Képviselőházi napló, 1906. XXIII. kötet • 1909. január 18–február 12.

Ülésnapok - 1906-398

JM. országos ülés 1909 január 19-én, kectdétí. \1 napirendre történt kitűzése után a ház nyilt üléseiben van helye. Az előjegyzés a szólók jegy­zésére kirendelt napi jegyzők által eszközlendő a jelentkezés sorrendjében.« Mikor megbízatá­somnak eleget akartam tenni, felmentem az elnöki emelvényre, és ott kerestem a jegyzőt, kinél jelentkeznem kellett volna. A jegyzők közül azonban az elnöki emelvényen egy sem volt. Később a folyosón találkoztam az elnök úrral és Szmrecsányi jegyző úrral, megkérdeztem tőlük, hogy kinél kell jelentkeznem, elfogadják-e a je­lentkezést és hogy jelentkezett-e már valaki, mert tudomásom szerint Sándor Pál t. képviselő­társam már jelentkezett. Erre az elnök ur meg­jegyezte, hogy igen, nálam már Sándor Pál és Heinrich Antal képviselők jelentkeztek, tehát ketten. Én erre azt feleltem, hogy helyes, hát akkor én jelentkezem harmadiknak. Szmrecsányi jegyző urnái jelentkeztem, a ki megjegyezte, hogy nála eddig még senki sem jelentkezett. A házszabályok szerint nem az elnöknél, hanem a jegyzőknél kell jelentkezni; minthogy tebát a jegyzőnél én jelentkeztem elő­ször, tulajdonképen legelsősorban engem kellett volna felszólítani. De ha a szokásra hivatkoz­nak, hogy az elnöknél történt jelentkezés is érvényes és megelőzi a jegyzőnél történt jelent­kezést, akkor is harmadsorban Heinrich Antal képviselőtársam után engem illetett volna meg a szó. T. képviselőház! Később hallottam, hogy Polónyi Géza képviselő ur is megelőz, ez ellen, mikor Sándor Pál képviselő ur beszélt, a ház­szabályokhoz való szólás jogán tiltakozni akar­tam. Tisztázni akartam a kérdést, vájjon Hein­rich képviselőtársamnak, Polónyi Géza képviselő urnak, vagy nekem van-e szőlásjogom. Felmen­tem és feliratkoztam a házszabályokhoz Szmre­csányi jegyző urnái. Erre az elnök ur azt mondta: nem adom meg a képviselő urnak a házszabá­lyokhoz való szólás jogát, csak majd akkor, mi­kor az a négy képviselő, kinek joga van a napi­rendhez a 202. §. értelmében szólni, elmon­dotta azt, a mit elmondani jónak lát. A ház­szabályok 215. §-a . . . Elnök: Meg kell jegyeznem, hogy a kép­viselő ur nem jelentkezett nyilt ülésben, hogy a házszabályokhoz kivan szólani. Pilisy István: Csalódik az elnök ur! Elnök: Azt hittem, hogy kapaczitáltatta magát az én indokaim által. Pilisy István : Az elnök ur közbeszólására ... (Derültség. Taps a középen.) Elnök: A képviselő urnak nem szóltam volna; hanem azoknak a képviselő uraknak, a kik gúnyosan tapsolnak, megjegyzem, hogy az elnöknek joga van bárkit is félbeszakitani és joga van figyelmeztetni bárkit. (Igaz! Ugy van!) Ezért méltóztassék más, kedvezőbb alka­lomra fentartani ezt a gúnyos tapsot. Pendre­KÉPVH, NAPLÓ. 1906 1911. XXIII. KÖTET, utasítom ugy Vázsonyi Vilmos, mint Pető Sándor képviselő urakat. (Helyeslés. Zaj.) Pilisy István: Az elnök ur tévedésben van, mikor azt mondja, hogy én a ház nyilt ülésé­ben nem jelentkeztem. Elnök: Jelentkezett akkor, mikor Polónyi Géza fel lett már szólítva. Akkor pedig nem lehet a házszahályokhoz szólani, mikor más képviselő felszólittatott. Ezt jegyezze meg ma­gának a képviselő ur. Pilisy István: Én megjegyzem, de nagyon téved az elnök ur, mert akkor, a mikor Polónyi Géza felszólalt, Earkasházy képviselő ur akart a házszabályokhoz szólni. (Zaj.) Egy hang (balfelbl): Hasonlítanak. Pilisy István : Én már akkor, a mikor Sán­dor Pál t. képviselőtársam beszélt, tehát sokkal előbb, mint Polónyi Géza fel lett hiva, mert közbe Heinrich Antal képviselő ur is beszélt, tehát mikor Sándor Pál t. képviselő ur beszédét még be nem fejezte, felmentem az elnöki emel­vényre, tanúm rá a jegyző ur, és Szmrecsányi jegyző urnái feliratkoztam a házszabályokhoz. Mikor lefelé jöttem, akkor először a jegyző ur lekiáltott, hogy az elnök ur nem engedi meg a házszabályokhoz való szólást, s akkor az elnök ur — vissza fog rá emlékezni — szintén le­kiáltott : majd csak a négy szónok után- Ez igy van. Ha pedig ez igy van, akkor a ház­szabályok megsértését ne méltóztassék én reám fogni, a mikor én egy rövid mondatban azt akartam jelezni, hogy miről akartam tulajdon­képen beszélni. Méltóztassék megengedni, itt házszabálysértést az elnök ur követett el. (Igaz! Ugy van! balfelbl.) Elnök: Ez nem felel meg a valóságnak. Én nem követtem el házszabálysértést, ezért rendre­utasítom a képviselő urat, (Zaj.) ez nem igaz! Pilisy István : Az elnöki székből lehet ilyen szólamokat hangoztatni, de mikor én a jegyző úrra hivatkozom és a jegyző ur a papirt is fölmutatta, melyre följegyzett, akkor az ilyenek az elnöki székből nagyon különösen hangzanak. A házszabályok 215. §-a azt mondja: szót kér­hetnek bármikor azok is, a kik — c) pont — a ház szabályaira, azok helyes alkalmazása érde­kében hivatkozni akarnak, mely alkalommal magához a vita tárgyához nem szólhatnak. Tehát az elnökségnek nincs joga megállapítani azt, hogy előzőleg négy szónokot meghallgat a képviselőház, s azután engedi meg a házszabá­lyokhoz való szólást, hanem rögtön, mikor az a szónok befejezi beszédét, feltétlenül meg kell adni a házszabályokhoz való szólás jogát. Ezeket akartam előadni. (Helyeslés balfelöl.) Elnök : T. ház! (Halljuk! Halljuk!) Első­sorban is nagyon jól tudom, — és ez ellen soha­sem vétettem — hogy a házszabályok 215. §-a szerint bármikor szót kérhetnek azok, a kik a ház szabályaira kivannak hivatkozni. De ez a jelentkezés, eddig legalább, mindig az elnöknél 3

Next

/
Oldalképek
Tartalom