1 napirendre történt kitűzése után a ház nyilt üléseiben van helye. Az előjegyzés a szólók jegyzésére kirendelt napi jegyzők által eszközlendő a jelentkezés sorrendjében.« Mikor megbízatásomnak eleget akartam tenni, felmentem az elnöki emelvényre, és ott kerestem a jegyzőt, kinél jelentkeznem kellett volna. A jegyzők közül azonban az elnöki emelvényen egy sem volt. Később a folyosón találkoztam az elnök úrral és Szmrecsányi jegyző úrral, megkérdeztem tőlük, hogy kinél kell jelentkeznem, elfogadják-e a jelentkezést és hogy jelentkezett-e már valaki, mert tudomásom szerint Sándor Pál t. képviselőtársam már jelentkezett. Erre az elnök ur megjegyezte, hogy igen, nálam már Sándor Pál és Heinrich Antal képviselők jelentkeztek, tehát ketten. Én erre azt feleltem, hogy helyes, hát akkor én jelentkezem harmadiknak. Szmrecsányi jegyző urnái jelentkeztem, a ki megjegyezte, hogy nála eddig még senki sem jelentkezett. A házszabályok szerint nem az elnöknél, hanem a jegyzőknél kell jelentkezni; minthogy tebát a jegyzőnél én jelentkeztem először, tulajdonképen legelsősorban engem kellett volna felszólítani. De ha a szokásra hivatkoznak, hogy az elnöknél történt jelentkezés is érvényes és megelőzi a jegyzőnél történt jelentkezést, akkor is harmadsorban Heinrich Antal képviselőtársam után engem illetett volna meg a szó. T. képviselőház! Később hallottam, hogy Polónyi Géza képviselő ur is megelőz, ez ellen, mikor Sándor Pál képviselő ur beszélt, a házszabályokhoz való szólás jogán tiltakozni akartam. Tisztázni akartam a kérdést, vájjon Heinrich képviselőtársamnak, Polónyi Géza képviselő urnak, vagy nekem van-e szőlásjogom. Felmentem és feliratkoztam a házszabályokhoz Szmrecsányi jegyző urnái. Erre az elnök ur azt mondta: nem adom meg a képviselő urnak a házszabályokhoz való szólás jogát, csak majd akkor, mikor az a négy képviselő, kinek joga van a napirendhez a 202. §. értelmében szólni, elmondotta azt, a mit elmondani jónak lát. A házszabályok 215. §-a . . . Elnök: Meg kell jegyeznem, hogy a képviselő ur nem jelentkezett nyilt ülésben, hogy a házszabályokhoz kivan szólani. Pilisy István: Csalódik az elnök ur! Elnök: Azt hittem, hogy kapaczitáltatta magát az én indokaim által. Pilisy István : Az elnök ur közbeszólására ... (Derültség. Taps a középen.) Elnök: A képviselő urnak nem szóltam volna; hanem azoknak a képviselő uraknak, a kik gúnyosan tapsolnak, megjegyzem, hogy az elnöknek joga van bárkit is félbeszakitani és joga van figyelmeztetni bárkit. (Igaz! Ugy van!) Ezért méltóztassék más, kedvezőbb alkalomra fentartani ezt a gúnyos tapsot. PendreKÉPVH, NAPLÓ. 1906 1911. XXIII. KÖTET, utasítom ugy Vázsonyi Vilmos, mint Pető Sándor képviselő urakat. (Helyeslés. Zaj.) Pilisy István: Az elnök ur tévedésben van, mikor azt mondja, hogy én a ház nyilt ülésében nem jelentkeztem. Elnök: Jelentkezett akkor, mikor Polónyi Géza fel lett már szólítva. Akkor pedig nem lehet a házszahályokhoz szólani, mikor más képviselő felszólittatott. Ezt jegyezze meg magának a képviselő ur. Pilisy István: Én megjegyzem, de nagyon téved az elnök ur, mert akkor, a mikor Polónyi Géza felszólalt, Earkasházy képviselő ur akart a házszabályokhoz szólni. (Zaj.) Egy hang (balfelbl): Hasonlítanak. Pilisy István : Én már akkor, a mikor Sándor Pál t. képviselőtársam beszélt, tehát sokkal előbb, mint Polónyi Géza fel lett hiva, mert közbe Heinrich Antal képviselő ur is beszélt, tehát mikor Sándor Pál t. képviselő ur beszédét még be nem fejezte, felmentem az elnöki emelvényre, tanúm rá a jegyző ur, és Szmrecsányi jegyző urnái feliratkoztam a házszabályokhoz. Mikor lefelé jöttem, akkor először a jegyző ur lekiáltott, hogy az elnök ur nem engedi meg a házszabályokhoz való szólást, s akkor az elnök ur — vissza fog rá emlékezni — szintén lekiáltott : majd csak a négy szónok után- Ez igy van. Ha pedig ez igy van, akkor a házszabályok megsértését ne méltóztassék én reám fogni, a mikor én egy rövid mondatban azt akartam jelezni, hogy miről akartam tulajdonképen beszélni. Méltóztassék megengedni, itt házszabálysértést az elnök ur követett el. (Igaz! Ugy van! balfelbl.) Elnök: Ez nem felel meg a valóságnak. Én nem követtem el házszabálysértést, ezért rendreutasítom a képviselő urat, (Zaj.) ez nem igaz! Pilisy István : Az elnöki székből lehet ilyen szólamokat hangoztatni, de mikor én a jegyző úrra hivatkozom és a jegyző ur a papirt is fölmutatta, melyre följegyzett, akkor az ilyenek az elnöki székből nagyon különösen hangzanak. A házszabályok 215. §-a azt mondja: szót kérhetnek bármikor azok is, a kik — c) pont — a ház szabályaira, azok helyes alkalmazása érdekében hivatkozni akarnak, mely alkalommal magához a vita tárgyához nem szólhatnak. Tehát az elnökségnek nincs joga megállapítani azt, hogy előzőleg négy szónokot meghallgat a képviselőház, s azután engedi meg a házszabályokhoz való szólást, hanem rögtön, mikor az a szónok befejezi beszédét, feltétlenül meg kell adni a házszabályokhoz való szólás jogát. Ezeket akartam előadni. (Helyeslés balfelöl.) Elnök : T. ház! (Halljuk! Halljuk!) Elsősorban is nagyon jól tudom, — és ez ellen sohasem vétettem — hogy a házszabályok 215. §-a szerint bármikor szót kérhetnek azok, a kik a ház szabályaira kivannak hivatkozni. De ez a jelentkezés, eddig legalább, mindig az elnöknél 3