Képviselőházi napló, 1906. XXIII. kötet • 1909. január 18–február 12.
Ülésnapok - 1906-405
4Ö5. országos ülés 1909 január 27-én, szerdán. 199 Mezőfi Vilmos : Bn nem megyek be a Reichsratba ! Markos belemehet! Pető Sándor: Majd ä ministereit kisérheti Markos képviselő ur, a mikor az önálló bankról lemondanak ! Hódy Gyula: Nem is vagy kivé az önálló banknak ! Minek beszélsz ? Pető Sándor: Majd én rá fogok szavazni, mikor Hódy szavazatával temeti az önálló bankot! Hódy Gyula: Legyen egészen nyugodt Pető barátom ; nem linóleum ez, hanem az önálló bankot meg fogjuk szavazni. (Zaj.) Elnök (csenget) : Csendet kérek ! Nagy György: Várjuk meg az ebéd utáni vonatot! Én örökké azt mondom ! Pető Sándor: Szóval, a kereseti adónál bizonyos progresszivitást látunk Ausztriában is, a kivetési sémákban. T. ház, ilyen körülmények között az igazság csak az volna, hogy kereseti adó egyáltalán ne legyen, kanem legyen jövedelmi adó és a jövedelmi adó mellé, miután sok keresnénynek nemcsak a munka, hanem a vagyon is az eredményezője, legyen egy kiegészítő vagyoni adó, a mint ez van Poroszországban, és van tervezve Francziaországban. Wekerle Sándor ministerelnök: Benne van az indokolásban! Pető Sándor : Benne van az indokolásban ? Annál kevésbbé széjj, t. pénzügyminister ur, hogy a mit az indokolásába belevesz, arra a törvényjavaslat megalkotásánál nem gondol. Már alapjában véve elfogadkatatlan a kereseti adó, az a 4 és 5%, a melyet a törvén} 7 ] avaslatban találunk, jelentékeny adóemelést jelent, mert hiszen ma nemcsak, hogy papiron marad a 10% kereseti adó, hanem a kincstár adóreferenseinek az adókivetésekre nézve szigorú utasitásuk volt, hogy komolyan ne is beszéljenek és ne is gondoljanak a 10%-ra ; én magam is vettem részt adókivetési munkálatokban és mondhatom, (Nagy zaj.) hogy még sohasem találtam kincstári referenst, pedig azok, a kikkel találkoztam, igen becsületesen, lelkiismeretesen és jó eredménynyel képviselték a láncstár érdekeit, de sohasem találkoztam kincstári referenssel, a ki az esetleg megtudott tiszta keresményre több, mint 3—3%% adót kivánt volna kivetni. Maga a pénzügyminister ur is mindig ilyen humánus utasításokat adott. Nagy tőkéknél, pl. vasútépítési tőkéknél elmentek 4, 4%%-ig, ha kicsit sirt az adózó, maradtak a 4%-nál. Szóval, a jDénzügyi közegek, azok a kötelességtudó pénzügyi közegek öntudatában is élt az, kogy normális viszonyok között az adókulcs nagyobb a háromnál, és rendkívüli körülmények közt nagyobb a négynél nem lehet. A mig tehát eddig nyugodt lehetett mindenki, hogy, még ha kikutatták is a tiszta keresményét, azután 2V 2 , vagy 4%-nál nagyobb adót semmi esetre sem fizet, most, a mikor a legfurfangosabb módon kikutatott jövedelmünknek 4, illetőleg 5%-át fogják fizetni, a szabad foglalkozású, továbbá ipart és kereskedést üző polgárok, állithatom, hogy lényeges adóemelést jelent a t. pénzügyminister urnak a kereseti adóról szóló törvényj avaslata. Beszédem elején voltam bátor rámutatni arra, hogy én jelszavaknak nem vagyok balekje, (Zaj.) de abban azután mégis igazat adok azoknak, a kik a merkantil érdekeket hangoztatják; hogy egy kissé furcsa igazság, furcsa osztó igazság és aránylagos igazság van abban, hogy ugyanakkor, a midőn 14 millióval leszállítják a földadót, (Elénk ellenmondás.) tényleges 5% százalékkal leszállítják a földadót, ugyanegy időben, egyszerre a kereseti adót pedig felemelik. Talán mégsem osztó igazság az, talán mégsem kötelessége az érdekek ilyen egyoldalú támogatása annak a kormánynak, a melynek tulaj donkép egyformán kellene hogy szeresse mindkét kedves gyermekét: a nagy agrár vagyont és a nagy merkantil vagyont. Mezőfi Vilmos : Bárcsak egyiket se szeretné, hanem a munkát szeretné ! A munkát és a munkásokat. Ugron Gábor: Tőke nélkül mit csinálna a munkás ? Még a csizmadia sem dolgozhatik tőke nélkül. Hódy Gyula: Mezőfi, te már elszeretted a munkásokat, hát mit beszélsz ? Pető Sándor : Azon érv mellett, hogy a kataszter ujbólalakitása aránytalanul nagy költségeket okozna és azt mellőzni akarják, a t. pénzügyminister ur és az ő hivei olyan intencziókat is tulajdonítanak a ministerelnök urnak, a melyeknek legalább a törvényjavaslatban semmi nyomát sem találjuk, hogy t. i. ezek a hozadéki adók úgyis csak átmeneti jellegűek, mert jön majd az általános, az egyetemes, a kizárólagos jövedelmi adó, holott az előadó ur száz évet jósolt ezen adótörvények életének. Ezzel szemben, t. ház, vagyok bátor ugyancsak az 1893-ik évre hivatkozni, a mikor Wekerle Sándor pénzügyminister ur azt az elvet hangoztatta, hogy a kataszter minden 10—15 évben újjáalakítandó. Ha tehát az igazság szempontjából és az aránylagos adóviselés szempontjából 1893-ban az volt a t. pénzügyminister ur álláspontja, hogy a földadókataszter minden 10—15 esztendőben újjáalakítandó . . . Simkó József: Az lehetetlen ! Egy hang (a középen) : Revideálandó ! Pető Sándor : Nem revideálásról, hanem ujjáalkotásról volt szó. Lázár Pál: El sem készülnek vele tíz év alatt! Pető Sándor : Akkor nem tudom, hogy a t. pénzügyminister ur miért nem valósítja meg ezt a princzipiumot most, 1909-ben ? T. ház ! A földadóról szóló törvényjavaslatot még azért sem fogadom el (Halljuk! Halljuk!) — és ebben a kérdésben szeretnék nem egyedül állani, hanem szeretném a függetlenségi párt nyomdokait követni — mert nincs meg benne a létminimum és a progresszivitás. (Mozgás.)
